Szerbiában azért van jelentős különbség a dízel és a benzin ára között, mivel a piacon hiány van a dízelből, mert azt korábban nagy mennyiségben importáltuk Oroszországból, nyilatkozta Raša Kojčić, az energetikai és bányászati miniszter segédje a Tanjug hírügynökségnek.

Rámutatott, hogy a kőolajszármazékok árát a szabad piaci viszonyok alakítják, amelyeket a tőzsde diktál, vagyis azok a kereslet függvényében alakulnak.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Hozzátette, hogy a finomításkor nyersbenzint állítanak elő, ami a petrolkémiai ipar számára is nyersanyagként szolgál, vagyis abban a pillanatban, amikor kisebb lesz a kereslet a nyersbenzin iránt és további szabad mennyiségek jelennek meg a piacon, annak ára a tőzsdén is esni fog.

Kojčić rámutatott, hogy minden olyan vállalat, amely rendelkezik finomítóval, a szabad piacon szerzi be a kőolajat, és annak fajtájától, illetve a kereskedelmi viszonyoktól függően választja ki, hogy melyiket vásárolja meg.

– Az elmúlt időszakban az orosz nyersolajat diszkont áron tudtuk megvásárolni. Azt, hogy az engedmény pontosan 20 százalék volt-e, ebben a pillanatban nem tudjuk megmondani, mert minden vállalat egyéni kereskedelmi szerződést köt – magyarázta és hozzátette, az olajvállalatok a naftát mindig hónapokkal előbb beszerzik, hogy tartani tudják a termelés folyamatosságát.

A minisztériumi illetékes hangsúlyozta, a kőolajszármazékok ára a tőzsdén kizárólag a kereslettől függ.

Raša Kojčić arra is rámutatott, hogy mindenki a futures kontraktusokat, vagyis az olyan határidős szerződéseket figyeli, amelyek a megkötés időpontjában meghatározott feltételek mellett egy jövőbeni időpontban vállnak esedékessé, ám idén megmutatkozott, hogy ezek esetében sem érvényesülnek már a korábban megszokott szabályok.

Megdrágult a hatósági áras üzemanyag

Illusztráció (Archív)