Mennyire racionális döntés és megéri-e a befektetés, tette fel a kérdést a Nova portál egyetemi tanároknak és szakértőknek azzal kapcsolatban, hogy Szerbia olajvezetéket épít Magyarország felé.

A hírt a hétvégén Aleksandar Vučić szerb államfő jelentette be, s közölte, hogy a vezeték Újvidéket és a Szegedhez közeli Algyőt kötné össze. Vučić a sajtótájékoztatóján elmondta, megállapodott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a vezeték építéséről, a szerb politikus szerint Szerbia nagyon jó árat kapott az Oroszország felől érkező kőolajra és részben ezért is döntött Belgrád a kőolajforrások diverzifikálásáról.

Goran Radosavljević, a közgazdasági egyetem tanára szerint az olajvezeték nem oldaná meg Szerbia kulcsfontosságú problémáit, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen volumenű befektetés mintegy kétszázmillió euróba kerülne.

– Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja kimondja, hogy Magyarország továbbra is vásárolhat orosz kőolajat, azonban ez továbbra sem azt jelenti, hogy ezt a kőolajat egy harmadik személynek is el lehet adni. Nem látom, hogy a magyarországi olajvezeték megoldaná a problémát, úgy tűnik, Szerbia elnökének hiányosak az információi – mondta Radosavljević, aki szerint az energiával kapcsolatos területen sokkal fontosabb dolgok vannak, mint az olajvezeték megépítése.

Gazdaságilag ez nem a probléma megoldása, más kérdés azonban, hogy ez egy politikai együttműködés Orbán és Vučić között – mondta az egyetemi tanár.

– Ha az Európai Unió akarta volna, hogy orosz kőolajat vásárolhassunk, akkor azt megengedte volna az Adria-kőolajvezetéken (Jadranski naftovod – JANAF) keresztül. Nem látok egyetlen okot sem arra, hogy ezt Magyarországon keresztül tegyük meg, mert ugyanúgy meg fogják tiltani, feltéve, ha a szankciók továbbra is érvényesek lesznek az orosz kőolajra – nyilatkozta Radosavljević, akinek a számításai szerint mintegy 200 millió euróba kerülne a kőolajvezeték kiépítése.

– Az elnöknek kiváló a kapcsolata Orbán Viktorral, s ez lehetett az egyik mozgatórúgója a két ország közötti kőolajvezeték kiépítésének. Az energiahordozók több úton történő beszerzése jobb helyzetet teremt a vásárlásnál, de fel kell tenni a kérdést, hogy egy ilyen befektetésre szükség van-e a közelgő tél előtt – mondta Velimir Gavrilović energiaügyi szakember, aki szerint az egész projekt teljesen felesleges, ha Szerbia nem tudna Magyarországtól orosz kőolajat vásárolni.

– Ha el is készül a kőolajvezeték, továbbra is kérdés, hogy vásárolhatunk-e azon keresztül orosz kőolajat. Ez az Európai Uniótól függ, vagyis attól, hogy Magyarország továbbra is kivétel lesz-e. Ha ez így marad, valamint Vučić elnök garanciákat kapott arra a magyar féltől, hogy az orosz kőolajat eladhatják egy harmadik félnek is, akkor van értelme a projektnek, ha viszont ez nem így van, akkor ez nem más, mint kidobott pénz – nyilatkozta Gavrilović, aki hozzátette, Szerbia most olyan helyzetben van, amikor hatalmas mennyiségű pénzt kell kiválasztania az energiahordozók vásárlására a közelgő fűtési idény előtt, ugyanis az áramot továbbra is importálnia kell.