Ha ősszel és télen is maradna a nyári időszámítás, áramot lehetne megspórolni a nappali fény jobb kihasználása miatt – állítják a szakértők.
– A téli és a nyári időszámítást azért vezették be, hogy energiát spóroljunk azzal, hogy a munkaidőt a napnak arra az időszakára időzítjük, amikor természetes fény van. Viszont Szerbia az időzóna peremén van, és az országnak ez nem felel meg – nyilatkozta Miloš Banjac, a belgrádi Gépészeti Egyetem professzora. Elmondása szerint például Párizs és Belgrád egy időzónában van, de a nap Párizsban jelenleg nyolc, Belgrádban hét óra körül kel fel.
Banjac szerint a nyári időszámításon maradva munkaidőben jobban ki lehetne használni a természetes fényt.
„Szerbiában a téli időszámítással a napfelkeltét a mostani hét óráról hatra igazítjuk, így a napnyugta 17 óra helyett 16 órakor lesz. Szerbiának jobb lenne, ha a greenwichi középidő (GMT) + 2 óra időzónához csatlakozna, azaz maradna a nyári időszámításban. Most negatív hatása van az időszámításunknak, mert nálunk a munkaidő 7 vagy 8 órakor kezdődik, és nem hatkor, amikor majd felkel a nap” – mondja Banjac, aki szerint valamilyen európai szervezettől kellene kérni azt, hogy az ország időzónája a közép-európai helyett kelet-európai legyen.
Ljubodrag Savić, a Közgazdasági Egyetem professzora szerint a nyári időszámítás gazdaságosságának a kiszámításához tudni kellene, hogy hányan dolgoznak hat órától, és hányan hét vagy nyolc órától, de a kedvező időzóna megállapításához fontos meghatározni azt is, hogy a hat hónap alatt hogyan változik a nappal – ezeknek az adatoknak a birtokában egy megfelelő időszámítással el lehetne érni komoly energiatakarékosságot. Szerbia jelenleg a közép-európai időzónában van és télen GMT+1, nyáron GTM+2 órával számol.
Október 30-án vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani a mutatókat, akkor kezdődik az idei téli időszámítás.
