Néhány hete még üresen álltak a tejtermékes polcok az üzletekben, mára azonban számos importtermék található rajtuk, főleg Lengyelországból, Csehországból és Magyarországról. A kínálat normalizálódásához hozzájárult a szerb kormány azon döntése is, hogy a 2,8 százalékos UHT-tej ársapkáját feloldották, valamint, hogy a tejkivitel tilalmát a hónap végéig meghosszabbították.

Míg a fogyasztók azon tűnődnek, hová tűnt a hazai tej, a gazdák szerint a tejtermelők által évek óta hangoztatott problémák most csúcsosodtak ki, ami a hazai tejipart a csőd szélére sodorta. Szakértők szerint az ágazatot érintő problémák, a szárazság és az infláció jelentősen befolyásolta az állatállomány csökkentését, ami továbbra is negatív hatással lesz a hazai tejtermelésre. Habár az üzletekben minden termék ára jelentősen emelkedett, a termelők arra panaszkodnak, hogy a polcokon lévő tejtermékek drágulása ezidáig nem eredményezett magasabb tejfelvásárlási árat.

A sajtgyártás miatt csökkent a tej mennyisége

Nenad Budimović, az Marhatenyésztők és Feldolgozók Egyesületének titkára elmondta, hogy a már felsorolt problémák jelentősen megingatták a tejtermelést.

„Éves szinten mintegy 1,5 milliárd liter tejet termelnek Szerbiában, ebből 800 millió liter kerül a feldolgozó üzemekbe, a többit a borjúk táplálására és a piacra, vagy saját fogyasztásra szánják a termelők. Ez az arány azonban mára megváltozott, mivel a felvásárlási árral elégedetlen gazdák ismét elkezdték hagyományos módon feldolgozni a tejet: sajtot, kajmakot készítenek, hiszen azon többet keresnek, emiatt nem adnak át az üzemeknek nagy mennyiségű tejet” – állítja Budimović.

Rekordot dönt a tejpor behozatal

A termelők felhívják a figyelmet arra, hogy a tejüzemek a tejpor importálásával gyakorlatilag elkerülték a felvásárlási ár emelését, mert a behozatali tejpornak köszönhetően volt elegendő alapanyaguk. Csak az idei év első hat hónapjában 5200 tonna tejport importáltak Szerbiába, ami harmadával több, mint a tavalyi egész évi mennyiség.

A szerbiai tejtermelés sok szempontból lemarad Európáétól

Boris Berisavljević mezőgazdasági szakember szerint a szerbiai állatállomány nem felel meg a mai tejtermelési igényeknek.

„A szerb állattenyésztés elmarad Európa és a világ állattenyésztésétől. Teheneink termelékenysége elég alacsony, ami a régebbi technológiai feltételek mellett a nem túl kedvező genetikájú szarvasmarháknak is köszönhető. Másrészt a tejtermelők oktatásán sem dolgozott az állam, olyan lemaradás van ebben a folyamatban, amit nem lehet egyik napról a másikra behozni” – mondja Berisavljević. Hozzátette, az alacsony felvásárlási árak, a kistermelők nehéz helyzete jelentősen befolyásolják a szarvasmarha állomány leépülését.

„A termelők azt kérték a szerb kormánytól, hogy vezessen be minimális termelői árat a tejre, hogy megvédjék azokat, akiknek kevés a tejük, viszont erre nem érkezett válasz, holott 25 ezer termelőt érint a kérdés” – zárta a Mezőgazdasági Tudományok Alkalmazási Intézetének munkatársa.

Illusztráció (Fotó: Nova)