A Szerb Haladó Párt hatalomra jutása óta Szerbiát egy Újvidék méretű városnyi lakos hagyta el. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy az elmúlt nyolc évben 347 ezer szerbiai ember kapott tartózkodási engedélyt Európa valamely országában, és a valós szám akár ennek a duplája is lehet, figyelembe véve, hogy megközelítőleg ugyanennyi állampolgár dolgozik feketén az unióban. Szerbia állampolgárai többnyire Németországba és Horvátországba mennek munkát vállalni.Csak 2021-ben Szerbia mintegy 44 ezer polgára kapott tartózkodási engedélyt az EU-ban, közülük 16.840 Németországban.
Miloš Turinski, az Infostud munkatársa elmondja, hogy egy tavalyi felmérésük alapján kiderült, hogy leginkább a 25 és 40 év közöttiek hagyják el Szerbiát.
„Horvátország és Szlovénia a nyári szezonban a legvonzóbb, amikor a jobb bevételek miatt tömegesen özönlenek a tengerpartra, de néhányan ott is maradnak” – mondja Turinski.
Hozzátette, külföldön a leginkább sofőröket és szakácsokat keresnek, őket követik az építőmérnökök, pincérek, gépészmérnökök, villanyszerelők, orvosok és nővérek.
A Nova beszélgetőtársa azt állítja, hogy ugyanezen felmérés 5500 válaszadója közül a válaszadók 83 százaléka tervezi elhagyni az országot. A válaszadók 25 és 40 éves közötti fiatalok voltak.
„A távozás legfőbb okai közül kiemelték a szervezett rendszerben való élet lehetőségét, a jobb jövedelmet, és az egészségesebb társadalmi környezetben való tartózkodás iránti vágyat” – mondja Turinski.
Radonjić professzor is ezen a véleményen van, megjegyezve, hogy az országból való tömeges távozások oka nem csupán a rossz anyagi helyzet és az alacsony életszínvonal.
„Úgy gondolom, hogy jelentős szerepet játszik az emberek azon vágya, hogy kiszámítható és biztosabb környezetben éljenek, egy olyan országban, ahol erős intézmények, jogállamiság, hatékony közigazgatás, kisebb mértékű korrupció és bűnözés, jó oktatás és egészségügy van. Valahogy úgy tűnik, hogy itt nincs remény a változásra, ezért racionálisabb elmenni, mint itt maradni” – vélekedik Radonjić.
