Felülmúlta a várakozásokat a Nyugat-Balkán országainak gazdasági fejlődése az idei év első hat hónapjában, ami elsősorban a lakosság fogyasztásnak és a beruházásoknak köszönhető főleg Szerbiában, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában – derül ki a Világbank Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági jelentéséből, amely azonban arra is figyelmeztet, hogy a régió komoly kihívások elé néz, mert a globális restriktív pénzügyi helyzet, a kereslet csökkenése stb. kihat majd a pénzügyi ágazatra.
Több nyugat-balkáni országban is a foglalkoztatás az év közepére elérte történelmi maximumát, és a régió átlaga így 46 százalék lett, ugyanakkor az energiahordozók és az élelmiszerek árának az emelkedése megnövelte az inflációt, emiatt pedig csökkent a lakosság vásárlóereje.
Annak ellenére, hogy a szegénységi ráta tovább csökkent, az infláció visszafoghatja ezt a csökkentést. Ha az állam nem avatkozik közbe, az áremelkedések miatt a Nyugat-Balkánon a 13 százalékot is elérheti a szegények aránya, ráadásul a télen ismét rosszabbodhat a covid-19 járványhelyzet is.
A régióban lelassult a kivitel, az import viszont hirtelen megnövekedett, ami megemeli az állami deficitet, ami Montenegróban és Szerbiában már kétszámjegyűre növekedett.
A közlemény javaslatai szerint az államoknak támogatást kell nyújtaniuk a veszélyeztetett rétegeknek, ösztönözni kell a piaci versenyt, meg kell könnyíteni a vállalkozások működését, óvni kell a külföldi befektetetéseket, több lehetőséget kell biztosítani a nők munkavállalalására, jobbá kell tenni az oktatást és javítani kell az államigazgatás szolgáltatási színvonalán is.
Illusztráció: Pixabay
