A világpiacon nagy a kereslet az élelmiszer iránt, ezért fontos lenne, hogy az új szerb kormány mielőbb megemelje az agrárköltségvetést, és ezzel ösztönözze az aszály által sújtott mezőgazdaságot, mutat rá cikkében a 021.rs.

Az energiaválság, az krajnai háború és az aszály hozzájárultak ahhoz, hogy az államok, a vállalatok és az emberek egyre inkább aggodalmaskodni kezdtek az élelmiszer ellátással kapcsolatban. Az európai mezőgazdaság évszázadok óta nem volt ilyen kedvezőtlen helyzetben, mint most.

Katasztrofális szárazság

Szerbiában a megszokott 7,5 millió tonna helyett mindössze 3,8 millió tonna kukorica termett az idén, de más növények esetében is hasonlóan elszomorítóak az adatok. Ebben a szezonban csupán a búzát és napraforgót termelő gazdák profitáltak jól. A mezőgazdasági termelés fennakadása az állattenyésztéshez szükséges takarmányok árának megugrásához vezetett, így a régóta mély válságban lévő szerb állattenyésztés még közelebb került a mélyponthoz.

Szerbia ennek ellenére továbbra is fontos mezőgazdasági termelőnek számít, hiszen mintegy 570 ezer család egyedüli bevételi forrása származik mezőgazdasági tevékenységekből.

Az idei hozamcsökkenést követően a rekord magas üzemanyag- és műtrágyaárak arra kényszerítik a gazdálkodókat, hogy tovább csökkentsék a termelés mértékét. Idén ősszel akár 30 százalékkal is több pénzt kell befektetniük a gazdáknak a szokásos munkálatokba, mint korábban. Ugyanakkor az, hogy Ukrajna, mint a világ korábbi vezető élelmiszer exportőre az orosz invázió miatt csaknem felére csökkentette mezőgazdasági termelését, lehetőséget nyújt más országoknak, hogy növeljék élelmiszer kivitelüket.

Mit lép az állam?

A szerb kormány a mezőgazdaság szorult helyzetére csupán azzal reagált, hogy a hitellel rendelkező gazdák legfeljebb 12 hónapos hitel visszafizetési haladékot kaptak, holott országos szinten jelentős segítség lenne a termelők számára, ha az Európai Unióban bevett gyakorlathoz hasonlóan itt is eltörölnék a gázolajra kivetett jövedéki adót.

Míg Szerbia az állami költségvetés csupán 2,85-3,9 százalékát költi mezőgazdaságra, addig a mezőgazdaságilag legsikeresebb országokban az agrárköltségvetés összege a teljes keret nyolc-tíz százalékát teszi ki. A szakemberek szerint itt az ideje, hogy Szerbia növelje az agrárkeretet, hiszen az ország akkor képes lenne az élelmiszerexportot rövid idő alatt a mostani 1,65 milliárdról két, vagy akár évi hárommilliárd euróra növelni.

Illusztráció (N1)