Újabbnál újabb nevek jelennek meg Szerbia politikai porondján, akik ilyen vagy olyan valós, de leginkább vélt okokra hivatkozva megkezdték népszerűsíteni a sorkatonaság újbóli visszaállítását. Most ennek a – szerintem – idejét múlt kvázi létfontosságú intézmény propagálása színterén megjelent Miloš Vučević is, hiszen „érdemeiért” nemrég a kormányalelnöki tisztség mellé megkapta a honvédelmi miniszter tárcáját is.

Az interneten fellelhető dokumentumok igencsak szűkszavúak, amikor az illető életútjáról van szó, a legkorábbi létéről csak azt tudhatjuk meg, hogy 1974. decemberben 10-én született Újvidéken. Érdekes, hogy amíg az apját, a Szkopjéban született Zoran Vučević újvidéki ügyvédet (aki Maja Gojković polgármestersége idején a városi képviselő-testület elnöki tisztségét töltötte be) emlegette, de még apai nagyapjáról, aki partizánként halt meg 1943-ban vagy 1944-ben, illetve dédapjáról, aki az I. világháborúban vesztette el életét katonaként ezt-azt megtudhatunk, addig az anyja, Gordana csak az édesapja halálát követően vált ismertté, de nem ő beszélt róla, csak az újságírók említik, mert néhai apját a pravoszláv egyház kitüntette, az elismerést pedig az özvegy vette át, így még le is fényképezték.

Miután befejezte Újvidéken az általános iskolát, jött egy újabb titok: nem tudni miért, de gimnáziumba már nem a tartományi székvárosban található négy gimnáziumba, hanem Petrőcre (Bački Petrovac) járt, ahol azt be is fejezte. Óriási szerencsémre, egyik ismerősöm sok-sok háttértörténetet ismer (egyetlen kérése van, ne említsem meg a nevét, hogy ő az információk forrása), így elmondta, a kis Miloš általános iskolai „szereplése” nem volt nagyon fényes, így nem jutott be Újvidék egyik állami gimnáziumába sem, kénytelen volt a petrőcibe iratkozni, mivel ott még így is maradt betöltetlen hely. Ráadásul ez az ismerősöm az újvidéki Jogi Egyetemen évfolyamtársa kellett volna, hogy legyen az illetőnek, így azt is elárulta, rá nemigen emlékezik, de ha állítja, biztosan megszerezte annak oklevelét. Az már igaz, ügyvédi munkába kezdett 1999-ben, de nem a saját (ahogyan állítja), hanem az apja irodájában. Remélem nem lesz baj, ha a pártbeli és a politikusi előmeneteléről most nem írok, habár minden egyes életrajzában erről (na meg a polgármesteri tevékenységéért neki juttatott kitüntetésekről és elismerésekről) található legtöbb adat. Térjünk vissza egy kicsit az időben, érdemes lesz.

Miloš Vučević életrajzi adatai időrendi sorrendben:

  • − Általános iskolai tanulmányai: 1981-1989 (8 év),
  • − Középiskolai tanulmányai: 1989-1993 (4 év),
  • − Egyetemi tanulmányai: 1993-1999 (6 év),
  • − Ügyvédi munkavégzés: 1999-2012.

Abba most nem szeretnék belekötni, hogy az említett egyetemen – egészen 2013-ig – az alapképzés nyolc szemeszteren (azaz négy éven) keresztül tartott, de Istenem, nem mindenki képes azt ennyi idő alatt elvégezni, így még a hat év sem nagyon sok.  Azonban, ha minden igaz, az 1974-ben született személy 1992-ben már 18 éves, azaz az akkori törvények alapján sorköteles volt. Nemrégen azt állította, ő leszolgálta a sorkötelességet, 10,5-11 hónapig volt katona Koszovóban.

Így még azon sem lennék meglepődve, ha rosszul számoltam, azaz az egyetemi tanulmányait 1994-ben kezdte meg, de így is öt évig tarthatott, azonban biztosat csak akkor mernék állítani, ha ezzel kapcsolatban nem titkolózna.

Bevezetőnek ennyi elég, de térjünk át az új honvédelmi miniszter „apostoli” cselekedeteire. Alig melegedett meg a fotelja, gyorsan nyilatkozott, amiről a rezsimhű újságok azonnal tájékoztattak mindenkit:

„Megváltozott a honvédelmi miniszter személye, de nem úgy az ötlet, hogy visszaállítsák a kötelező katonai szolgálatot. Az új honvédelmi miniszter, Miloš Vučević szorgalmazza, minden nagykorú férfi részesüljön, ahogyan állítja, három hétig vagy három hónapig tartó katonai képzésben, de bejelentette annak a lehetőségét is, hogy a 30 évnél idősebbek, akik nem szolgáltak a hadseregben, »szerelkezzenek fel puskával«. Az elemzők úgy értékelik, hogy szükséges a kötelező katonai szolgálat visszaállítása a passzív katonai tartalék megfelelő feltöltése érdekében.”

Úgy tűnik, a jelenlegi miniszter már újvidéki polgármesterként példát akart mutatni, mert személyesen kísérte ki fiát, amiről az NS uživo (2022. szeptember 1-jén) így számolt be:

„Újvidék polgármester, Miloš Vučević ma reggel kikísérte fiát, Mihailót, hogy elmenjen önkéntesen szolgálni Szerbia Hadseregébe. Ahogyan az Instagram profilján kihangsúlyozta, egy ilyen gesztus a becsületre, a hagyományra és a hazafiságra utal.

– Mihailo… büszkeség és szerelem! Becsület, hagyomány és hazaszeretet! Sok szerencsét fiam! – írta a polgármester”

De azért, hogy kukacoskodhassak, azt még hozzá kell tennem: a fiú nem az „ősi szerb földekre” – amelyeket minden szerbnek kötelessége megvédeni – vagy azok környékére, azaz Novi Pazar (Raska) vagy Leskovac (mindkettő Koszovó mellett) kaszárnyájába, hanem a zomboriba indult, hogy felvegye a szolgálatot!