Nyomdába került az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Tanulmányok című folyóiratának idei második száma. Ez a szám − a korábbiakhoz hasonlóan − igen változatos tematikájú írásoknak biztosít publikálási felületet, amelyek közül ezúttal a szerkesztő a terjedelmesebb tanulmányok közlését részesítette előnyben.

Az első tematikus egységben egy tanulmány olvasható, mégpedig Medve Zoltán Közép-Európáról és irodalmainak fordíthatóságáról című munkája, amely első fele Közép-Európa fogalmának teoretikus meghatározásáról értekezik, később pedig az ezen a területen élő népek irodalmának fordításáról, a fordítás lehetőségeiről számol be. A tanulmány részletesebben elemzi Miroslav Krleža és Heimito von Doderer egy-egy művét, amelyek a Közép-Európában jelen lévő különféle kultúrák identitásformáló szerepére hívják fel a figyelmet.

A második tematikus egységben nyelvészeti és irodalmi vonatkozású kutatások eredményeiről tájékozódhatunk. Molnár-Bodrogi Enikő a narratíváknak a finnugor kisebbségi értelmiségiek identitásformálásában betöltött szerepéről értekezik, mégpedig a Skandináviában őshonos meänkieli, számi és kvén, valamint a romániai magyar és csángó kisebbségi népek példáján. Számos érdekes, a magyar olvasó által kevésbé ismert történelmi ténnyel vezeti fel tanulmányát, amellyel a meänkieli és a kvén nyelv kialakulását, a finntől való eltávolodásukat kívánja megmagyarázni. A szerző számos megállapítást tesz többek között arra vonatkozóan, hogy az identitásformálásban milyen nagy jelentősége van az elbeszéléseknek, amelyek révén az egyén mikrovilága összeolvad saját közösségének a makrovilágával. A tanulmány konklúziója az, hogy a kisebbségi értelmiségiek fontosnak tartják az anyanyelven való megnyilvánulást, ugyanis a nyelv és a kultúra szoros kapcsolatban áll egymással. Szó esik még a nyelv és a vallás kapcsolatáról, az iskolának a nyelvcserére gyakorolt hatásáról (elősorban a skandináviai kisszámú finnugor közösségekre vonatkozóan), továbbá a nyelvi és a kulturális határ fogalmának a politikai határ fogalmától való elkülönítéséről. Az ezt követő tanulmányt Ladányi István jegyzi, aki az egykori újvidéki Új Symposion folyóirat elődjének, az Ifjúságnak a Symposion című mellékletével foglalkozik. A melléklet működését, a benne olvasható jelentősebb publikációkat és az Új Symposion irányába mutató tendenciákat vizsgálja.

A harmadik tematikus egység Történelem, művelődéstörténet címmel került megjelölésre, amely a mostani szám leghosszabb írásának, Dévavári Zoltán Egy elvetélt kísérlet című tanulmányának biztosít helyet. Itt a második világháború utáni Jugoszláviai Magyar Nemzeti Bizottmány szervezésének emigrációban történő kudarcáról tájékozódhatunk. A szerző az Amerikai Egyesült Államokban kutatta a bácsi születésű, igen ellentmondásos megítélésű politikus, Nagy Iván (1904−1972) hagyatékát, amely hozzájárul a második világégés utáni magyar emigráció múltjának feltárásához. A tanulmány bepillantást engedélyez az emigráns politikusok – olyan nevekről van szó, akikről a mai olvasók többsége még csak nem is hallott − levelezésébe is, amely a belső vitáktól sem volt mentes. A harmadik egység második tanulmánya Pethő Attilának az írása egy felvidéki lelkészről, Cserkes Béláról. Cserkes Béla megjárta a világot, szolgált Magyarországon és Óbecsén is, majd hazatért szűkebb pátriájába, a Felvidékre. A szerző számos intézményben végzett kutatást a lelkész életére és tevékenységére vonatkozóan, amely kutatás célja az volt, hogy a lelkész életművét beépítse a köztudatba, s hogy az általa kiadott református folyóiratot, a Református Világszemlét ismertté tegye. Ezt a blokkot Támba Renátó Gyermekábrázolások az otthon kultúrájáról – Polgári gyermekszemlélet a magyar biedermeier festészetben című tanulmánya zárja. A szerző már sokadjára publikál a Tanulmányok hasábjain, mostani publikációjának pedig előzménye is van a folyóiratban, ugyanis korábban már az ókori hellén gyermekábrázolásokról is olvashattunk tőle. Tanulmányait mindig, így ezúttal is értékes illusztrációs anyag kíséretében közli.

A folyóirat utolsó egysége két kritikát közöl. Az első a Debrecenben megjelent Balogh László Levente, Fazakas Sándor és Valastyán Tamás által szerkesztett A félelem reprezentációi című tanulmánykötetet, a második pedig két Zoran Milutinović által írt szerb, illetve szerb és angol nyelvű tanulmánykötetet mutat be. Az előbbi írást Bene Adrián, az utóbbit pedig Szász Pál jegyzi.

Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Tanulmányok című folyóiratának idei második száma igen változatos írásokba enged betekintést, az irodalom, a nyelvészet és az ezek határtudományai iránt érdeklődők biztosan megtalálják benne a számunkra érdekes publikációkat. A mostani számot is Bence Erika szerkesztette.

Czini Zoltán