Sok elhalasztott indítás után végre sikeresen levegőbe emelkedett szerda reggel az Artemis-1. Ötven év után a NASA és az emberiség visszatérhet a Holdra. Az Artemis lényegében az új holdprogram, amely már a Mars felé is kacsintgat.

Szerda reggel, közép-európai idő szerint 7:47-kor indult útnak az Artemis-1 a floridai Kennedy Űrközpontból. A küldetésről az utóbbi hetekben csak azt lehetett hallani, már megint elhalasztották a kilövést, most azonban minden a helyén volt, az Artemis sikeresen vette célba a Holdat.

A fogalmakat illetően: az Artemis az egész küldetés neve (mint annak idején az Apollo-program). A „főszereplő” az Orion űrhajó, amelyben később emberek – jelenleg tesztalanyok – utaznak, az SLS pedig a rakétarendszer, amely eljuttatja az Oriont a Holdra.

Tehát jelenleg az Artemis1 küldetésben, az SLS rakétarendszerrel indított Orion repül a Hold felé, majd ott vizsgálatokat végez és a remények szerint szerencsésen visszatér decemberben a Földre.

A NASA ugyanis nem sokat tétovázik, ha az Artemis-1 most sikerrel jár, a következő Artemis már rögtön emberes küldetés lesz, négy fővel a fedélzeten.

Az Orionon számos tesztalany és mérőeszköz utazik, ezek célja mind a következő Artemis utazásának biztosítása. Két embert is szimbolizáló tesztbábu is utazik a fedélzeten, sugárterhelésüket vizsgáló eszközök között magyar fejlesztésű is van.

Az Artemis „lényege” az Orion űrhajó lesz. És ilyen szempontból (is) hasonló az Apollo-programhoz. Még mindig kell egy rakétarendszer, ami eljuttatja az űrhajót a Holdig, majd az ott feladatot teljesítő űrhajó a személyzettel valahogy vissza kell jusson a Földre.

Kilövőállványon az Artemis-1 (Fotó: Joel Kowsky/NASA)

Kilövőállványon az Artemis-1 (Fotó: Joel Kowsky/NASA)

A rakétarendszer SLS névre hallgat, ami az angol Space Launch System (űrkilövő rendszer) röviditése. Az SLS-t olyan cégek támogatták, mint a Boeing, Northrop Grumman, de félreértés ne essék,  az Európai Űrügynökség is ott van, mint ahogy Kanada, Ausztrália űrügynöksége is.

A küldetés célja nem csupán a Holdra való visszatérés. Hold körül keringő űrállomást és egy olyan, Holdra épített bázist is vizionál a NASA, ahol emberi kutatás és hosszabb távú emberes tartózkodás is megvalósítható lenne.

A Mars felé sem közömbös az Artemis, minden eredményüket a Mars irányába való kutatásukra szándékoznak felhasználni.

Ahogy az Apollo-programban is megszokott volt, az űrhajók mindig szállítanak némi „kacatot” is. Az Oriont is felpakolták nem kevés érdekességgel, például a „csomaglista” első helyén szerepel az a pendrive, amire bárki feliratkozhatott egy beszállókártyával, hogy a neve eljusson az űrbe. A szállítmányok között van számos zászló, LEGO-figurák, a Holt-tengerből egy kavics és két plüssfigura is, Snoopy és Shaun a bárány. Snoopy úgy kerül a fedélzetre, hogy megálmodója (Schultz) úgy rajzolta meg a kiskutyát (1969), hogy annak a Holdon is volt kalandja.

Shaun a bárány az angolok kedvéért került be a „legénységbe”.

Az Apollo-program utolsó emberes küldetése szinte pontosan ötven éve zajlott le, 1972 decemberében. Ez azt is jelenti, hogy ember utoljára ekkor járt a Holdon. A NASA nem siette el a visszatérést, de ahogy az elegáns hotelekben szokták fogadni a rég nem látott vendéget: „az a fő, hogy visszajött”.

November 16-án hajnalban elindult az Artemis-1 a Hold felé (Fotó: Bill Ingals/NASA)