Az udvaron kiterített ruhák, egy pici szobában kuporgó gyerekek, koromszag és segítséget nyújtó szomszédok – ez fogad bennünket pénteken Dimović Dušica házánál, ahol csütörtökön reggel kigyulladt a kémény. A gerendák és a plafon megégtek, de a legnagyobb kárt a tűz oltása okozta. Égett a tetőszerkezet, beszakadt a plafon, mesélik a szomszédok.
Dimović Dušica gyermekeivel és unokájával
Dušica, aki szerbül, magyarul és cigányul is beszél, elmeséli, hogy a tüzelős kályhába tüzelt, hogy a gyerekek ne fázzanak, a fia vette észre, hogy hatalmas a füst. Kész szerencse, hogy senkinek sem lett baja.
Dimović Dušica
– Minden odalett. A ruhák, a cipők, a konyhám, minden evőeszköz és tányér, nincs miből enni meg inni most. Az asztalból, aminél ettünk, semmi se maradt – mondja Dušica, aki egyedülálló anya. Tíz gyermek édesanyja, közülük van, aki már külföldön él, és néha segíti édesanyját. Öten iskolások, a többi már elhagyta a családi fészket vagy még nem jár iskolába.
A házban él Dušica lánya is a férjével, akiknek két gyermekük van, a kisebb mindössze négy hónapos. Dušica nagymamaként és anyaként is ellátja a gyermekeket: szociális segélyből élnek és abból, amit külföldön dolgozó fia esetleg küld neki.
Újítgatták a házat, most szinte minden odalett
– Abból a kevés pénzből épp most cseréltek az ablakot, az ajtót. Tettek tapétát a falra, hogy élhetőbb legyen a ház. Mindenük odaveszett. Tegnap itt mezítláb álltak kint a gyerekek, amíg oltották a tüzet, nézni is rossz volt – mondja a szomszéd, aki átjött segíteni és mondja, mindenben számíthatnak rá. Neki is kevés van, de amit tud, megtesz.
A Dimović családnak, Dušicának és a tíz gyermeknek mindenre szükségük van: ruhára, cipőre, konyhai eszközökre, építőanyagra, ételre, tisztálkodási szerekre.
– Ki mit tud adományozni, a kevés is jól jön – mondja, és hozzáteszi: Egy a fontos, hogy senkinek sem esett baja.
