Közel kétmilliárd ember kvöeti kisebb-nagyobb figyelemmel a labdarúgó világbajnokság közvetítéseit, de azért a világsajtó mással is foglalkozott ezen a héten is. Ilyen volt az iráni „erkölcsrendőrség” felszámolásáról érkező hír, majd annak cáfolata nagy port kavart fel. Az orosz kőolaj uniós, G7-es és ausztrál árplafonja , az EU nyugat-balkáni csúcstalálkozója, valamint a kínai kommunista vezetés szigorú Covid-intézkedéseinek lazítása – átlapoztuk a világsajtót Luxemburgtól Varsón át Tokióig, illetve Barcelonától Bécsen át Pekingig.

Iránban megszűnik az erkölcsrendőrség – vagy nem

Montaszeri iráni főügyész bejelentette, hogy több hónapos tiltakozás után feloszlatja az úgynevezett erkölcsrendőrséget. „Ez a hír arra késztette az embereket, hogy felfigyeljenek erre az eseményre” – írja a Luxemburger Wort című, 1948 óta megjelenő katolikus napilap és így folytatja:

„A rendszer által megszabott erkölcs őrzői, akiket sok iráni, de különösen az iráni nők gyűlöltek, mert ezek az erkölcscsőszök számtalan embert zaklattak és sanyargattak az országban, ha valaki túl szűk nadrágot vagy túl laza fejkendőt viselt. Ez most már végre történelem lett. Ezzel az enyhüléssel az iráni teokrácia autokratikus vezetése meg szeretné nyugtatni a feldühödött lakosságot. A hatóságok tétován ugyan, de tárgyalnak a kevésbé szigorú fejkendő-szabályokról is. A néhány szabadságjog és az öltözködési kód lazításával a mulláknak azonban aligha fog sikerülni, hogy elfojtsák a tiltakozásokat.”

A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel balliberális napilapnak erről ez a véleménye:

„Az iráni kormány bejelentette egy több évtizedes törvény felülvizsgálatát, amely arra kötelezi a nőket, hogy eltakarják a fejüket. Ám egyelőre egyik tisztségviselő sem jelezte, hogy ezek a kötelezettségek milyen mértékben fognak megváltozni. A végén minden erre vonatkozó törekvés feledésbe merülhet, mert minden iráni intézményben a konzervatívoké az abszolút többség.”

A bécsi Der Standrd című szociál-liberális napilap szintén szkeptikus:

„Ott még mindig vannak mások, akik ezeket a törekvéseket megakadályozhatják, így például a teljes biztonsági apparátus és az önkéntes hadsereg, amelyből a morálcsőszöket toborozzák. És mindenekelőtt megmarad az az elv, amely a rendszer egyik sarokköve: az »iszlám erkölcs« érvényesítése. Azzal, hogy a fiatalok követelményeinek állítólag eleget tesznek, egyben kísérlet is arra, hogy éket verjenek közéjük és más csoportok közé, akik más okból csatlakoztak a tüntetésekhez. Ezért a bejelentett intézkedés talán nem is fog sikerrel járni.”

A barcelonai La Vanguardia című spanyol és katalán nyelven megjelenő közép-liberális, monarchista napilap szerint:

„Nyilvánvaló, hogy az idősödő férfiak fundamentalista rezsimje alig képes megérteni a férfiak és a nők fiatal generációját, akik az interneten nőttek fel, ismerik a sokszínű világot, és most azt skandálják az utcán, hogy »Nők, élet, szabadság« vagy a szegénység és a korrupció ellen tiltakoznak. Az ajatollah-rezsim elszigetelődéséhez az ukrajnai háború is hozzájárul, mivel Irán azon kevés országok közé tartozik, amelyek fegyvereket szállítanak Oroszországnak. Irán feszült helyzetben van – és ezért nem zárható ki, hogy egy olyan fordulóponthoz közeledünk, amely ennek a rezsimnek a végét jelentheti.”

[A legújabb hírek szerint az iráni „erkölcsrendőrség” egyelőre mégsem szűnik meg.]

Árplafon az orosz olajra

A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja így elemzi a hétfőtől érvényes olajár- plafont:

„Mától a 60 dolláros hordónkénti árplafon azokra az olajszállítmányokra vonatkozik, amelyek Oroszországból a G7-be és az Európai Unióba irányulnak. A nyugati országok ezáltal csapást akarnak mérni az orosz állami bevételekre, és egyúttal meg akarják akadályozni, hogy a szűk kínálat miatt emelkedjen az olajár. De ennek a büntetőintézkedésnek a hatása mögött már van egy nagy kérdőjel is. Ugyanis az OPEC+ országok, amelyekhez Oroszország is tartozik, meg akarják akadályozni, hogy az árfolyam tovább csökkenjen. Mostanában sok a találgatás arról, hogy növeljék-e vagy csökkentsék az olajkitermelést. A tegnapi megbeszélés eredménye, hogy ragaszkodni kell a napi kétmillió hordós szinthez, azt mutatja, hogy az olajtermelő államok először a szankciók következményeit akarják megvárni.”

„Kreml: Nyilvánvalóan semmilyen árplafont nem fogunk elismerni. Dmitrij Peszkov azt egyelőre nem említette, hogy milyen konkrét válaszlépésekre készülnek, elmondása szerint azonban a döntések előkészítése már folyamatban van”, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap és így folytatja:

„Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat »plafont« szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak. »A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni« – mondta a sajtótájékoztatón.

A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a döntést kommentálva vasárnap kijelentette, hogy Oroszország nem fogadja el az olajárak plafonját, még akkor sem, ha a kitermelés csökkentésére kényszerül. Hozzátette, hogy az ilyen korlátozások nem piaci eszközök, és hogy Oroszország csak azokkal a fogyasztókkal hajlandó együttműködni, akik a piaci feltételek mellett kereskednek.”

A madridi El País című középbaloldali napilap szerint az intézkedések célja ez:

„Moszkva bevételeinek csökkentése anélkül, hogy megemelnék a világpiaci árakat. A nyugati vállalatok tengeri szállítási, biztosítási és finanszírozási fölényét arra kell felhasználni, hogy a harmadik feleket a limit betartására kényszerítsék. Az idő majd meg fogja mutatni, hogy ez valójában működik-e, de összességében az export-árplafon helyes lépésnek tűnik. Az Oroszországgal szemben már bevezetett szankciók jelentős károkat okoztak ugyan a gazdaságában, de ez nem vezetett oda, hogy az összeomlott volna. Moszkva olajbevétele októberben 17,3 milliárd dollár volt. A Kreml egyre brutálisabb módszerekkel eszkalálja a háborút és bünteti a civil lakosságot. A demokratikus országoknak erre reagálniuk kell. Ennek az egyik módja az, hogy Vlagyimir Putyinnak elfogyjon az offenzívája finanszírozásához szükséges forrása.”

Magyarország visszatér a piaci árakhoz, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kedd este Budapesten bejelentette az üzemanyagár-plafon azonnali megszüntetését. Bár Magyarország sikeresen küzdött az orosz olajszállítási tilalom és a hétfőn életbe lépett szankciók ellen, a miniszter elismerte, hogy továbbra is vannak gondok az üzemanyag-ellátással. A vezető magyar olajipari társaság, a Mol vezérigazgatója, Hernádi Zsolt szerint egy liter benzin ezentúl 645, a diesel literje pedig 699 forintba kerül, ami 1,57 és 1,70 eurónak felel meg. Ezzel megszűnik a káosz a benzinkutaknál, normalizálódik a piac és visszatérnek az importőrök.

[…] A múlt héten a benzin iránti kereslet Magyarországon kétszerese volt a tavalyi év hasonló időszakának, a dieselé pedig 150 százalékos volt. Míg a Mol-benzinkutakon általában ötmillió liter a napi forgalom, addig ez múlt kedden nyolcmillió liter volt – közölték. A Mol szemszögéből a pánikvásárlás vezetett az üzemanyaghiányhoz. Az ellátás hiányát a százhalombattai Mol-finomító karbantartási munkái okozták.”

Nyugat-Balkán közeledik az EU-hoz – vagy fordítva

Most pedig kitérünk az albán fővárosban, Tiranában megtartott nyugat-balkáni csúcstalálkozóra. A Salzburger Nachrichten című keresztény-liberális konzervatív napilap ezt egy jelzésnek tartja:

„A legtöbb nyugat-balkáni országgal folynak tárgyalások az EU-csatlakozásról, amelyek egy része végtelen idők óta tart már. A komoly érdeklődés azonban korlátozott volt. Európának mindenekelőtt az volt fontos, hogy béke legyen, és hogy a migránsok lehetőleg távol maradjanak. A nyugat-balkáni uralkodók nagyon örvendtek, hogy anyagi segítséget kaptak, ezért reformokat ígértek, de egyébként mindent úgy hagytak, ahogy addig volt. Moszkva Ukrajna elleni támadásával a brüsszeli fókusz hirtelen megváltozott. A Nyugat-Balkán az EU földrajzi belső udvara. Tagállamok veszik körül és Európán kívül Kína és főleg Oroszország is harcol ott a befolyásért. Ezért stratégiai rémálom az a kilátás, hogy ezek az országok végül Putyin által irányított műholdak lesznek az EU-n belül. Ennek ellensúlyozására egyetlen mód van: ezen országok lehető leggyorsabb integrációja, de ezúttal valóban.”

Az EU tagállamai a tiranai csúcstalálkozón ígéretet tettek a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamatának felgyorsítására. Ezen kívül a lényegesen megemelkedett energiaáraikat egymilliárd euróval kívánják enyhíteni, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Az EU tagállamai ígéretet tettek hat nyugat-balkáni országnak, hogy felgyorsítják csatlakozási folyamatukat. »Fontos, hogy a tanácskozás most új lendületet kapjon, és gyorsabban szervezzük meg ezen országok csatlakozását» – mondta Olaf Scholz szövetségi kancellár az állam- és kormányfők tiranai találkozóját követően. A felek megállapodtak a közeledés felé vezető konkrét lépésekről. Ezen kívül az Európai Bizottság egymilliárd euróval támogatja Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Szerbiát és Koszovót a magas energiaárak enyhítésére. A jövőben ezen országok egyetemi hallgatói is részt vehetnek az Erasmus plusz csereprogramban. Az EU és a régió közötti roamingdíjak 2023 októberétől csökkennek. Az Unió másrészt sürgette a partnereket, hogy vízum- és külpolitikájukat igazítsák az Európai Unió elveihez. Mark Rutte holland miniszterelnök azonban bejelentette, hogy országa csütörtökön a schengeni övezet Bulgáriával történő kiterjesztése ellen fog szavazni.”

Új COVID-stratégia Kínában

A tiltakozási hullám hatására a kínai kormány új COVID-stratégiát mutatott be. Erről a Neue Zürcher Zeitung ezt írja:

„A kínai kormány valószínűleg nem látott más választást, mint hogy búcsút mondjon a zéró-COVID-stratégiának. Három év elzárás és tömeges tesztelés után az emberek nem csak fáradtak, hanem inkább korlátlan harag tör ki egyre több kínaiból. De a fertőzési ráta a bejelentett enyhítő stratégia ellenére is rohamos növekedéshez vezethet a hideg évszak beállta miatt. Kína most megkapja a jutalmat az elmúlt három év kudarcaiért: Peking ahelyett, hogy a járvány elleni küzdelem első sikerei után eltelt időt az egészségügyi rendszer kiterjesztésére és az idősek széleskörű oltási kampányának elindítására használta volna fel, dicsérte saját COVID-politikáját mint egy modellt a világ többi országa számára, és ezáltal hangsúlyozni akarta a kommunista rendszer feltételezett felsőbbrendűségét a liberális nyugati rendszerekkel szemben.”

A kínai állami média ugyanakkor még mindig a kommunista vezetés irányvonalát dicséri. A pekingi  Huanqiu Shinbao című újság szerint:

„Ha visszatekintünk az elmúlt három évre, minden fázisban helyes döntés született. A járvány súlyos árat fizettetett az egyénekkel és a családokkal, de  mivel a kormány nem csupán a költségeket vette figyelembe, sikerült megfékeznie a vírus terjedését és alacsony szinten tartani a halálozási arányt. Most azonban fordulóponthoz érkeztünk a betegség leküzdésében, és az új helyzethez való alkalmazkodás kritikus időszakában vagyunk, amely kreatív megoldásokat kíván. Bíznunk kell abban, hogy Kína fokozatosan egyedül is legyőzi a járványt. Most itt az ideje, hogy visszatérjünk a munkához és fokozzuk a termelést.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)