„Lenyugszik majd a helyzet. De azért fennáll a kockázata annak, hogy a terepen a helyzet kicsúszik az ellenőrzés alól és fejek is fognak hullani. Abban az esetben a dolgok dinamikája megváltozik. Nem hiszem, hogy a belgrádi, vagy a pristinai hatóságok vérontást akarnak előidézni. Ez inkább tárgyalások előtti helyezkedés, amivel a világban máshol is élnek hasonló helyzetekben, hogy a tárgyalófelek jobb pozícióba kerüljenek. Azért, hogy a helyzetet olyannak mutassák be, amilyen: feszültnek – de ilyenkor fennáll a kockázat, hogy eszkalálódnak a dolgok. Úgy hiszem, hogy itt lenyugszik majd a helyzet. Láthatjuk, hogy néhány telefonhívást követően az elnök más hangnemben kezdett el beszélni, de legjobb lett volna, hogyha nem is használt volna megfontolatlan hangnemet – értékelte Zdravko Ponoš tábornok, volt vezérkari főnök, a Szerbia Központ (Srbija centar – SRCE) mozgalom elnöke az N1 Televízió műsorában.

Azokat a bejelentéseket kommentálva, miszerint Szerbia kérvényezni fogja, hogy a hadsereg visszatérjen Koszovóba, a politikus azt mondta, ez nem fog javítani a Szerbia déli tartományában élő szerbek helyzetén.

– Nem tartom kizártnak, hogy valóban benyújtják majd a kérelmet, de ugyanolyan fontos Vučić ezzel kapcsolatos kijelentésének a második részét is megvizsgálni, mivel azt mondta, „habár tudja, ebből úgysem lesz semmi, de fontosnak tartja, hogy maradjon írásos nyoma, hogy ezt mi kértük” és az elnök azt is kijelentette, hogy „ez a hatalom első ízben fog ilyesmit kérni”. Egyfelől jól tudjuk, hogy ez már nem az első alkalom lenne, másfelől viszont, miért kérne olyat, amiről tudja, hogy úgysem fog bekövetkezni? Hogyan segítene ez a Koszovóban élő szerbeken? Hogyan növekedne ettől a biztonsági szint? Mi a célja az ilyen kérelemnek? – sorolta kérdéseit Ponoš.

A volt vezérkari főnök arra is rámutatott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatában sehol sem esik szó arról, hogy Koszovóba vezényelhetnek 1000 katonát, vagy rendőrt, hanem a szöveg szerbiai, pontosabban az akkori jugoszláviai személyzetet említi. És néhány százat, nem ezreket.

– Sehol nem írja, hogy azok katonák, vagy rendőrök. Azt viszont precízen meg van határozva, hogy ez csak négy cél megvalósítása céljából történhet. Az első az aknamentesítés, a második a nemzetközi erőkkel való kapcsolattartás, a harmadik a határvédelem, a negyedik pedig a kulturális örökség védelme – magyarázta a SRCE mozgalom vezetője.

Véleménye szerint a szerb hadsereg Koszovóba való visszatéréséről szóló történetekkel hamis optimizmust gerjesztenek a Koszovóban élő szerbek körében, akiknek ez csak károkat fog okozni. A tábornok szerint az a katonák zaklatásának számít, hogy a hadsereget ki tudja hányadik alkalommal mozgósítják feleslegesen.

– Ez visszaélés azokkal az emberekkel, akiknek most minden okuk megvan, hogy ne érezzék magukat biztonságban – tette hozzá.

Ponoš kiemelte, a KFOR erőkkel és a nemzetközi közösség többi, Koszovóban jelenlévő képviselőivel kell jó kommunikációt kialakítani.

– A kumanovói egyezményben azt írja, hogy a KFOR parancsnoka az a legfelsőbb intézmény, aki ezekről a dolgokról dönthet. Olyan helyzetben, amikor már nem lehet a pristinai hatóságokkal kommunikálni, az egyetlen kommunikációt, ami eredményes lehet, a szerb államnak a Koszovóban állomásozó erőkkel kell, hogy lefolytassa, a KFOR-ral és az EULEX-szel – húzta alá a politikus.

A volt vezérkari főnök kétségbe vonja azt, hogy a Koszovóban felállított barikádok bármilyen módon javíthatnák az ott élő szerbek helyzetét, és emlékeztetett azokra a sajnálatos eseményekre, amelyek a barikádok miatt következtek be a múltban.

– A barikádok sehol sem hoztak segítséget. Ez még soha sehol nem oldott meg problémát. Végül mindig le kellett ülni tárgyalni. Ezek a barikádok azt bizonyítják, hogy a Szerb Haladó Párt tízéves uralma visszavitt minket a barikádok korszakába – hangoztatta az N1 Televízió műsorvendége.

– Mire jó ez? Ebben a pillanatban felelőtlenség optimizmust önteni a Koszovó északi részén élőkbe, hogy majd visszatér a hadsereg és megvédi őket üzente Zdravko Ponoš.

Arra is emlékeztetett, hogy krízishelyzetekben Vučić mindig úgy viselkedett, hogy dörgedelmes bejelentéseket tett, amikből a végén soha semmi nem lett.

Zdravko Ponoš (Fotó: Tóth Imre)