A világsajtó az elmúlt napokban továbbra is sokat foglalkozott a dakari labdarugó-világbajnoksággal. „Argentína a világ legjobb országa”, írta egyik-másik lap, és arról is beszámoltak, hogy milliók köszöntötték Buenos Airesben a világbajnok csapatot. De a foci-vébéről már részletesen beszámoltunk. Ezért most az elmúlt napok többi vezető témájával foglalkozunk. Japán fegyverkezése rendkívül riasztja a szomszédos országokat. Elon Musk belebukott „öngyilkos” körkérdésébe hogy maradjon-e a Twitter főnöke. Az amerikai Képviselőház büntetőjogi vizsgálatot javasolt Trump ex-elnök ellen. A Montrealban megrendezett Természetvédelmi Világkonferencia eredményei is érdekesek. Putyin pedig Fehéroroszországban járt, majd otthon először szólta el magát, hogy háború van, miután ezt a szót a tavasszal büntetőjogilag betiltotta. Mi meg átlapoztuk a világsajtót Oslotól Pekingig és Houstontól Tokióig.
Japán újra fegyverkezik
Kisida japán miniszterelnök kormánya történelmi változásról döntött: szerinte kulcsfontosságú szempont a fegyverkezés egy esetleges támadás kivédésére. A szöuli Korea Herald című napilap ezt kritikusan szemléli:
„Japán megtorló képessége, hogy önkényes döntéseket hozzon a szomszédos országok beleegyezése nélkül, elég problematikus, mert ezáltal Dél-Koreát és más ázsiai országokat állandóan nyugtalaníthatja. Végtére is, Japánnak sötét múltja van, hiszen többször is megszállta a Koreai-félszigetet, és rengeteg ártatlan embert ölt meg a második világháború alatt.”
A japán fegyverkezési irányváltást Kína is aggodalommal figyeli. A pekingi Huanqiu Shibao című napilap ezt írja:
„Ezek a tervek a következő öt évben Japán jelenleg is növekvő katonai kiadásainak az ötszörösére irányulnak. Arról is szó van, hogy az országot közepes és nagy hatótávolságú rakétákkal szereljék fel. Ez azt jelentené, hogy Japán katonailag a hagyományosan védekező országból támadható állammá alakul a közeljövőben. Ez viszont egy rendkívül aggasztó lépés. Az indoklás – esetleges kívülről jövő biztonsági fenyegetések – minden realitást nélkülöz. Tokió rossz jelet küld Pekingnek. Emellett kérdéses, hogy a gyengélkedő japán gazdaságnak van-e még egyáltalán kapacitása ezen ambiciózus tervek megvalósítására.”
A tokiói Asahi Simbun című, 1879-ben alapított, 5.1 millió reggeli és 1.55 millió esti kiadású, harmadik legnagyobb példányszámban megjelenő világlap, amely egyesek szerint közép-baloldali, mások szerint pedig liberális, szintén arra kíváncsi, honnan lesz pénze Japánnak a fegyverkezésre:
„A Kisida-kormány nem tud életképes és megbízható tervet kidolgozni a védelmi kiadások bővítésének finanszírozására. A tervezett újrafegyverkezés meghaladja az ország gazdasági erejét. Ez az elhibázott politikai döntés komoly problémákat fog magával hozni. A kormány mindössze egy hete hozta nyilvánosságra a politikai vitát a szükséges források előteremtésének módjáról, beleértve az adóemeléseket is. Japán védelmi képességeinek megerősítésére irányuló kezdeményezéséhez kapcsolódó javasolt programok, költségvetések és bevételi források felülvizsgálatához azonban integrált és érdemi vitára van szükség.”
Musk nem marad főnök
A Twitter új tulajdonosa, Elon Musk közvélemény-kutatást tartott a platformján arról, hogy maradjon-e elnök-vezérigazgató vagy se – és az eredmény ellene szólt. A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap szerint:
„A Twitter gyorsan megváltozott az elmúlt hetekben. Musk tulajdonos úgy véli, hogy ezzel érdekes helyet hozhat létre az interneten. De végül is minden lépésével csak növeli a káoszt. Még ha Musk fel is adná a Twitter vezérigazgatói posztját az online szavazás eredménye után, az aligha változtatna a helyzeten, mert jól látható, hogy a Twitter jelenleg továbbra is Musk kedvenc játékszere.”
A tokiói Nihon Keizai Simbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapja egy vendégkommentárjában gyanítja, hogy Musk mégiscsak a Twitter élén marad:
„Elon Musk valószínűleg már azelőtt eldöntötte, hogy lemond vezérigazgatói posztjáról, mielőtt elkezdte volna ezt a felmérést. Már csak azért is, mert a Tesla részvényesei gyors visszatérését követelik az elektromosautó-gyártó vezetőségébe. Túl sok volt Musk számára, hogy folytassa a tweetelést: a reformok nem haladnak előre, és elhamarkodott döntéseit hatalmas kritika éri.”
Az oslói Verdens Gang című semleges napilap szerint:
„A Twitternél végzett munka túl sok időt vesz el Musktól, hogy más dolgokat is végezhessen, ami például a Tesla rovására megy. De más sem ment jól. Az első két hónapot a hirdetők távozása, a viták és a csődveszély jellemezte. A káoszt maga Musk okozta azzal, hogy kirúgta a fél vezetőséget és furcsa elveket érvényesített. A kérdés most az, hogy ki helyettesítse. Musk vasárnap találkozott Trump volt amerikai elnök vejével és gazdag sejkekkel a katari vb-döntőn. Szóval lehet, hogy Musk már elkezdte a toborzást.”
Trump ismét nyomás alatt áll
Az amerikai Képviselőház vizsgálóbizottsága bűnügyi eljárást javasolt Trump volt elnök ellen a Kapitólium megrohanása miatt. Az azonban egyáltalán nem világos, hogy a vádemelés valójában megtörténik-e majd. A Houston Chronicle című texasi napilap a következőképen elemzi a javaslatot:
„Talán eljön a nap, amikor a Republikánus Párt felébred és rémálomnak tekinti a Trump-pillanatot az Egyesült Államok történetében. De itt még nem tartunk. A kérdezősködés, kételkedés és hibáztatás egyre hangosabb, de túl sok republikánus még mindig alszik.”
Az oslói Dagbladet című liberális napilap a következőképpen látja a helyzetet:
„A vizsgálóbizottság nyilatkozata a Kapitólium megrohanásával kapcsolatban előre várható volt. Ám amikor a szavak valóban elhangzottak, moraj futott át a termen. Egy volt amerikai elnököt a hatóságok elleni erőszakos támadás megtervezésével és levezénylésével vádolnak, aminek az volt a célja, hogy megakadályozza a demokratikus választásokat. Ehhez képest a Watergate apróságnak tűnik.”
A londoni The Guardian című független napilap erre számít Trump esetében:
„Ez inkább ösztönözni fogja Trumpot a republikánus elnökjelöltségért folytatott harcában, és megerősíteni abban a hitben, hogy a hatalom a védelem legjobb formája. Ha vádemelésre kerülne sor, az inkább megerősítheti, mintsem megváltoztatná szívós támogatóinak meggyőződését. A republikánusok több mint kétharmada továbbra is úgy gondolja, hogy Biden győzelme törvénytelen. A közvélemény-kutatás szerint ennek ellenére sokan elfordulnak a volt elnöktől. A republikánus szavazók nagy többsége, valamint a párt támogatói úgy gondolják, hogy 2024-ben új jelöltet kell indítani. […] Trump éveken át dacolt a politikai gravitáció törvényeivel, túlélt olyan botrányokat és bűncselekményeket, amelyek bármely más jelöltet vagy hivatalban lévő elnököt megbuktattak volna.”
Újabb harc a természetért
Erről a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap ezt írja:
„Történelmi tény, hogy a világközösség a természetvédelmet prioritásként kezeli. Ennek most van itt a legfőbb ideje. A Biodiverzitás Világtanácsa szerint a tengeri ökoszisztémák több mint a fele rossz állapotban van, mert a műanyaghulladék, a globális felmelegedés és a túlhalászás károsítja. A földterület 75 százaléka leromlott az erdőirtás és az intenzív mezőgazdaság miatt. A közel 150 000 tudományosan feljegyzett faj csaknem egyharmada veszélyeztetettnek minősül. Ezért nem elég csak egy fajt vagy egy kis területet megvédeni.”
Az amszterdami de Volkskrant című közép-baloldali napilap megjegyzi:
„A világ tehát végre azt a célt tűzte ki magának, hogy 2030-ra a Föld legalább 30 százalékát valamilyen módon megvédi. Erre jelentős összeget is szánnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az ipari mezőgazdaságból, a halászatból vagy a bányászatból eredő veszély fenyegetése a természetet ellen. Ehhez rendkívül nagy rendszerszintű változásra van szükség, amely a fogyasztókkal kezdődik. Mindaddig, amíg a fogyasztók nem változtatnak étkezési szokásaikon, a tengereken nem lesz lehetséges halászni, az őserdőket pedig az állati takarmány, a pálmaolaj vagy az olcsó csokoládé miatt fogják továbbra is kivágni.”
A természetnek védőernyő kell, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:
„Egy »párizsi pillanat« tárult fel a természet számára. Ezt a víziót újra és újra felidézték az elmúlt hetekben a montreali Természetvédelmi Világkonferencia során. Néhány főtárgyaló azonban aggódott: a 2015-ös decemberi párizsi klímaegyezmény egy nemzetközi szerződés. Nem így van ez a Természetvédelmi Világegyezmény esetében. Montrealban született ugyan egy globális célegyezmény, ami azonban nem állíthatja magáról, hogy a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű, még akkor sem, ha találékony jogászok rámutathatnak arra, hogy a természet új védőernyőjét nemcsak az állatokra és növényekre terítik ki, hanem nélkülözhetetlen az emberi jogok védelmére is.
[…] Elengedhetetlen a természet kisegítése a bajból, nehogy mi magunk kerüljünk egyre nagyobb bajba. A csúcs egy »párizsi pillanatról« szólt a természet számára, és egy »montreali pillanatról« nekünk, embereknek.”
Putyin Fehéroroszországban
A rigai Diena című független napilap így számol be Putyin orosz elnök belorusz kollégájánál, Lukasenkánál tett látogatásáról:
„Az ukrajnai orosz invázió óta Putyin ritkán utazott külföldre és akkor is csak különleges okokból. Ez azt jelenti, hogy ez a látogatás különösen fontos Moszkva számára. A megbeszélésen hivatalosan a kétoldalú kapcsolatok fontos kérdései kerültek megvitatásra, köztük olyan kérdések is, mint a biztonság, a védelem és a gazdaság. A megbeszélések mindkét ország jövőbeni katonai és gazdasági integrációjáról szóló nyilatkozatokkal zárultak. Putyin és Lukasenka is többször hangsúlyozta, hogy szó sem lehet a fehérorosz szuverenitás elvesztéséről. Ez nem hangzott túl hitelesnek, de Moszkvának erre egyáltalán nincs is szüksége: Oroszország ugyanis már elérte a kívánt célját. A nyugati szankciók miatt azonban tovább nőtt a gazdasági függősége, így a fehérorosz gazdaság de facto már az orosz gazdaság része, de az egyenlőtlen arányok miatt Minszk sem tud vezető szerepet vállalni ebben a szimbiózisban. Ez a gazdasági és politikai függőség azt jelenti, hogy Lukasenkának nincs más lehetősége, mint a Kreml támogatására hagyatkozni, hogy hatalmon maradhasson.”
Az oslói Aftenposten című, Norvégia legnagyobb példányszámban megjelenő napilapja így elemzi Putyin látogatását Fehéroroszországban:
„Európa két legádázabb elnöke a sajtótájékoztatón alig akarta kimondani az »Ukrajna« szót, ezért a közönség csak a sorok között tudott olvasni. Miért volt Putyin egyáltalán Minszkben, ahelyett, hogy szokás szerint Moszkvába rendelte volna Lukasenkát? Vajon rá akarta-e venni a fehérorosz diktátort arra, hogy küldjön katonákat Ukrajnába? Fehéroroszország gazdaságilag, politikailag és katonailag szinte teljes mértékben Oroszországtól függ. Februárban Oroszország fehérorosz területről is megtámadhatta Ukrajnát és rakétákat indíthatott onnan. Lukasenka azonban eddig nemet mondott arra, hogy katonákat küldjön Ukrajnába. Ennek megvan a maga oka, és ő valószínűleg attól tart, hogy elveszíti országa irányítását. Ezáltal Lukasenka még gyűlöltebbé válna saját népe körében, azonban az újabb nyugtalanságok és egy minszki rendszerváltás veszélye sem szolgálná Putyint – elvégre szüksége van Lukasenkára, aki az egyik utolsó szövetségese.”
A következő összefoglalót pedig több lapból és tévéhírbő ollóztuk:
Putyin nem sok sikerrel járt tehát Minszkben, Washingtonból pedig még több rossz hírt hallott, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai elnökkel találkozott, majd beszédet mondott a Kongresszus mindkét háza előtt, ahol még hatékonyabb védelmi fegyvereket kért és kapott. Nem is csoda, hogy Putyin másnap először mondta ki, hogy Ukrajnában háború folyik. Érdekes kérdés, hogy rá is vonatkozik-e az a márciusi cenzúratörvény, hogy aki álhírt terjeszt valamiféle háborúról, ami nem is létezik, vagy aki kiejti a háború szót, azt letartóztatják és akár 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik. Nyikita Juferev szentpétervári városatya mindenestre felszólította a hatóságokat, hogy tartóztassák le az elnököt illegális szó használata, illetve háborús álhírek terjesztése miatt…
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
