A koszovói rendőrség közbelépett volna, ha a barikádokat nem távolítják el újév előtt. – jelentette ki Albin Kurti koszovói miniszterelnök, írja az N1. Állítása szerint a szerbek nagy többsége elfogadja Koszovó függetlenségét. Megismételte, hogy a Szerb Községek Közösségéről szóló megállapodás az egyetlen, amely nem ment át az Alkotmánybíróságon.
Kurti a Voice of America-nak elmondta, hogy a koszovói rendőrség már az újév előtt közbelépett volna, ha a szerbek nem távolítják el a barikádokat.
„Megadtuk a KFOR-nak a kért időt, mert természetesen jobb beavatkozás nélkül eltávolítani a barikádokat. Tehát nem arról van szó, hogy örültünk volna a rendőri beavatkozásnak, hanem azt szerettük volna, hogy a KFOR, amely 23 éve folyamatosan biztosítja a mozgásszabadságot, részt vesz a barikádok eltávolításában. Szilárd meggyőződésem, hogy félelemből telepítették, és félelemből távolították el őket” – mondta Kurti.
A koszovói miniszterelnök ugyanakkor azt állítja, hogy „nem volt megegyezés” a barikádok eltávolítását illetően, de megerősítette, hogy Pristina kommunikált az ötök (kvinta) országainak nagyköveteivel, valamint a KFOR-ral és az EULEX-szel is.
„Nyilvánvaló volt, hogy ezeket a barikádokat Szerbia illegális, bűnbandákká szerveződött tagjai emelték éppen akkor, amikor megállapodtunk abban, hogy a négy északi településen 2023 áprilisára halasztjuk a választásokat” – mondta Koszovó miniszterelnöke.
Arra a kérdésre, hogy fél-e, vagyis fennáll-e a veszélye annak, hogy az északi feszültségek újabb konfliktusokhoz vezetnek, Kurti azt mondja, hogy aggódik és óvatos, de nem fél.
Ennek ellenére elismeri, hogy az elmúlt időszak kockázatos volt, mint mondta, Szerbia miatt, amely szerinte egy oroszbarát, autokrata ország, amely nem képes elhatárolódni a múlttól.
Azt is elmondta, hogy nem számít arra, hogy Belgrád változtat Koszovóval kapcsolatos politikáján.
„Ebben a helyzetben együtt kell kiállnunk Szerbia ellen, amely agresszívebb és ellenségesebb, mint valaha a függetlenség kikiáltása óta” – hangsúlyozta Kurti.
Azt mondja, hogy kölcsönös elismerést akar, de azt is, hogy Koszovónak fejlődnie kell, amíg ez meg nem történik. A Szerb Községek Közösségét illetően megjegyezte, hogy habár Szerbia aláírta az azzal kapcsolatos megállapodást, a megegyezés kétharmadát még nem hajtotta végre.
„A megállapodás 14. pontja szerint Koszovó és Szerbia nem akadályozza egymást az európai integráció szempontjából. Szerbia megsértette ezt a pontot” – mondta Kurti, emlékeztetve arra, hogy Koszovó EU-tagsági kérelmének benyújtásakor Szerbia elnöke bejelentette, hogy leveleket küldött azon uniós országoknak, amelyek nem ismerik el Koszovót.
A francia-német javaslatra kitérve Kurti elmondta, szerinte a javaslat olyan univerzális koncepciókat tartalmaz, amelyek fenntarthatóvá teszik a megállapodást, de szerinte Belgrád nem mutat arra utaló jeleket, hogy kész lenne elfogadni azt.
