Ramsteinban az Ukrajna védelméhez szükséges fegyverekről tárgyalnak, Davosban folyik a hagyományos ötletelés – arról, hogyan kilábalni azokból a válságokból, amelyek nagy részét éppen az ötletelők okozták, de most ebből az oroszok megérdemelten kimaradtak. Minderről majd a jövő héten. Ezúttal a francia nyugdíjreformról és az új német védelmi miniszterről olvastunk – Párizstól Bécsig és Washingtontól Moszkváig.
Franciaországot megosztja a nyugdíjreform
Macron elnök azt tervezi, hogy 2030-ig fokozatosan megemeli a nyugdíjkorhatárt 60-ról 64 évre. Ezt sokan ellenzik, noha Finnországban a korhatár 70 év, Írországban 68, Hollandiában és Horvátországban 67 és Németországban is nemsokára emelkedik. Igaz viszont, hogy Törökországban meg eltörölték a nyugdíjkorhatárt – legalábbis az idei választások elé, „ajándékul. A párizsi Le Monde című liberális-szocialista napilap így ír Macron reformjáról:
„A nyugdíjakért folyik a harc. A fáradt és nyugtalan ország most az energiaválság közepette a tőle megszokott társadalmi feszültség új epizódjára készül. (. . .) A pozíciók bekeményedéséhez további két elem járul hozzá: a baloldal kísérlete a választópolgárok visszaszerzésére, ami részben a (jobboldali nacionalista) Marine Le Pen kezében van, egy irreális ígérettel, hogy a nyugdíjhatár maradjon 60 év. A szakszervezetek pedig attól tartanak, hogy a spontán megmozdulások váratlanul érhetik őket. A konfrontáció kimenetele az országban kialakult, kiszámíthatatlanná vált hangulattól függ. Emmanuel Macront támogatják ugyan a nyugdíjasok, de a franciák kétharmada ellenzi és elítéli a nyugdíjkorhatár emelését. Macron javaslatával azt kockáztatja, hogy az ország lángokba borul.”
A svájci Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap is kommentálja a francia ügyet:
„Előreláthatóan a baloldal, a szakszervezetek és a spontán szervezett csoportok, például a sárgamellényesek, 2019-hez hasonlóan hetekig ellenállásra fognak mozgósítani a reformtörekvésekkel szemben a bejelentett minimálnyugdíj-emelés ellenére. Nem azért, mert ezeknek a csoportoknak jobb javaslataik lennének. Hanem csak azért, mert alapvetően ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, és minden eszközzel védik a kiváltságokat, még akkor is, ha azok már nem korszerűek, és főleg a fiatalok rovására mennek. Az első nagyobb kampányokat a következő napokra tervezik. A vonatjáratokat törölni fogják, az utakat lezárják, és ezáltal valószínűleg leáll az élet. Macron érdeme, hogy a három évvel ezelőtti első, kudarcba fulladt próbálkozás után ismét megpróbálta érthetően bemutatni elképzelését, és ezért egy alapvető vitát indított el, amely Franciaország számára annyira szükséges – nevezetesen az igazságosságról.”
Vizsgálják a Biden volt irodájából és házából beszolgáltatott titkosított iratokat
A Washington Post című közép-liberális fővárosi napilap Joe Biden amerikai elnök magánirodájában és lakásán felfedezett iratokról ír:
„Részletek a dokumentumokról továbbra is ismeretlenek, és a Fehér Ház közleménye segítene az iratok feltárásában. A dokumentumok meglétének nyilvánosságra hozatalát a kongresszusi választások utánra halasztották – és ez sebezhetővé teszi az elnököt a szándékos késleltetés vádja miatt. Az igazságügy-minisztérium vizsgálatai korai szakaszukban gyakran nem nyilvánosak, és az érvek amellett szólnak, hogy megvárják a vizsgálat befejezését a részletek nyilvánosságra hozatalával. Biden jogi csapata még csak nem is ismeri az összes tényt, mert felfedezésük után szinte azonnal átadták a dokumentumokat a Nemzeti Levéltárnak. A dokumentumok feldolgozásának részleges közzététele azonban jobban hozzájárulhat a zűrzavarhoz, mint a tisztázáshoz.”
Újabb titkosított dokumentumokat találtak Joe Biden házában. Kezd egyre nagyobb slamasztikában lenni az elnök, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„További öt oldalnyi titkosított anyagot találtak Joe Biden amerikai elnök delaware-i családi házában – jelentette be Richard Sauber, Joe Biden amerikai elnök egyik jogi tanácsadója. Richard Sauber közölte, hogy a dokumentumokat – amelyek Barack Obama elnöki időszakára vonatkoznak – azonnal átadták az igazságügy-minisztériumnak. A titkosított iratokat az amerikai elnök delaware-i otthonának a könyvtárszobájában találták meg, ahol korábban a Fehér Ház szerint csak egy oldal lapult.
Azt már különleges ügyész vizsgálja, hogy Joe Biden hogyan kezelte az iratokat. Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a héten már ugyancsak találtak egy csomag titkosított jelzéssel ellátott dokumentumot az elnök garázsában.
Nemrégiben a Joe Biden által használt irodában fedeztek fel tíz olyan dokumentumot, amelyeket a »szigorúan titkos« minősítéssel láttak el. Az amerikai minősítésnek három alapvető szintje van: bizalmas, titkos és szigorúan titkos. A szigorúan titkos információk kiszivárgása »kivételesen súlyos károkat« okozhat. A most felfedezett anyagok kiegészítik a korábban talált iratokat, így alighanem egy iratcsomagról beszélhetünk, amelynek részeit az elnök több helyen tartotta. Arra egyelőre nincs, válasz, hogy Joe Bidennek mi szüksége volt ezekre a papírokra, miért vitte magával őket.
Az ügy már csak azért is pikáns, mivel a volt elnök, Donald Trump ellen is vizsgálat folyik. Nála több mint 300 titkosított dokumentumot – köztük titkos és szigorúan titkos minősítésűt – találtak a volt elnök floridai birtokán” [amelyeket ő többszöri felszólításra sem volt hajlandó átadni, miközben Biden csapata önént adta át a nála találtakat].
A londoni Observer című szociál-liberális, ill. szociál-demokrata vasárnapi lap így kommentálja a titkos dokumentumok felfedezését Biden amerikai elnök privát szobáiban:
„A republikánusok a szenilis, inkompetens 80 éves elnökről szóló sértő elbeszélésükben használják azt a felvetést, hogy a dokumentumok rossz elhelyezése egyszerűen figyelmen kívül hagyás vagy feledékenység volt. Biden sem tett magának semmi szívességet, amikor azzal viccelődött, hogy a garázsa biztonságos hely, mert ott tartja régi Corvette-jét. Ha a »Corvettegate« szó még nem is került be a lexikonba, valószínűleg hamarosan be fog oda kerülni. A kár mértéke Biden és a demokraták részére ugyanis részben azon múlik majd, hogy meg tudják-e akadályozni Trump, a republikánusok és a Fox News-nál dolgozó támogatóik által sürgetett botrány kibontakozását és eszkalálódását. Ezek ugyanis hazugságokat, dezinformációt és összeesküvés-elméleteket fognak terjeszteni. A Fehér Ház megpróbálja ugyan bagatellizálni az ügyet. De ha a különleges ügyész rájön, hogy a dokumentumok – amelyek állítólag Ukrajnával, Iránnal és Nagy-Britanniával kapcsolatosak – nemcsak történelmiek, hanem aktuális, kényes vagy kínos titkokat is tartalmaznak, Biden ezáltal politikai és jogi kutyaszorítóba kerülhet.”
Akadozik a fegyverszállítás Ukrajnának
„Scholz kancellár nagy nyomás alatt volt tegnap [szerdán] a davosi Világgazdasági Fórumon a német tankok leszállításának akadályozása miatt” – állapítja meg a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap, majd így folytatja:
„Scholz közben már nem zárja ki a pozitív döntést, de csak egy szélesebb NATO- kezdeményezés keretében. A döntés valószínűleg a NATO védelmi minisztereinek találkozóján születik majd meg a ramsteini amerikai támaszponton. De még ha Berlin bele is egyezik a tankok szállításába Ukrajnába, ezt nehéz lenne megvalósítani a Bundeswehr katasztrofális állapota miatt. Míg Németországnak 1989-ben 5000 harckocsija volt, ma már csak 300 van – és ezeknek csak a fele tűnik működőképesnek. Még Scholz egy évvel ezelőtti beszéde sem változtatott igazán semmit a Bundeswehr sivár állapotán.”
A koppenhágai Politiken című liberális napilap kigúnyolta Scholzot:
„Nemrég tréfálkozók próbálták megmagyarázni, hogyan formálódott Scholz mandátuma alatt Németország külpolitikája. »Bevezetés a német külpolitikába« volt a neve a szatirikus ábrának, amely gyorsan elterjedt a közösségi médiában. Úgy kezdődik, hogy a szociáldemokrata kancellár és emberei mindaddig tagadják a problémákat, amíg már nem tudják figyelmen kívül hagyni őket. Aztán elutasítják a különböző megoldásokat és megvárják, hogy mit tesznek a szövetségesek. Ezután addig figyelik a probléma súlyosbodását, amíg már mindenképpen késő bármit is tenni az ellen. Néhányan valószínűleg erre a folyamatábrára gondoltak, amikor Scholz felszólalt a davosi Világgazdasági Fórumon.”
Pistorius a Bundeswehr megerősítését ígéri
Miután Christine Lambrecht német honvédelmi miniszter az őt ért politikai és személyes támadások miatt lemondott, Olaf Scholz kancellár Boris Pistoriust Alsó-Szászország belügyminiszterét javasolta a tárca élére, akit a német Bundestag csütörtökön el is fogadott. A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap szerint nem kell sírni Lambrecht után:
„Önkritika vagy belátás Lambrechtben nincs. De ez valójában nem is számít. Elmegy, és ez egy jó dolog. Még normális időkben sem lett volna könnyű elviselni a teljesítményét. És ez bizony most nem fért bele a háború e különösen nehéz hónapjaiba.”
A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című ellenzéki orosz napilapnak ez a véleménye:
„A Lambrecht ellen felhozott fő vád – különféle kínos fellépésein kívül – az volt, hogy nem felel meg azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a Bundeswehr szembesül az Oroszországgal folytatott konfliktusban. Scholznak hónapokig bocsánatot kellett kérnie amiatt, hogy Németország katonai-technikai segítsége Ukrajnának a szükségesnél szegényesebb volt. Ennek egyik magyarázata, hogy a Bundeswehr nem maradhatott saját fegyverek nélkül. Mint kiderült, a Bundeswehr állományai valójában kevésbé jól felszereltek, mint azt korábban feltételezték.”
A német szövetségi kancellár bemutatta Christine Lambrecht utódját, Boris Pistoriust. Személye meglepetésnek számít, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Boris Pistorius (SPD) honvédelmi miniszter megígérte, hogy »erőssé teszi a Bundeswehrt az elkövetkező időre«. Alsó-Szászország előző belügyminisztere »nagy kihívásnak« nevezte a védelmi minisztériumot kedden Hannoverben. Ez »közvetve érvényes, különösen akkor, amikor a Német Szövetségi Köztársaság most indirekt belekeveredik egy háborúba«. […]
Pistoriusnak a gyalogságnál, a légierőnél és a haditengerészetnél összesen mintegy 180 ezer katonája van és a parancsnoki jogkör birtokosa lett. Az új miniszter csütörtökön vette át kinevezését és a Bundestag előtt letette a hivatali esküt. A minisztérium berlini irodájában katonai kitüntetéssel köszöntötték az új minisztert, Pistorius pedig kedden Hannoverben megígérte, hogy mindig a katonák elé fog állni.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
