A törökországi földrengés áldozatainak száma kedden este már 7700 fölött járt, a mentési munkálatokat nehezítik a folyamatos utórengések és a különösen hideg időjárás. A hétfőn bekövetkező, Törökországot és Szíriát érintő katasztrófa okán megnéztük, hol reng legtöbbet a föld és milyen térségek érintettek leginkább.

Törökországban az utóbbi három évtizedben 58 olyan földrengés történt, amely elérte vagy meghaladta a Richter-skála szerinti 7-es erősséget.

A tektonikai lemezek mozgása egymáshoz képest három módon valósulhat meg. Amikor a két lemez egymás felé sodródik, az ütközésnél vulkáni tevékenység és földrengések következnek be. Amikor két lemez távolodik egymástól, köztük magma törhet fel, így hegységek keletkezhetnek. A súrlódó szegélyek esetében egymással párhuzamos mozgás történik, a lemezek egymás mellett haladnak, ennek legismertebb példája a Szent András-törésvonal Kaliforniában.

Az utóbbi három évtizedben Kínát sújtotta a legtöbb földrengés. A 2008-as szecsuani földrengésben, amely 7.9 erősségű volt, körülbelül 87000 ember halt meg vagy tűnt el.

Indonézia a második legveszélyeztetettebb ország, szinte évente bekövetkezik egy 6-osnál erősebb rengés, de például 2018-ban kilencet kellett átvészelniük az ott lakóknak. Indonézia az úgynevezett Tűzgyűrűben helyezkedik el, ez a Csendes-óceán partjai mentén megfigyelhető patkó alakú sáv, ahol különösen sokat mozog a föld. Indonéziában emiatt a vulkanikus tevékenység, árvizek, cunamik előfordulásának is nagyobb az esélye, mint máshol.

A Tűzgyűrű a Csendes-óceán mentén, ahol leggyakoribbak a földmozgások (Térkép: Shutterstock)

A Tűzgyűrű a Csendes-óceán mentén, ahol leggyakoribbak a földmozgások (Térkép: Shutterstock)

Irán is komoly földrengésekkel kell, hogy megbirkózzon, csak 1990 óta 108 erős rengés történt az országban. A legsúlyosabb éppen 1990-ben következett be Gilan tartományban és több mint 40000 áldozatot követelt.

Japán is a már említett Tűzgyűrűben helyezkedik el, rendszeres rengésekkel. Japánban rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az építkezésekre, ennek köszönhetően sokkal kisebbek a károk, mint az ilyen szempontból kevésbé elővigyázatos Iránban vagy Törökországban. Japánban ugyancsak fejlett a figyelmeztetési, riasztási rendszer, amelyet úgy dolgoztak ki, hogy a lakosság azonnal értesüljön a közelgő veszélyről.

A földrengésveszélyt nemcsak az építkezéseknél kell(ene) figyelembe venni a veszélyeztetett országokban, különösen fontos például a veszélyes hulladékok lerakóhelyeinek megválasztása is.

Az Egyesült Államok első ránézésre nem tartozna a legveszélyeztetetteb országok közé. Gyakori földmozgások elsősorban a nyugati parton következnek be, a kaliforniai Szent András-törésvonal mentén.

A Fülöp-szigetek is a Tűzgyűrű foglya, a földrengések mellett a rendszeres földcsuszamlások is súlyos károkat okoznak. Az Indiát gyakran sújtó földrengések oka az Indiai-lemez mozgása, amely az Ázsiai-lemez irányába történik. A szubkontinens kétharmada ki van téve állandó földrengésveszélynek.

Európában Olaszország a legérintetteb térség, 2009-ben, 2012-ben és 2016-ban is történt 6-os nál erősebb földrengés. A hétfői törökországi katasztrófa után cunamiriadót rendeltek el az országban.

Törökország az Eurázsiai-lemez, Afrikai-lemez és az Arábiai-lemez találkozásánál helyezkedik el, a gyakori földrengések ennek tudhatók be. Törökországban 1999-ben volt a mostanihoz hasonló erejű földrengés, akkor körülbelül 18000 ember vesztette életét a katasztrófában. Az előrejelzések szerint a halálos áldozatok száma most is megközelítheti a 20000-et.

Az Earthquaketrack hétfő óta szinte óránként számol be újabb rengésekről Törökországban, amelyek legalább 4.5 erősségűek.

Az amerikai fegyveres erők kórházalakulatot küldtek a szkopjei lakosság megsegítésére a földrengés után (Fotó: Wikipedia)

Az amerikai fegyveres erők kórházalakulatot küldtek a szkopjei lakosság megsegítésére a földrengés után (Fotó: Wikipedia)

A volt Jugoszlávia területén az 1963-as szkopjei földrengés követelt legtöbb (1080) halálos áldozatot, illetve okozott legnagyobb anyagi kárt. A július 26-án hajnali 5:17-kor bekövetkezett 6,9 fokos földrengésben, amely a Vardar folyó mentén haladt, majdnem a teljes makedón főváros elpusztult.

1969-ben a boszniai Banjalukát és a Crna Gora-i Budvát is erős földrengés rázta meg. A legnagyobb ilyen katasztrófa azonban Dubrovnikot érte 1667-ben, ahol több mint ötezren vesztették életüket.

Források: npr.org, worldatlas, nationalgeographic, europarl.europa.eu, foldrenges.hu, earthquaketrack.

A legtöbb földrengést elszenvedő országok