Összesen mintegy 70 ezer külföldi dolgozott Magyarországon a tavalyi év közepén – írta meg a Portfolio.hu a magyar Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján. Az adatokat a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatokra kiterjedő felmérés tartalmazza.
Ez a szám 20 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, ami azt mutatja, hogy a külföldi munkavállalók száma folyamatosan emelkedik: 2019 elején 50 ezer külföldi dolgozót foglalkoztattak a magyar vállalatok, ez a szám az év végére 60 ezerre emelkedett, majd a koronavírus-járvány okozta válság időszakában csökkenés következett be. A járványkorlátozások feloldásával ismét megnőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma.
Ennek egyfelől az az oka, hogy egyre több országból utazhatnak könnyített feltételekkel dolgozók Magyarországra, másfelől pedig az, hogy a cégek a járványkorlátozásokat követően nem találnak magyarországi munkaerőt.
A Magyarországon működő cégek részéről egyre nagyobb az igény a külföldi munkaerőre – nyilatkozta a lapnak Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki szerint szakember szerint havi szinten 500–1000 fő között lehet most a külföldről Magyarországra érkezők száma.
Egyre gyakrabban érkeznek a vendéglátóiparba Fülöp-szigeteki pincérek, mert jól beszélnek angolul, jól képzettek és megbízhatóak.
Már évekkel az ukrajnai háború kitörése előtt is jelentős, több tízezres volt azoknak a kárpátaljai és ukrán munkavállalóknak a száma, akik Magyarországon dolgoztak. Ezen a számon jelentősen a háború sem változtatott, ugyanis a férfiakat a hadkötelezettség miatt nem engedik az országból, a nők 95 százaléka pedig tovább megy Nyugat-Európa felé.
A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója arról is beszámolt, hogy egyre több vietnami munkást is közvetítenek Magyarországra, de közülük néhányan már a repülőtéren „köddé válnak”, mert inkább az EU más országaiban szeretnének elhelyezkedni.
Egyre több a kazah, kirgiz és fehérorosz dolgozó is Magyarországon.
A mongol és indiai munkavállalóknál leginkább a beilleszkedés a probléma, egyrészt mert nincs Magyarországon diaszpóra, és jellemzően elkülönülten élnek. „Ez egyúttal azt is jelenti, hogyha hazautaznak, nagy a kockázata, hogy már nem térnek vissza. Nagyon más vallási rendszerben, munkakultúrában, vagy szociális tapasztalattal érkeznek, emiatt sokkal több odafigyelést igényel a munkaerő-kölcsönző cégek részéről a felügyeletük, beillesztésük” – részletezte a felmerülő munkaszervezési kihívásokat Nógrádi.
A külföldi dolgozókkal első körben maximum két évre köthető munkaszerződés, ami utána meghosszabbítható még kettő plusz egy évig. A felmerülő költségek miatt, ilyen például a beutaztatás, a szállásköltség, az orvosi ellátás és a tartózkodási, illetve a munkavállalási engedély költségei, célszerű két évnél nem rövidebb időre kötni a megállapodásokat a külföldi munkavállalókkal, legalábbis ezt ajánlják a magyarországi cégeknek a külföldi munkaerőt közvetítő vállalatok.
