Ukrajnában továbbra is tombol a háború, ennek ellenére többen ellenzik a  fegyverszállítást, írta a világsajtó az elmúlt napokban. Az USA három nap alatt három újabb azonosítatlan repülő tárgyat lőtt le, Kína viszont az USA-t vádolja „ballonkémkedéssel”. A török–szíriai határ menti földrengések sorozatának már több mint 45 ezer halottja és 193 ezer sebesültje van. Több mint egymillió ember került szükséghajlékba, a kár pedig meghaladja a 84 milliárd eurót. A földrengés következményei egyre inkább Erdogan elnökre vetnek árnyékot. Átlapoztuk a világsajtót Oslótól Bécsen át Tajvanig és New Yorktól Londonon át Pekingig.

Folytatódnak az orosz támadások Ukrajnában

Az oslói Aftenposten című, legnagyobb példányszámban megjelenő norvég napilap   riadt:

„Oroszország több fronton is fokozza a támadásokat Ukrajna ellen. Semmi sem utal arra, hogy Putyin elnök korlátozná céljait. Egész Ukrajnát meg akarja hódítani, bármilyen áron is. Február 24-én lesz egy éve, hogy kitürt a háború, és az ukrán hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország jelentős offenzívával kíván megemlékezni az évfordulóról. Az USA-ban és az EU-ban is egyre nyilvánvalóbbá válik a fáradtság, amit a háború okozott. De tekintettel az új orosz offenzívára, központi jelentőségű, hogy a Nyugat tovább is támogassa a háború sújtotta Ukrajnát – ez nemcsak Ukrajna, hanem a szabályokon alapuló világrend szempontjából is fontos.”

Alice Schwarzer német nőjogi aktivista és Sarah Wagenknecht német baloldali politikus a közösen írt Békekiáltványban az Ukrajnába való fegyverszállítások beszüntetésére szólít fel. A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap ezen háborodott fel:

„Újra hatalmas orosz légitámadások áldozatai lettek ukrán civilek, délkeleten orosz offenzíva zajlik, közeleg az orosz támadás első évfordulója – természetesen itt az ideje, hogy a híres német békeaktivisták egy megfelelő elkövető-áldozat-pillantást vessenek a történtekre. Wagenknecht és Schwarzer úgy véli, hogy a »haldoklásnak és pusztulásnak most kell véget vetni – és ezért Ukrajna nyugati részének nem szabad többé fegyvereket szállítani. Hogy mindennek vége legyen – Putyin ízlése szerint. Február 25-én Berlinben is nagy béketüntetésre kerül sor. Nem világos, hogy Putyin ezen a napon szünetelteti-e a háborús bűnöket.”

Az ukrajnai háború téma a tajvani Taipei Times című, angol nyelven megjelenő nacionalista, közép-baloldali napilapban is. Ott egy vendégkommentátor Ukrajnával köti össze Tajvan sorsát:

„Tajvan túlélése közvetlenül Ukrajnától függ. Ha Oroszország ott győz, és az ország legalább jelentős részét annektálni tudja, Kína kísértése Tajvan megszállására csak fokozódik. Ha azonban Oroszország veszít, drasztikusan csökkenne a Kreml azon képessége, hogy támogassa Pekinget egy invázió során. Kína ebből azt tanulhatná meg, hogy nem szabad nagyobb katonai kockázatot vállalnia.”

A londoni Guardian című független napilap jelenleg lehetetlennek tartja az orosz tűzszünetet, de megkockáztat egy ötletet:

„Tegyük fel, valahogyan sikerülne elérni, hogy Putyin és Zelenszkij beleegyezzen egy azonnali tűzszünetbe. Ezzel azonban még nem lenne vége a szenvedésnek. A tűzszünet befagyasztaná a jelenlegi térképet, sok régió orosz kézen maradna – és gondoljunk egy pillanatra a meghódított területeken élők sorsára: a bucsai tömeges nemi erőszakra, a mariupoli mészárlásra, az izjúmi kínzókamrákra, az ukránok tömeges deportálására Oroszországba, beleértve több százezer gyermeket, akiket erőszakos örökbefogadás és »oroszosítás« fenyeget. Ezek a bűnözések nem szűnnének meg. Folytatódnának, és Oroszország akkor még szabadabb kezet kapna.”

Orbán Viktor legújabb nyilatkozata Ukrajnáról felháborítást keltett, írja a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) című irodalmi és politikai hetilap:

„A magyar kormányfő egy hete külföldi újságíróknak rendezett háttérbeszélgetésen szó szerint a következőket mondta: »Oroszország célja, hogy Ukrajnát egy kormányozhatatlan ronccsá tegye, hogy a Nyugat ne tarthasson rá igényt. Ez már sikerült is nekik, Ukrajna most olyan, mint Afganisztán, egy senkiföldje. Azt viszont nem engedheti meg Oroszország, hogy a NATO megjelenjen Ukrajnában«. Ukrajna bekérette a kijevi magyar nagykövetet és tiltakozott.

[…] Miután Orbán Viktor egy hete senkiföldjének nevezte Ukrajnát, a dnyiprói polgármester magából kikelve gazembernek minősítette a magyar kormányfőt.”

Az EU megerősíti külső határait

A tagállami vezetők több konkrét lépés megtételében egyeztek meg az EU külső határainak védelméről, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap :

“Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kifejtette, a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel. A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta.

A brüsszeli testület elnöke azt mondta, a tagállami vezetők több azonnali, konkrét és gyakorlati lépés megtételében egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós migrációs és menekültügyi csomag befejezésére van szükség. Elmondása szerint a tagállamok vezetői emellett megállapodtak abban is, hogy a határigazgatás hatékonyságának javítása érdekében kísérleti projektet indítanak a gyorsabb és méltányosabb menekültügyi eljárások lefolytatására, valamint arra, hogy hatékonyabbá tegyék az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének rendszerét. Beszéltek arról is, hogy több segítséget kell nyújtani a migráció által nagyobb nyomásnak kitett országok számára az önkéntes szolidaritási mechanizmus hatékonyabb alkalmazása által.”

Menekültpolitikáját sokan bírálták Németországban, de Angela Merkelt széles körben tisztelik más országokban. Most az Elefántcsontparton megkapta az UNESCO Békedíját, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Angela Merkel volt kancellár szerdán Elefántcsontparton vette át az ENSZ kulturális szervezetének, az UNESCO-nak a békedíját. Ezt a díjat a hivatali ideje alatti »vendégszerető politikájáért« kapta. Merkel a fővárosban, Yamoussoukroban elmondott köszönőbeszédében a világ egyre újabb problémáira utalt, és a konfliktusok békés megoldására szólított fel. »A párbeszéd az erősek, nem pedig a gyengék fegyvere« – mondta. Merkel a díjat azoknak az önkénteseknek ajánlotta fel, akik segítettek befogadni a menekülteket a válság tetőpontján. »Bátorságról tettek tanúbizonyságot abban az időben, amikor mások el akarták zárni Európát« – mondta Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója, a díj átadója. Az Afrikai Unió vezetője és Szenegál elnöke, Macky Sall »rendkívüli államfőnek és humanistának« nevezte Merkelt.

»A zsűri minden tagját meghatotta az a bátor döntés, hogy 2015-ben több mint 1,2 millió menekültet fogadtak be, főleg Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Eritreából. Ez az az örökség, amit maga mögött hagy« – mondta Denis Mukwege, a zsűri elnöke, a 2018-as Nobel-békedíjas. A döntés emlékeztetett arra, hogy a migránsokkal és menekültekkel való foglalkozás kulcsfontosságú. A díj odaítéléséről már tavaly májusban döntöttek. Először 1991-ben ítélték oda Nelson Mandelának és F.W. de Klerknek, akik később a dél-afrikai demokráciába való békés átmenetért Nobel-békedíjat is kaptak. A korábbi díjazottak közé tartozik még Jicák Rabin, Simón Peresz, Jasszer Arafat és Jimmy Carter is.”

Újabb lebegő tárgyak

Újabb három azonosítatlan lebegő tárgyat lőtt le az USA. Erről a New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban gazdasági és üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel foglalkozó, republikánusokhoz húzó konzervatív napilap ezt írja:

„A katonai műveletek aggasztják az amerikaiakat, annál is inkább, mivel az államapparátus eddig szűkszavú és titkolózó volt. Ha a Fehér Ház nem tudja, mik ezek a tárgyak, akkor ezt egyenesen ki is kell mondania. Most csak azért látjuk ezeket a tárgyakat, mert hirtelen keressük őket? Külföldi szereplők küldik őket, vagy valaki más? Fenyegetést jelentenek-e, és ez alatt nemcsak a polgári repülést értjük? Mi a fene folyik ott fenn, elnök úr?”

A pekingi Huanqiu Shibao című napilap pedig ezt írja:

„Az a tény, hogy az Egyesült Államok légiereje folyamatosan megcéloz ismeretlen célpontokat legjobb hadigépeivel, olyan, mintha ágyúval lőnének verebekre. Az is vicces, hogy mindenki úgy véli, az »ismeretlen repülő tárgyak« Kína irányából jönnek. Az pedig, hogy valóban Kínából származnak-e ezek a lebegő tárgyak, és mi lehet az oka annak, hogy Kína fellőtte őket, az a legjobb esetben másodlagos. Úgy tűnik, Washington nagymértékben kínafóbiában szenved. De az is lehet, hogy ezt a műsort csak a kormány belső kritikusai számára rendezték meg.”

Kína szerint tízszer sértették meg légterüket amerikai ballonok, Washington azonban mindent tagad. A kommunista diktatúra ráadásul úgy véli, Amerika túlzott reakcióval reagál akkor, amikor rakétákkal semmisíti meg ezeket az objektumokat, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„A kínai külügyminisztérium azt állítja, az USA tavaly több mint tíz ballont küldött a kínai légtérbe – közölte a pekingi külügy a BBC szerint. 

»Nem ritka az sem, hogy az Egyesült Államok illegálisan behatol más országok légterébe« – jelentette ki a tárca szóvivője szokásos sajtótájékoztatóján. »Csak tavaly óta több mint tíz alkalommal repültek illegálisan amerikai ballonok Kína felett a kínai hatóságok engedélye nélkül« – fogalmazott Vang Ven-pin.

Hozzátette, »az amerikai félnek először is tiszta lappal kellene indulnia egy önvizsgálat után, ahelyett, hogy Kínát mocskolja és rágalmazza (…). Ha szeretnének többet megtudni azokról az amerikai ballonokról, amelyek illegálisan behatoltak a kínai légtérbe, akkor azt javaslom, kérjenek tájékoztatást az amerikai féltől.«

A kínai állami média a hétvégén arról számolt be, hogy az ország keleti partjainál egy olyan azonosítatlan repülő tárgyat észleltek, amelyet a hadsereg szeretett volna megsemmisíteni.”

A földrengésnek politikai következményei   

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap számításai szerint:

„A földrengés által közvetlenül érintett tíz tartományban jó kilencmillió szavazó él – ez a Törökországban szavazásra jogosultak 15 százaléka. Az ő szavazatuk dönti majd el, hogy újraválasztják-e Erdogant a május 14-i parlamenti és elnökválasztáson. Erdogan újraválasztása már a katasztrófa előtt sem volt biztos. A földrengés most döntő lehet a szavazatokat illetően. Még a média ellenőrzése is kevés jót tesz neki a földrengési zónákban, ahol az állam hibái mindenki számára láthatóak. Erdogan jövője a hatalomban soha nem volt még bizonytalanabb, mint ma.”

A bécsi Die Presse című keresztény-demokrata konzervatív napilap szerint:

„Egy ilyen erősségű földrengést nem lehet befolyásolni – mondta Erdogan elnök nem sokkal a katasztrófa után. Természetesen nem. De itt a felkészülésről van szó; csak hallgatnia kellett volna az ország rátermett építészeire és mérnökeire. Most a harag közvetlenül és szűretlenül éri Erdogant. Olyannyira, hogy a májusi elnök- és parlamenti választások kudarccal fenyegetik. Nem véletlenül jár körbe egy új pletyka: a választás elhalasztása. Lehetőleg egy egész évre.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)