A piaci verseny hiánya lassíthatja az élelmiszerárak esését – figyelmeztet Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója. Tabaković a közelmúltban lezárult Kopaonik Üzleti Fórumon aggodalmát fejezte ki, hogy az élelmiszerszektorban csökkenő infláció a piaci verseny hiányában nem éri el a kívánt árcsökkenést – írja a Danas.
„Mindannyian hozzájárulhatunk ehhez, ha ügyelünk arra, hogy egy csoport vagy egy lobbi egyéni érdeke ne generálja az inflációs spirált. Az élelmiszerinfláció lefelé mutató pályája az előrejelzési időszak végéig talán mérsékelheti a kínálati oldal tökéletlen piaci szerkezetét, és a fokozott piaci verseny hiányát. Senkinek nincs joga arra, hogy felelőtlen magatartásával vagy önző rövid távú érdekeivel hosszú távú kárt okozzon mindenkinek, ezzel bizonytalanság érzését keltve” – mondta Tabaković.
Az NBS nem válaszolta meg a Danasnak, hogy pontosan kire és mire gondolt a kormányzó, a portál pedig nem kapott bővebb tájékoztatást az élelmiszerpiaci verseny helyzetéről más hivatalos állami intézményektől, például a mezőgazdasági vagy a kereskedelmi minisztériumoktól sem.
Az adatokból látható, hogy míg az összesített infláció Szerbiában 15 százalékos volt, addig az élelmiszerek ára lényegesen nagyobb mértékben, akár 24,3 százalékkal is emelkedett. Így kijelenthető, hogy Szerbiában kétszer akkora mértékben drágultak az élelmiszerek, mint az EU-ban.
Saša Đogović közgazdász azt mondja a Danasnak, hogy a verseny hiányát különösen a tejtermelés sínylette meg.
„Nyilvánvaló, hogy ez az állattenyésztési politika és a tej felvásárlási árával kapcsolatos problémák miatt történt. A Földművelésügyi Minisztériumnak kell gondoskodnia a tej prémiumának mértékéről, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének ösztönzéséről, mert folyamatosan csökken a az állomány és a tejtermelés” – mutat rá Đogović.
Az Efektiva Fogyasztói Egyesület elnöke, Dejan Gavrilović elmondja, hogy az elmúlt másfél évben érezhető az infláció. Kiemelte, hogy az NBS kormányzója minden hónapban az infláció csökkenését ígéri, így annak hamarosan minden bizonnyal csökkennie kellene. Egyúttal rámutatott, hogy a verseny hiánya valós probléma.
„Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk az élelmiszerek árait hazánkban és például Németországban vagy Ausztriában, akkor az emberek megdöbbennek, hogy ott mennyivel olcsóbb az élelmiszer, mint nálunk, ebben az élelmiszertermelő országnak tartott államban. Kiderült, hogy itt minden drágább, mint a fejlett európai országokban” – jegyzi meg Gavrilović.
Ezért kell konkrét lépésekre van szükség.
„Ha az állam beavatkozhat az olajszármazékok értékesítésébe az árak korlátozásával, ami nem jó, akkor miért ne szólhatna bele az élelmiszerárak korlátozásába, és nem az alapvető élelmiszerekre gondolok, hanem egy kicsit bővítettebb listára” – mondta Gavrilović, és megjegyezte, hogy az állam számára kedvezőek a magas árak, hiszen ezzel az adó is magasabb.
„Nyilván a gyártók és az eladók is többet keresnek ezen, de az állam a piacfelügyeleten keresztül átvizsgálhatná az árstruktúrákat, hogy megtudjuk, mekkora az árrés. Akkor akár bojkottal, vagy egyes termékek megvásárlásának kerülésével a polgárok rávehetnék az eladókat az árrés csökkentésére” – emelte ki az Efektiva Fogyasztói Egyesület elnöke.
