A finnek nem hajlandók megválni a világ legboldogabb országa címtől, Szerbia és Magyarország helyzete nem sokat változott, derül ki a World Happiness Report jelentéséből, amelyet minden évben a boldogság világnapjára időzítenek.
A „boldogságjelentés” listája idén 137 országot tartalmaz. Finnország hatodik éve áll a dobogó legfelső fokán, az ellenpólussal járó címet pedig évek óta Afganisztán birtokolja (ld. második grafikounkat).
A felmérésben hat főbb mutató alapján rangsorolnak. A GDP vagy a várható élettartam mellett olyan érdekes mutatókat „vetnek be”, mint például, hogy az egyén mennyire szabadon hozhat döntést a saját életét, körülményeit illetően, milyennek érzékeli a korrupciót (kormányzati szinten és az üzleti világban is), a szociális helyzete mennyire stabil és azt is vizsgálják, az egyes országok állampolgárai milyen szinten „hajlamosak” nagylelkűen viselkedni.
Az utóbbi években a Covid-19 hatásait is vizsgálta a jelentés, ennek megfelelően a negatív mutatók felerősödtek, a stressz, harag, félelem, bizonytalanság sokkal többször szerepelt a válaszok között és a legtöbb országban a várható élettartamra is kihatott a járvány.
Az elmúlt évben nem lehetett figyelmen kívül hagyni az orosz-ukrán háborút, és annak az egész világra kiterjedő hatásait, az élelmiszer-ellátástól kezdve a fenyegetettség érzéséig. A jövőtől való félelem és szorongás is felerősödött az elmúlt évben.
A magyarok megtartották a tavalyi 51. helyüket, de ez nem azt jelenti, hogy minden változatlan, az összpontszámban rontott az ország. A magyarok jobban érzik a korrupciót, erősen visszaesett a várható élettartam, a GDP csak minimálisan emelkedett. A magyarok legendásan szűkmarkúak, ami a nagylelkűséget illeti. Ebben a mutatóban olyan kérdésekre kell választ adni, mint például, hogy adakozott-e jótékony célokra az utóbbi időben. A megkérdezetteknek ugyan nagyobb része felelt igennel, mint egy éve, de így is le vannak maradva még Szerbiához képest is.
Szerbia tavaly a 43.helyen állt, most visszacsúszott a 45. helyre. Fontos megjegyezni, hogy Szerbia nem szolgáltatott kellő mennyiségű/minőségű adatot a kutatáshoz, így a pontszámai idén statisztikai becslésen alapultak. A kutatók úgy vélték, hogy a szerbek egy picivel kevésbé érzékelik a korrupciót, viszont a várható élettartam csökkent és az egy főre jutó GDP is csak hajszálnyit változott.
A lista első helyein most is Európai északi országai osztozkodnak, közéjük szépen feljött tavaly óta Izrael, Európán kívülről még Új-Zélandnak sikerült az első tizesbe bekerülni.
A lista végén szomorkodnak többnyire az afrikai országok legszegényebbjei, közéjük „betolakodik” minden évben Libanon és India. India sokat javított ugyan a helyzetén, de még így is az utolsók között van.
Afrikáról évek óta megállapítható, hogy a világ legboldogtalanabb kontinense, Afganisztán pedig – talán érthetően – a világ legboldogtalanabb országa:
Az Európai Unió országai hagyományosan kellemesnek ítélik meg a helyzetüket, Bulgária stabilan a legboldogtalanabb a tagországok közül. Tavaly óta sokat lépett előre, viszont még így is csak a lista 77. helyén búslakodik.
A nem uniós országok közül a svájciak a legvidámabbak, igaz, tavaly óta visszacsúsztak a 8. helyre.
Jugoszlávia utódállamai közül a szlovének érzik magukat legjobban, nem moccannak a 22. helyről, Koszovó is boldog, a többiek viszont jóval lejjebb, a 70. hely körül tartózkodnak, Észak-Macedónia a 87. helyig csúszott. Igaz, nem most; nekik általában ilyen helyezés jut.
Koszovó a tavalyi 32. helyről a 34. helyre lépett vissza, így is a Balkán kiemelkedően boldog országa. Egy csoportban vannak a spanyolokkal, olaszokkal, Chilével és Mexikóval.
Magyarország szomszédai közül mindegyik ország jobban él. Az osztrákok a legvígabbak, Románia különösen sokat fejlődött az utóbbi években, a horvátok általában Szerbia környékére kerülnek, a szlovákok sem panaszkodnak sokat a 29. helyükkel.
Ukrajna tavaly a 98. helyet foglalta el, a mutatókban még nem tudták figyelembe venni a háborút. Az idei listában érdekes módon feljöttek az ukránok a 92. helyre, pedig semmi nem indokolná a boldogságukat. Az ukránok tavaly óta jobbnak gondolják a korrupciós helyzetet, és arra is pozitívabban válaszoltak, hogy a saját egyéni életüket érintő döntéseiket mennyire szabadon hozhatják meg. A háborúnak „köszönhetően” az ukránok bizalma az ország vezetését illetően pozitív irányba mozdult el.
Az Egyesült Államok Kanadával és az Egyesült Királysággal együtt többnyire az első húsz ország között van. Ausztráliában is elég jó élni, az arab országok közül az Egyesült Arab Emírségek érzi magát legjobban, Dél-Amerikát illetően Uruguayról mondható el ugyanez.
A boldogság világnapját az ENSZ Közgyűlés 2012-ben választotta meg Bhután és egy indiai származású amerikai fiatalember javaslatára. A világnap azért került március 20-ra, mert a tavaszi napéjegyenlőség minden kultúrában a megújuláshoz, fényhez, újrakezdéshez és így a reményhez, boldogsághoz köthető.
Bhután 1972-ben trónra került uralkodója akkor célként tűzte ki a többségében buddhista ország modernizálását. Úgy vélte, egy országban sokkal fontosabb az emberek boldogság érzete, mint a gazdasági adatokon alapuló GDP. Létre is hoztak egy saját mutatót, amelyet azóta több ország is használ. A Bruttó Nemzeti Boldogság (GNH) olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a fenntartható fejlődés, természeti környezet megóvása, a kormányzás minősége, a kultúra megbecsülése.
A világnapra vonatkozó hivatalos javaslatot az ENSZ-hez Jayme Illien nyújtotta be. Az Indiában született és Teréz Anya egyik árvaházában nevelkedett kisfiút egy amerikai, egyedülálló hölgy fogadta örökbe, aki maga sem volt gazdag, mégis mindent megtett, hogy lehetőséget teremtsen Jayme számára. Felnőttként Jayme a jótékonykodásnak szentelte életét.
Finnország nem adja a boldogságát (Fotó: Pixabay)
