Netanjahu izraeli miniszterelnök felfüggesztette a vitatott bírósági reformot, amely szerint a Knesszetnek jogában állna felülbírálni a legfelsőbb bíróság döntéseit. A magyar Országgyűlés hozzájárult Finnország NATO-csatlakozásához, ám húzza az időt Svédország esetében. Oroszország bejelentette, hogy atomfegyvereket fog raktározni fehérorosz területen. Németországban rég nem látott sztrájk zajlik országszerte. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt ajánlotta, hogy Oroszország és Fehéroroszország sportolói ismét részt vehessenek a nemzetközi versenyeken – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Budapesten át Jeruzsálemig, valamint Londontól Frankfurton át Moszkváig.
Orosz atomfegyverek Fehéroroszországban
A londoni The Independent című liberális digitális napilap ezt Putyin orosz elnök blöffjének tartja:
„Tekintettel az orosz nukleáris arzenál méretére és a Kreml rendelkezésére álló szállítórendszerek hatótávolságára, nehéz elképzelni, hogy tíz rövid távú taktikai nukleáris rakéta Fehéroroszország területén állomásoztatása döntő befolyást gyakorolna az ukrajnai háborúra. Mindazonáltal jelezni kell ezzel az eszkaláció veszélyét. Még ha ennek a fenyegető gesztusnak több tartalma is van, mint a korábbiaknak, nem szabad automatikusan feltételezni, hogy veszélyesebbé teszi a helyzetet. Ezért reagált a Pentagon közönnyel, ami már-már unottnak tűnt.”
A prágai Lidové Novny című konzervatív napilap azonban aggodalmát fejezi ki:
„Ez a viselkedés visszatérés a hidegháború legrosszabb napjaiba. Jelenleg is hasonló helyzetben vagyunk, mint akkor. Hiszen a Szovjetunió, amelyhez Putyin kötődik, nemcsak nukleáris fegyverekkel fenyegetőzött, hanem megtámadta azokat az országokat is, amelyeket ellenőrizni akart.”
A német sztrájkok leállították az országot
A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című ellenzéki napilap így kommentálja a hétfői nagyszabású németországi figyelmeztető sztrájkot:
„A sztrájk nagyrészt az állam ellen irányul. Mert a tárgyalóasztal munkáltatói oldalán elsősorban állami és önkormányzati szereplők ülnek. A tömegek felvonulásának fő oka a németországi megélhetési költségek meredek emelkedése. Az infláció megközelíti a kilenc százalékot. A német kormány ugyanakkor eladósodott az Ukrajna támogatásához kapcsolódó jelentős védelmi kiadások miatt. Ezenkívül a Zöldek éghajlatváltozással kapcsolatos ambiciózus tervei további forrásokat igényelnek az új projektekhez. Így egyszerűen nincs több pénz a kincstárban a német életforma fenntartására.”
Tekintettel a Németországban meghirdetett országos közlekedési sztrájkra, a zürichi Tages-Anzeiger Németországot és Franciaországot hasonlítja össze:
„A konzervatív hangok kritizálják, hogy a németországi munkaviták fokozatosan »francia állapotokká« fejlődtek: a szomszédos országban gyakori, hogy a szakszervezetek az általános sztrájk eszközeivel küzdenek általános politikai követelésekért. A német sztrájkjog jóval szűkebb, és a konkrét bértárgyalások során csak végső megoldásként engedélyezett a munkabeszüntetés. Ennek megfelelően Németországban eddig lényegesen alacsonyabb volt a sztrájknapok száma, mint Franciaországban. Konzervatív hangok a politikában és az üzleti szövetségekben ennek ellenére a sztrájkjog további korlátozását szorgalmazzák. A szakértők rámutattak arra, hogy a szakszervezetek előszeretettel hirdetik magukat ilyen nyilvános hatalmi demonstrációkkal. A Verdi [Vereinte Dienstleistungsgesellschaft, Egyesült Szolgáltatóipari Közösség] sok tagot veszített az elmúlt években, de most ezrek csatlakoznak újra minden egyes sztrájkhullám után. Frank Werneke, a Verdi vezetője szeptemberben újra szeretné választatni magát. Ebben minden bizonnyal segítségére lenne a sok új alkalmazott és egy zsíros bérmegállapodás a közszférában.”
Mi van, ha nem tud dolgozni? Mi van, ha nem megy a vonat? És megengedett-e egy ilyen sztrájk? A legfontosabb válaszok ezekre a kérdésekre a munkavállalóknak, a munkaadóknak és az utazóknak szólnak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Régóta nem volt ilyen széleskörű sztrájk Németországban: a Verdi, a szolgáltatók szakszervezete és az EVG [Eisenbahn- und Verkehrsgewerkschaft, Vasúti és Forgalmi Szakszervezet], a vasutasok szakszervezete közös fellépése ezen a hétfőn megbénította a légiforgalmat, a távolsági és regionális vasúti forgalmat, valamint számos régióban a helyi tömegközlekedést is. Nem volt előre látható, hogy a szövetségi tulajdonú autópálya-társaság alkalmazottai által kiírt sztrájk milyen mértékben vezet például az autópálya-alagutak lezárásához. A hétfő éjfélig tervezett sztrájkok különösen nagy hatást gyakorolnak arra a szokatlan konstellációra, hogy a közlekedési szektorban két szakszervezet egyszerre demonstrálja a sztrájk erejét. Ez sok kérdést vet fel a munkavállalók, a munkaadók és az utazók számára.”
Magyar álláspont a svéd NATO-csatlakozásáról
Magyarország beleegyezett abba, hogy Finnország csatlakozzon a NATO-hoz. A budapesti parlament többszöri halasztás után nagy többséggel ratifikálta a csatlakozási megállapodást. Svédország csatlakozását azonban továbbra is akadályozzák, ami bosszantja a stockholmi Aftonbladet című független szociál-demokrata napilapot:
„A cél az, hogy megalázzanak bennünket, mert biztonságpolitikai érvek Budapesten még nem hangzottak el. Itt vagyunk. Miután feladtuk a kétszáz éve tartó szövetségesi függetlenséget, most Orbán és Erdogan másodosztályú európaiként kezel bennünket, miközben a NATO többi tagja csak ámul. Törökország és Magyarország közel áll Putyin Oroszországához, így valószínűleg részben a Moszkvához fűződő kapcsolatukról van szó. De legfőképpen azért akarnak minket »visszadobni a kosárba«, mert bírálni merészeltük őket az emberi jogok megsértése, a tekintélyelvűség és a saját népük elnyomása miatt. Utólag visszagondolva, valószínűleg kissé naivok voltunk. Meg kell várnunk a nyári vilniusi NATO-csúcsot, mielőtt komolyan fontolóra vennénk a NATO-tagság B-tervét.”
Orbán Balázs: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött, de van egy kis bökkenő, írja erről a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert az elmúlt években svéd kormányzati szereplők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát […] sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot.”
Netanjahu reformvágya elakadt
A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali konzervatív napilap szerint Netanjahu ártott országa biztonságának:
„Izraelnek olyan miniszterelnöke van, aki elsősorban saját jövőjével foglalkozik, kevésbé a nemzet jövőjével és fenntarthatóságával. Végre elkezdett jó döntéseket hozni, amikor tegnap bejelentette, hogy nem viszi előre a jogszabályt. Jobb később, mint soha. Izrael most a számonkérés idejét fogja élni. Az ország megbénult. Az embereknek azon kell gondolkodniuk, hogyan lehet ebből a helyzetből kikerülni. Ez nem lesz könnyű.”
A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap ezt írja erről:
„Helyes, hogy Netanjahu – legalábbis egyelőre – felfüggesztette a reformot. Elkésett egy igazi és őszinte párbeszéd az ellenfelekkel. Korántsem csak a világi baloldal tüntet a reform ellen, ahogy a kormánytábor állítja. Sok vallásos és jobboldali is aggódik amiatt, hogy a kormány túl nagy hatalomra tenne szert, ha egyszerű többséggel felülbírálhatná a Knesszetben a legfelsőbb bíróság bármely döntését.”
A londoni The Guardian című független napilap pedig így kommentálja az izraeli politikai válságot:
„Nincs ok a megkönnyebbülésre. Netanjahu miniszterelnök Izrael demokratikus intézményei elleni támadása még nem ért véget, csak felfüggesztették. Csaknem három hónapig tartó politikai válság, népi felháborodás és fokozódó tiltakozás után a miniszterelnök kénytelen volt felfüggeszteni az igazságszolgáltatás elleni támadását. A Legfelsőbb Bíróság függetlensége elleni fellépése, amelyet a legtöbb izraeli ellenzett, máris komoly károkat okozott a gazdaságnak és az államnak. Netanjahu azt mondja, nem akarja kettészakítani a nemzetet. Elsősorban azonban nem az ország megmentésével foglalkozik, hanem önmagával.”
A NOB az orosz és fehérorosz sportolók mellett
A zürichi Tages-Anzeiger így kommentálja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon javaslatát, hogy Oroszország és Fehéroroszország sportolói ismét részt vehetnek a nemzetközi versenyeken:
„A döntésnek erős jelzése van. Ha az oroszok és a fehéroroszok újra indulhatnak más sportágakban, akkor felmerül a kérdés, hogy az Atlétikai Világszövetség továbbra is mer-e ragaszkodni a kizáráshoz, ahogyan azt a végsőkig mondták? Remélhetőleg megteszi ezt. Nincs jó ok arra, hogy megengedjük a háborút szító országoknak, hogy részt vegyenek a nemzetközi sportban.”
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap felteszi a kérdést:
„Mi van, ha a megalázott Ukrajna most bojkottálja az olimpiai játékokat? Nincs sok idő a NOB befolyásolására, mert folyamatban vannak az olimpiai minősítők. Játékok Oroszország és Fehéroroszország nélkül – ez lenne az egyetlen megoldás, amely megmenthetné az olimpiai játékokat hírnevének elvesztésétől.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
