Bár a koronavírus elleni vakcinák mellékhatásainak száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. A Portfolio cikksorozata arról szól, hogy Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak esetek. Ez bármely oltás esetén így van, csak a koronavírus-járvány nagyobb médiafigyelmet kapott.
A portál arról ír, hogy a szakirodalom szerint a 6 hónapnál hosszabb ideje mellékhatásokkal küzdő pácienseket „poszt Covid vakcináció” sújtja. Ezekkel Magyarországon hivatalosan egyetlen állami szerv sem foglalkozik, csupán az orvosok által jelzett problémákat továbbítják az Európai Gyógyszerügynökség felé. Mint ismert, a Pfizer/BioNTech által elsőként forgalomba hozott mRNS-alapú koronavírus oltást két kutató, Karikó Katalin és Drew Weissman jegyzi, akik 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében kapták meg az első dózist, több mint 20 évvel az alapvető tudományos együttműködésük megkezdése után.
A Portfolio megkeresésére Karikó Katalin azt írta, hogy rengeteg tudományos dolgozat jelenik meg, amelyben a mellékhatásokat, mint egyedi eseteket vizsgálják. Ebben összevetik egymillió oltott és nem oltott ember betegségeit 1 évvel az első oltás, vagy épp a nem oltás után. A kutató szerint a bejelentések nem jelentik azt, hogy azokat valóban a vakcina okozta. Példának azt hozta fel, hogy „huszonnégyen jelentették, hogy teherbe estek a vakcinától, illetve jónéhányan azt közölték, hogy szifiliszesek lettek tőle. Ezek nyilvánvaló képtelenségek, tehát a bejelentések nem jelentenek ok-okozati összefüggést”.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora szerint „a vakcina funkciója az, hogy megtanítsa az immunrendszerünket arra, hogy felismerje a vírust és ellene megfelelő immunválaszt készítsen, és ezáltal megakadályozza a vírus terjedését a testben. Tehát a vakcina az immunrendszerünkkel együttműködve fejti ki hatását.” Az emberek különböző egészségügyi állapota, genetikai felépítése miatt persze előfordulnak hosszan elhúzódó, komoly mellékhatások is.
Rusvai Miklós víruskutató arról beszélt a Portfolionak, hogy többek között a Pfizer/BioNTech kutatói elismerték az elmúlt időszakban, hogy akadtak nem túl nagy számban, de hosszú távú vakcinációs hatások is. A nők esetében például az esetek néhány százalékában befolyásolhatja a menstruációs ciklust, de előfordultak szívizomgyulladásos esetek is. Ezek a nem kívánt hatások 3-6 hónap elteltével elmúltak. Rövidtávú, anafilaxiás sokk ritkán, de több is előfordult idehaza, ugyanakkor ez 15~30 percen belül előjött. Nem véletlenül kellett az oltások után várnunk, de ezeket helyben tudták kezelni az egészségügyi dolgozók.
Rusvai szerint „az mRNS vakcinák esetében már néhány mellékhatás tartósabban is megmaradhatott, ilyen volt például az ízületi fájdalmak jelentkezése, bár ezt egyetlen gyártó eddigi vizsgálata sem erősítette meg. Beszámoltak viszont szédülésről, egyensúlyvesztésről”. Az úgynevezett szisztémás rendellenességek közül a nemzetközi tapasztalatban előfordult a trombózishajlam növekedése az AstraZeneca, a Janssen, a Moderna és a Pfizer/BioNTech esetében, de statisztikai elemzések szerint nem gyakrabban, mint az oltatlanok körében.
Van-e az oltásoknak mellékhatása vagy nincs (Illusztráció, Pixabay)
