Kedden felvonták Finnország lobogóját a NATO brüsszeli központjában, s ezzel 31-re emelkedett a nyugati védelmi szövetség tagországainak száma. A dátum nem véletlen: április 4-én van az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének alapítási évfordulója.
Finnország csatlakozásával (amelynek 1340 kilométeres határa van Oroszországgal) több mint kétszeresére nőtt a NATO határa az Orosz Föderációval, vagyis Vlagyimir Putyin elnök óriási bakot lőtt az ukrajnai agresszióval. Reményeivel szemben azt érte el, hogy a nyugati szövetségesek minden korábbinál jobban összezártak. A finn haderőt nagyon ütőképesnek tartják a szakemberek: békeidőben 30 ezer főt számál a legjobb műszaki felszereléssel, háború esetén pedig 90 nap alatt 280 ezer embert tud fegyverbe állítani az ötmilliós társadalom – amelyet az elmúlt száz évben kétszer is megtámadott orosz szomszédja.
A NATO 1949-ben jött létre azzal a céllal, hogy a tagállamok szabadságát és biztonságát garantálja. A második világháború után igazságos és tartós békés rend megteremtését tűzték ki célul, ahol a viták békés, demokratikus úton való megoldására törekszenek és ahol egyetlen ország sem félemlíthet meg más országokat, nem gyakorolhat nyomást és nem kísérelheti meg hegemónia elérését fenyegetés vagy erő alkalmazása útján.
A 12 alapítóhoz 1952-től újabbak csatlakoztak, majd több bővítési hullámban a mai napig 31-re növelte tagjai létszámát a szövetség.
Csehország, Lengyelország és Magyarország 1999-ben vált a NATO tagjává, a szervezet legnagyobb bővítése pedig 2004-ben történt, akkor vették föl egyszerre a legtöbb új tagot. A volt szocialista országok (Bulgária, Szlovákia, Románia) mellett a posztszovjet Észtország, Lettország, Litvánia is belépett és akkor lett tag a jugoszláv utódállamok közül elsőként Szlovénia is.
Horvátország Albániával együtt 2009-ben érkezett a NATO-ba, majd Montenegró 2017-ben, és Észak-Macedónia 2020-ban. Jelenleg három ország vár arra, hogy meghívást kapjon a csatlakozásra: Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Ukrajna.
A hagyományosan semleges Ausztria és Svájc a Békepartnerség keretében működik együtt a NATO-val. Ez azt jelenti, hogy részükről nem cél a tagság elérése, ilyen irányú kérelmet nem is nyújtottak be, azonban együttműködést vállaltak a NATO-val. A Szovjetunió közép-ázsiai utódállamai is tagjai a Békepartnerségnek. Legutóbb, 2006-ban két további partner, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is csatlakozott.
Miután Oroszország 2022. februárjában megtámadta Ukrajnát, Svédország és Finnország nagykövetei egyszerre nyújtották be csatlakozási kérelmüket a NATO-hoz. A májusi hivatalos csatlakozási kérelem után a csatlakozási tárgyalások júliusra be is fejeződtek, a jegyzőkönyveket aláírták, a két ország várta a tagországok jóváhagyását.
Svédország és Finnország is teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, kifogást nem lehetett emelni a szövetség bővítése ellen, két tagország mégis a lehető legtovább hátráltatta jóváhagyását. Törökország a saját szülőföldjükön üldözött, onnan Skandináviába menekült kurd aktivisták miatt akadékoskodik, az Orbán-kormány pedig a valós magyar érdekek ellenére követi ebben Recep Tayyip Erdoğant. Finnország esetében a török elnök végül hajlandó volt becikkelyezni a csatlakozást – és akkor hirtelen a magyar Országgyűlés is gyorsan megszavazta azt. Svédországot azonban még tovább váratják.
Svédország csatlakozása is rég megvalósulhatott volna, ha Törökország és a nyugati szövetségeseivel szemben inkább Ankarához alkalmazkodó Magyarország nem hátráltatná a folyamatot. Megfigyelők szerint a májusi török választások után lehet előrelépés, akár Erdoğan győz, akár liberális ellenfele.
Alapítók és csatlakozók listája
Alapítók (1949): Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália.
Későbbi csatlakozók: 1952 – Görögország és Törökország; 1955 – Német Szövetségi Köztársaság (1990-ben a volt Német Demokratikus Köztársaság területével bővülve); 1982 – Spanyolország; 1999 – Csehország, Lengyelország, Magyarország; 2004 – Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia; 2009 – Albánia, Horvátország; 2017 – Montenegró; 2020 – Észak-Macedónia; 2023 – Finnország.
A NATO tagállamai és partnereik (Térkép: Statista és Szabad Magyar Szó)
