Ezt a felületet annak a hírnek tartjuk fent, amely Slavko Ćuruvija újságíró gyilkosainak a jogerős bírósági ítéletét tartalmazza, s amelyre immár huszonnégy éve várunk, hogy megjelenjen.
A bírósági folyamat már kilenc éve tart, s az ítélettől függ, hogy egy nap fény derül-e majd az igazságra, vagy azt örökre eltitkolják előlünk.
Pontosan huszonnégy évvel ezelőtt, ezen a napon, vagyis április 11-én ölték meg Slavko Ćuruvija újságírót. Ennek a gyászos évfordulónak az apropóján a Szerbiai Független Újságíró Egyesület (Nezavisno udruženje novinara Srbije – NUNS), a Független Elektronikus Médiumok Társulása (ANEM), a Slavko Ćuruvija Alapítvány és a Szerbiai Újságíró Egyesület (Udruženje Novinara Srbije – UNS) indították el a Legfontosabb, soha meg nem jelent hír című kampányt, amellyel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy lassan negyedévszázada húzódik az ügy.
Ebből az alkalomból kedden 17:45-kor a szerb fővárosban egy sétával emlékeznek meg Slavko Ćuruvijára. Az egybegyűltek a Knez Mihajlova utcától a Svetogorska 35-ig sétálnak, ahol huszonnégy évvel ezelőtt megölték az újságírót.
Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásának ügyében a különleges bíróság bírói tanácsa a megismételt eljárás során 2021 decemberében bűnösnek találta az egykori állambiztonsági szolgálat (Služba državne bezbednosti – SDB) négy tagját: Radomir Markovićot, Milan Radonjićot, Ratko Romićot és Miroslav Kurakot, írja az N1.
Markovićot és Radonjićot 30, Romićot és Kurakot pedig 20 év fegyházbüntetésre ítélték.
A különleges bíróság sajtóközleménye szerint az elítéltek számára kirótt büntetésbe beleszámítják az előzetes letartóztatásban eltöltött időszakot, illetve Radonjić és Romić esetében még a háziőrizet időszakát is.
– A büntetőtörvénykönyv 250. szakaszának 4. bekezdése alapján Jelena Ćuruvija-Đurica és Rade Ćuruvija sértetteknek a vagyonjogi követeléseik rendezése végett bírósági per elindítását javasoltuk – teszi hozzá a bírósági közlemény.
A korábbi ítélet szerint is – amit a fellebbviteli bíróság megsemmisített – az SDB vezetőjét, Radomir Markovićot és az SDB belgrádi központjának főnökét, Milan Radonjićot 30 év börtönre ítélték, húsz-húsz év fegyházbüntetésre pedig Romićot és Kurakot, aki közül utóbbi továbbra is szökésben van.
Milenko Mandić ügyész a vádlottakra 40 év fegyházbüntetés kiszabását kérte, és mint hangoztatta, Ćuruvija egy olyan hazafi volt, aki nyíltan beszélt arról, hogy az akkori államfő, Slobodan Milošević a felelős Szerbia civilizációs csődjéért.
A védelem viszont felmentést kért a vádlottakra, és azt állította, hogy az eljárás azért indult, hogy Miloševićet tegyék felelőssé minden rosszért, ami a kilencvenes években bekövetkezett.
A Ćuruvija-gyilkosság első számú gyanúsítottja egyébként 40 éves fegyházbüntetését tölti. A Vuk Drašković elleni merényletekért, és Ivan Stambolić meggyilkolásáért ítélték el.
Slavko Ćuruviját 1999. április 11-én, a NATO-bombázások idején ölték meg, a vádirat szerint „a legmagasabb hatalmi körökből, N. N. személy utasítására”.
A vádiratban részletesen leírták Ćuruvija lapjainak, az Dnevni telegraf és az Evropljanin újságoknak az anyagi ellehetetlenítését, amire közvetlenül a gyilkosságot megelőzően került sor, az akkori tájékoztatási törvény, illetve a lehallgatott telefonbeszélgetései alapján.
Ćuruviját annak az épületnek a bejáratában ölték meg, amelyben a lakása is volt. A gyilkos hátulról közelítette meg, és egy Skorpió típusú géppisztolyból adott le rá egy lövéssorozatot, majd közelebb lépve a földön fekvő férfi fejére célozva egy újabb sorozat golyót lőtt ki.
A 2021 decemberében meghozott elsőfokú ítélet nem jogerős.
