2019-ben alakult meg a Vajdasági Bonsai Klub, amelyet Szabadkáról indított el Kis József. A klub híre szájról-szájra terjed, most szombaton a különleges pici fákkal Apatinba tart utazik majd a csapat egy kiállításra. Egy tevékeny klubról beszélhetünk, amelyik programokat is szervez, hogy a tagok ne csak beszélgessenek erről a japán kertészeti módszerről, de együtt tanulva, egymástól is okulva foglalkozzanak a fákkal.
De mi is az a bonsai? Kis József elmondta, hogy a bonsai két szóból áll, és azt jelenti, hogy fa tálban. Az arányosan kicsinyített fákra pedig József úgy tekint, mint egy házikedvencre, gondozza őket, türelemmel és odafigyeléssel minden nap.
– A bonsai szót az egyen pólóinkra is felrakattuk. A bonsai az elsősorban hobbi, azonban amikor elkezdünk ezzel foglalkozni, hamar kiderül, hogy hobbi marad vagy életstílus lesz. Nekem is realizálnom kellett, hogy mi lesz ebből, hiszen nagyon beszippantott a fák sokszínűsége. Ma már a minőséget helyezem előtérbe, nem a mennyiséget. A bonsai az olyan, mintha lenne egy nagyon szeretett háziállatod. Itt a fáknál is minden évnek, minden évszaknak, időszaknak megvan a maga szépsége. Most, tavasszal frissek a levelek, nyáron ezek a levelek megerősödnek, és lehet őket alakítani. Ősszel jönnek a színek, majd ha a színek elmúlnak, akkor jön a csupasz ágrendszer. Japánban a legrangosabb kiállításokon ebben az időszakban, formában is állítanak ki a fákat, úgy, hogy az ágrendszer finomságát és a fa szerkezetét nézzék – mondta Kis József.
Hogyan találkozott ezzel a hobbikertészeti stílussal?
– A karatekölyök filmben láttam először bonsai fákat, ez akkor nagyon megfogott, bár ez sok bonsai kertésznél így van. 2016-ban a budapesti Fővárosi Állat és Növénykertben a japánkert előtt volt üvegfalak mögé zárva a Magyar Nemzeti Bonsai gyűjtemény. Ott varázsolt el igazán, ezt követően kezdtem az interneten is keresgélni.
Mit tanít a bonsai kertészet? Ezeknek a fáknak nem lehet nekiesni metszőollóval, hosszabb folyamatokról beszélhetünk.
– Így igaz, ez egy hosszabb folyamat. A bonsai fák gondozásánál találja szembe magát az ember azzal, hogy nem lehet siettetni a természetet, és meg kell tanulnunk türelmesnek lenni.
Nem várhatunk el többet a növényektől, mint amennyit mi adunk nekik.
Itt naponta kontaktusban vagy a növényekkel, figyeled őket, látod, hogy mennyire vitálisak, akad-e valami problémájuk, és egyből tudsz reagálni, ha valami történik.
A hazai oktatásban eleget tanulunk a növények gondozásáról, szeretetéről?
– Régen voltam iskolás, de úgy gondolom ez változó. Általános iskolában sokat beszélnek a gyerekek a növényekről, viszont itt nem tud még kialakulni akkora szeretet valami iránt, ilyenkor játéknak áll a világ. Középiskolában már lehetne erről többet beszélni, de ez is attól függ, hogy hol tanul a gyermek.
Pontosan mivel foglalkozik a Vajdasági Bonsai Klub?
– Még 2019-ben kezdtem el azon gondolkodni, hogy biztosan vannak még olyan emberek Vajdaságban, akik foglalkoznak bonsai fákkal. Ez nem csak arról szól, hogy van pár fánk, amit mi gondozgatunk, bár nincs annyira elterjedve ez a hobbi. Először, amikor kerestem a tagokat, szájról-szájra terjedtünk, így lett a végén nyolc tagunk, több településről is. 2020 nyarán volt alkalmunk megszervezni az első találkozót, ahol ismerkedtünk, barátkoztunk. Ez jól alakult, hiszen közös az érdeklődésünk.
Jelenleg szezonálisan elkezdtünk műhelymunkákat is tartani, ahol közösen alakítgatjuk a fákat. Május végén például lombmetszést tartunk.
Milyen a szerbiai bonsai szcéna?
– Létezik bonsai szcéna, viszont úgy látom, hogy Magyarországon ennek nagyobb a kultúrája, és előrébb tartanak a bonsai témában. Ott többen foglalkoznak ezzel, egyetemi bonsai klubjuk és nagymesterekik is vannak. Szerbiában is volt egyetemi bonsai klub, de feloszlott. Nem tudok arról, hogy lenne mester, és azok, akik 20-30 éve foglalkoznak, azok egy csoportja megragadt egy adott szinten. Nálunk a 70-es és a 80-as években divatossá váltak a pom-pom fák, de azok egészen természetellenesen néznek ki. A japánok pedig a természethű kinézetre törekednek, ezt szeretnék visszaadni a kicsinyített fáknak. A bonsai fáknak is vannak alapstílusaik és nevelési trendjeik, ebben kell fejlődni.
Milyen kiállításra készülnek Apatinban? Ha jól tudom, ez a klub első ilyen jellegű megjelenése.
– Növény és pók kiállítás lesz Apatinban, a kiállítás szervezője pedig meghívott minket, valamint a Szerbiai Bonsai Baráti Társaságot, délebbről hogy vigyünk mi is növényeket kiállítani. Itt lesznek előadások, pókok, könyvbemutató és persze mi is jelen leszünk a fákkal.
Magyarországra is jár a klub, különböző találkozóra. Megoldható a növények szállítása?
– Járunk át találkozókra, de növényeket mi Szerbiából, lévén, hogy nem uniós ország, nem vihettünk. Ahhoz, hogy a növények megkapják a megfelelő engedélyt, át kellene esniük egy ellenőrzésen, ahol 30 és 60 centiméterről vesznek földet a vizsgálatra, és megnézik, hogy akad-e fonálféreg a földben. A bonsai fák sekély cserépben vannak, tíz centiméterben, és ha valaki szerves anyaggal trágyázza a növényt, akkor fonálféreg is található a földben. Ráadásul ez egy fizetős folyamat a fitoszanitáris könyecske előállítása, a vizsgálatot pedig ki- és beutazásra is el kellene végezni, így nekünk szinte lehetetlen növényt átvinnünk. A Magyarországon vásárolt csemetét azonban hazahozhatjuk.
Hol tudunk beszerezni kezdő bonsai facsemetét?
– Első körben olvassunk utána a bonsai fáknak, ezzel nem csak pénzt, de időt is spórolunk, ráadásul nem öljük meg a növényünket két hét alatt. Egyébként széles az árskála, 2000 dinártól kezdve szerezhetők be növények üzletekben, virágüzletekben, növényi és kertészeti áruházakban.
Akit pedig érdekelnek a bonsai fák, azok nyugodtan fordulhatnak hozzánk is kérdéseikkel, általában tudunk segíteni.
Minden fából készülhet bonsai?
– Szinte minden fából készülhet. A levél mérete az, ami mérvadó, hiszen egy hatalmas levelű fából nem lehet arányosan pici és szép fát készíteni. A fél fás növények nekem már nem tetszenek, de azokból is lehet, sőt több fajtából is. A bonsai nem attól bonsai, hogy tálban van, tarthatjuk mi ezt cserépben is, hiszen maga a tál az, ami lassítja a fa növekedését, és erre azért fel kell készíteni a növényt, hogy jól vegye ezt a váltást.
Jelenleg hány bonsai fája van?
– Nincs most sok fám, volt ennél több is. Az ember kezdőként bevásárol, szeretne minél több fajtát összeszedni, de utána rájön, hogy nincs ennek értelme. A potenciális fákat kell gyűjteni, azokat, amelyeknek érdekes az alakja vagy a mozgása. Ez a látásmód, szemléletmód kialakulása pár évbe telik, később látja az ember azt, hogy miből lesz szép bonsai fa. Jelenleg ötven cserépben tartok fákat, különböző nevelési fázisban, míg tíz szabadföldben van.
Melyik csemeték azok, amelyek igazán különlegesek?
– Az egyik fa, amit nagyon szeretek az az öreg tölgyem, ami cserepestül negyvenöt kilogramm, és a helyi erdőből származik. A pravoszláv hívők előszeretettel szaggattak erről a fáról úgynevezett badnjakot, ezért ez a fa tömzsi, és sebes. Különleges még az egy éves japán feketefenyőm is, aminek a magját Szlovákiából kaptam. Harminc magot hoztak, ebből tizenkettő kelt ki, de mindössze egy maradt meg. Ezen kívül különleges a törpe japán borókám is, a borókák gyorsan nőnek, és ha kineveltük az alapját, be lehet szemezni más fával, és a lombja, ágrendszere így gyorsabban kialakul, mintha maga növekedne.
