Rekordösszeget, azaz 7,5 milliárd eurót költöttek el a szerbiai polgárok és cégek tavaly ingatlanvásárlásra. Ennek az összegnek a harmadát, mintegy 2,5 milliárd eurót költöttek be nem jegyzett lakásokra, házakra és egyéb épületekre – derül ki a NALED honlapján közzétett publikációból.
Hozzáteszik, hogy a rendezetlen tulajdonosi kérdések, az illegális építkezések, valamint a hosszan tartó és költséges adminisztrációs eljárások „visszatartják” a további beruházásokat, ami régóta sok gondot okoz a szerbiai ingatlanpiacon.
4,9 millió objektum van nyilvántartva az ingatlankataszterben, de közel azonos számú ingatlant még nem rögzítettek. Köztük több mint 2,7 millió olyan ingatlan van, amely megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek, de tulajdonosaik ezt nem tették meg, vagy nem akarják, illetve kétmillió épületet kellene még teljes mértékben legalizálni. Mindkét csoport számára a megoldás egy egyszerűbb és digitalizált eljárás lenne, kevesebb dokumentációval és alacsonyabb költségekkel
– mondta Jasmina Radovanović, a NALED ingatlan- és befektetési osztályának vezetője. Szerinte nagy terhet jelentenek a további ingatlanbefektetéseknél a hiányos dokumentáció alapján benyújtott, megoldatlan kataszteri kérelmek, a nyilvántartásba vételre nem jogosító okiratok, illetve a 2018 előtt benyújtott ingatlanjog-bejegyzési kérelmek.
Tekintettel a köztársasági Geodéziai Intézet nyilvánvaló személyi kapacitáshiányára, lehetővé kell tenni, hogy az érdekelt szakmák képviselői, elsősorban a közjegyzők, de a bírósági végrehajtók és ügyvédek is hozzájáruljanak és segítsék a kataszteri szolgálatokat az elmaradt ügyek megoldásában
– tette hozzá Radovanović. A NALED kijelenti, hogy a Svéd Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség támogatásával a következő három hónapban átfogó tanulmányt készít, amely megoldási javaslatot tesz a kataszteri nyilvántartásba vétel, a legalizálás, a közvagyon nyilvántartásának és számos egyéb eljárás javítására.
Jasmina Radovanović kijelenti, hogy a tanulmány ambiciózus célja, hogy megoldásokat kínáljon a tulajdonviszonyok végleges, szociális tulajdonból magántulajdonba való átvitelére. Ez a hatályos törvények megváltoztatását és új törvények elfogadását vonja maga után, valamint a régi időkhöz kötődő intézmények, mint például az ingatlanhasználati jog felszámolását.
A vagyonvisszaszármaztatás terén megfogalmazódott, hogy ezt a folyamatot mielőbb le kell zárni úgy, hogy az államháztartás el tudja viselni ezt a terhet, de a régi tulajdonosok belátható időn belül megfelelő kártalanítást kapjanak. Ha a kért ingatlan nem adható vissza, akkor az elkobzott vagyon értékével méltányos arányú anyagi kártérítést vagy azzal egyenértékű ingatlant kell biztosítani az azt megillető polgárnak
– áll a közleményben.
A szakértők által készítendő tanulmány nagy része az ingatlanadó-politika újrafogalmazásáról szól majd. Az első találkozón úgy értékelték, hogy Szerbia nem elég hatékonyan szedi be az ingatlanadókat, és ezért regóta kedvező dolog ingatlanokba fektetni.
Hozzátették, az ingatlanadókból származó bevételt Szerbiában különösen a feketén bérbe adott ingatlanok után értelemszerűen ki nem fizetett adók is jelentősen csökkentik, ám az adóhatóságnak nincs kapacitása az egyéb más problémák mellett a feltehetően 150-200 ezer illegálisan kiadott ingatlan ügyének is utánajárni.
