Rövid távon kiutat az jelenthet, ha új helyhatósági választást szervez az albán többség a koszovói szerbek bevonásával. Az észak-koszovói szerbek és a KFOR múlt heti összecsapása részben az EU kudarca, de a magyar kormányé is, amely gyakran különutas külpolitikája miatt egyre kevesebb barátot tud felmutatni, így kénytelen lenyelni, ha az egyik ilyen szövetséges – ahogyan most Szerbia – tudtával magyar békefenntartókat ér támadás, írja a Telex.
A zavargásokba fulladt észak-koszovói helyhatósági választás megismétlése mentheti ki a magyar kormányt Szerbiával kapcsolatos külpolitikájának ellentmondásos helyzetéből, amelybe azután került, hogy a NATO Koszovóban szolgáló békefenntartó erejének (KFOR) tizenkilenc magyar katonája is megsérült az észak-koszovói szerbek tiltakozásai során.
Orbán barátja is okozhat gondot magyar katonának
A múlt heti zavargások jól rámutatnak a nehezen feloldható ellentmondásra: Orbán Viktor kormánya kiemelten jó kapcsolatokat ápol a Koszovót el nem ismerő szerbiai vezetéssel, miközben a KFOR-ban épp Koszovót elismerve vállal szerepet. Ebben a minőségében elejét kell vennie, hogy a szerb kisebbség és az albán többség között összecsapások legyenek, de szükség esetén az ellen is fel kell lépnie, hogy a szerb hadsereg átlépje Koszovó határát.
Márpedig a szerb hadsereget Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić a szerb kisebbség és a KFOR közötti incidens után a legmagasabb harckészültségi fokozatba helyezte és erőket csoportosított az általa el nem ismert Koszovó határára, új feladat elé állítva a KFOR-t, amelynek az olaszok és az amerikaiak után a harmadik legnagyobb kontingensét épp Magyarország adja 469 fővel…
A Telex cikke teljes terjedelmében ITT olvasható.
