Nagy árat fizet Szerbia azért, amiért az Európai Unió országai, névlegesen Magyarország, Horvátország, Bulgária és Románia veszik körül, ugyanis a szerb polgárok, akiknek van útlevele a környező országokból egyszerűbben indulhatnak útnak, ez a tendencia pedig különösen a vajdasági magyarok körében szembetűnő – írta a Slobodna Dalmacija, akik behatóbban foglalkoztak a kérdéssel, hogy hova mennek a szerbiai magyarok.
Mint írták, közvetlenül a középiskola befejeztével a magyar fiatalok többnyire Magyarország felé veszi az irányt, ugyanis Szerbiában nem minden esetben tudnak az anyanyelvükön tovább tanulni. Az elvándorlás különösen a Magyarországgal határos határmenti településeken jelentkezik. A Slobodna Dalmacija azt is kiemeli, hogy a Magyarországon egyetemet végzett fiatalok többsége nem is tér vissza Szerbiába.
A még vajdasági lakcímen bejegyzett, munkaképes fiatalok zöme hetente ingázik Szerbia és Magyarország között, sőt, vannak esetek, ahol naponta lépik át a határt. Így mintegy 15 ezer gazdasági bevándorló, kettős állampolgás vagy magyar állampolgárságú szerbiai magyar lép át a határátkelőn, és pályázik további uniós munkahelyekre.
Legjellemzőbb az elvándorlás a 19 és 29 év közöttiek körében. Ha egy fiatalabb családtag letelepedik Magyarországon, jellemző, hogy a szülők, nagyszülők is átköltöznek, így a vajdasági magyar falvak elnéptelenednek. A városi területeket nézve az elvándorlás leginkább Szabadkát érinti.
A Slobodna Dalmacija azt is kiemeli, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai alapján mintegy 70 ezerrel kevesebb magyar él Szerbiában, mint 2011-ben. Kiemelték azt is, hogy az elvándorló családok esetében a leggyakoribb az, hogy a család mezőgazdasággal foglalkozott Szerbiában, ami azt is mutatja, hogy ez a tevékenység, amely korábban évszázadokon át a fő gazdasági ág volt Vajdaságban, ma már nem biztosít megfelelő életszínvonalat, így a vidéki lakosság leggyakrabban magyar városokban keres állást.
