Szerbiában 2012 óta hat évben tartottak köztársasági (parlamenti és/vagy elnöki), illetve helyhatósági választásokat, és öt év múlt el voksolás nélkül. Az adatok szerint a választások nélküli években az átlagos gazdasági növekedés csaknem hatszorosa volt annak, mint amit a választási években jegyeztek, azaz az arány a GDP 4,21 százaléka volt szemben a GDP 0,75 százalékával – közölte Dušan Vasiljević, a NALED beruházási igazgatója. Ennek ellenére most azzal számol, hogy a lehetséges idei választásoknak nem lesz nagyobb hatása a gazdaságra.

„A választások miatt hat hónapig nem lesz törvényhozás, az államigazgatás működése lelassul a mindennapi munkák során, és egy időre megnövekszenek majd a kiadások, hogy a hatalom megnyerje magának a választók különböző rétegeit, ami rövid távon akár ösztönözheti is a gazdaságot, de hosszabb távon jelenthet majd kihívást, ha pótolni kell a kampány során nem termelési célokat szolgáló kiadásokat” – mondja.

Vasiljević szerint a Szerbiában működő multinacionális vállalatok a politikai stabilitást és a tervezhetőséget tartják a legfontosabb pozitívumnak.

Ljubomir Madžar professzor úgy értékeli, hogy a választási években és a választások nélküli években jegyzett GDP-növekedés azt mutatja, hogy a választások komoly hatással vannak a gazdaságra.

„Az év végéig hasonlóan alakul az üzleti környezet, mint most: a joguralom még mindig nem éri el a gazdasági fejlődést szolgáló szintet, valamint elég sok külső hatás és politikai ügyködés van, amelyek ugyancsak zavart okoznak a gazdaságban” – állítja Madžar.

Illusztráció: Pixabay