Szerbia minden második polgára elégedett az állami egészségügyi intézményekben nyújtott szolgáltatások minőségével – írja a 021.rs.
A rossz szervezettség, a létszámhiány és az egészségügyi dolgozók elégtelen motivációja a fő probléma – derül ki a NALED új, az állampolgárok és az orvosok közegészségügyi rendszerrel való elégedettségéről szóló kutatásából.
Mint kiderült, az időpont egyeztetéssel és az orvoshoz való bejutás gyorsaságával a polgárok fele elégedett. A betegek 37 százaléka azonban az elmúlt három évben nem tudott időben eljutni orvoshoz, vagy pedig egyáltalán nem is volt rendelkezésre álló időpont számukra.
Az egészségügyi dolgozók leginkább a személyzet túlterheltségét és az alacsony fizetéseket vélik a legnagyobb problémának, valamint a túl sok papírmunkát, ami befolyásolja a hatékonyságukat.
A felmérés szerint az orvosok munkaidejük 40 százalékát az orvosi dokumentáció elkészítésére fordítják, amelyet többnyire papíron vezetnek. A digitalizációtól azt várják, hogy azáltal minden beteg saját elektronikus kartonja annak minden kórelőzményével együtt elérhető legyen az egészségügyi ellátás mindhárom szintjén a hatékonyabb információáramlás érdekében.
Minden tizedik orvos külföldre megy
„Az orvosok és nővérek már sok éve folyamatosan hagyják el Szerbiát.Már több generáció az orvosi kar negyedik évfolyamán elkezdi a német nyelvet tanulni, majd az egyetem elvégzése után távoznak. Emellett a tapasztalt szakorvosok a magasabb fizetések miatt olyan országokba mennek, mint Kuvait, Szaúd-Arábia, Bahrein, Katar vagy Skandinávia, és ez komoly veszélyt jelent egészségügyi rendszerünkre” – mondta Dr. Ivana Petrović, az Acibadem Bel Medic egészségügyi igazgatója. Hozzátette, Szerbia lakosságának átlagéletkora 40 év felett van, ami azt jelenti, hogy a polgárok egyre idősebbek, vagyis egyre több egészségügyi ellátásra lesz szükségük, ám félő, hogy nem lesz elegendő szakember a polgárok ellátására.
A kutatás kimutatta, hogy a polgárok tájékozatlanok az egészségügy elektronikus szolgáltatásairól. Az olyan szolgáltatásokat, mint az eZdravlje és a Moj RFZO, kevesebb mint egyötödük vette eddig igénybe, ugyanakkor jó hír, hogy az eRecept szolgáltatással elégedettek a felhasználók.
Isidora Šmigić a NALED-től kiemelte, hogy a következő időszak prioritása kell hogy legyen az elektronikus kartonokhoz való megfelelő hozzáférés az egészségügyi ellátás minden szintjén, hogy az orvosok naprakész adatokkal rendelkezzenek pácienseikről.
Hozzáteszi, hogy a NALED javaslata az, hogy a magán egészségügyi intézmények orvosai is nyithassanak betegszabadságot a betegek számára, és hogy bevezessék az e-Bolovanje szolgáltatást, így elkerülve, hogy a betegnek személyesen kelljen intézniük a betegszabadságot.
„Fontos az elektronikus beutaló (eUput) teljes körű bevezetése, hogy a szakorvos a beteget azonnal továbbküldhesse további kezelésre, és ne kelljen előtte visszamenniük a választott orvoshoz” – magyarázta Šmigić.
Hozzáteszi, hogy az egészségügyi miniszter objektívnek értékelte a NALED kutatásának eredményeit, és kiemelték, hogy a szakminisztérium prioritásai közé tartozik az egészségügyi intézményekben folyó munka jobb megszervezése, a papírmunkára pazarolt idő csökkentése, a munkavállalók magasabb fizetése és az új berendezések beszerzése.
