Szerbiában a szavazók csaknem fele (46,5%) azokra adja voksát, akik megtartják ígéreteiket és betartják a törvényeket, áll a Szerbiai Társadalomtudományi Kutatóintézet (BIRODI) legújabb felmérésében – írja a Danas.
Kissé furcsának tűnhet ez a felmérés annak tükrében, hogy országunkban Aleksandar Vučićnak van a legnaggyobb szavazótábora, de ő nem éppen ígéretei betartásáról híres. Az 1006 megkérdezett szavazón alapuló fermérés azonban erre is választ ad.
A felmérésben résztvevők közül leginkább azok bíznak a politikusok ígéreteiben, akik 65 év felettiek (55,8%), általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek (53,6%) és akik a Pink televízióból tájékozódnak. Nagyobb részben (64,2%) a Szerb Haladó Párt (SNS) szavazóiról van szó.
Az ígéretek betartása és a törvényesség mellett a felmérésben a szavazók szempontjainál szerepelt még a szakértelem ( ezt főleg a Szövetség Szerbiáért szavazói jelölték meg), illetve a pilitikusok karizmája és hatalma.
A politikusok szakértelme a szavazók azon rétegének számít leginkább, akik 18-29, illetve 40-49 év közöttiek, a 65 év felettieknél pedig ez egyáltalán nem feltétel. Azok, akik nem tudják, hogy kire adják voksukat, szintén a szakértelem áll az első helyen.
„ Ha külön-külön vizsgáljuk a pártokat, akkor azt láthatjuk, hogy a Szerb Haladó Pártra szavazóknak a törvények betartása, az ígéretek megvalósítása és a politikusi karizma számít a legjobban. Ugyenez jellemzi a Szövetség Szerbiáért szavazóit is, azzal, hogy nekik a szakértelem is fontos. A Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) szavazóinál hasonló a helyzet, csak itt a karizma is meg lett jelölve. A Liberális Demokrata Párt (LDP) szavazóinál a szakértelem és a karizma helyett a politikus hatalma és az ígéretek megvalósítása szerepel. A Szerb Socialista Párt (SPS) szavazóbázisa is a politikusi hatalmat tartja a legfontosabbnak, a törvények betartása és az ígéretek valóra váltása mellett.” – áll többek között a felmérésben.
Zoran Gavrilović szociológus, a BIRODI munkatársa szerint Szerbiában ez az első felmérés ezzel a témával kapcsolatban, és szeptemberben egy másik érdekes témát dolgoznak fel. Akkor azzal foglalkoznak majd, hogy milyen hatása van a médiának a közízlésre és milyen fényben mutatják be a vezető politikusokat.
„ A közvéleménykutatés minősége előfeltétele lesz a választási vitának. Mi így próbálunk harcolni a populista gépezet, illetve az álhírek ellen. A szavazóknak a felmérés eszköz lehet a kezében, hogy meggyőződjenek a politikusok kvalitásairól. Nálunk a polgárok 58 százaléka apolitikus, tehát nem beszélhetünk demokratikus választási hangulatról. Ezen próbálunk meg változtatni. Ahelyett, hogy a polgárok ideológiai szempontok szerint szavaznának, Szerbiában a médiában kialakított mesterséges képre voksolnak, melyeket marketingügynökségek alakítanak és olyan médiákban jelennek meg, amelyek propagandával és megtévesztéssel próbálnak hatni a választókra” – zárta mondandóját Zoran Gavrilović.
