Már csak a brit miniszterelnök aláírására vár, hogy az Egyesült Királyság csatlakozhasson az Európai Unió kutatási programjához, írja brit forrásokra hivatkozva a Politico és a BBC. A Horizont Európa az EU szerint a világ legnagyobb kutatási, fejlesztési és innovációs együttműködése, nagyjából száz milliárd euróból működik.

A brexit után a britek maradhattak volna a programban, de miután nem hajtották végre az Észak-Írországról kötött egyezséget, kizárták őket. Rishi Sunak miniszterelnök tavaly októberi hatalomra kerülése után javulni kezdett az uniós-brit kapcsolat, például idén februárban közösen igazítottak a korábbi északír megállapodáson. A Politico és a Guardian is arról írt szerdán, hogy a Horizontnál főleg a britek pénzügyi hozzájárulásán ment a vita. Az információk alapján az Egyesült Királyság 2024-től léphet vissza a programba.

A BBC számos kutatót idéz, akik örülnek a megállapodásnak, és a kimaradás miatti károkra panaszkodnak.

A magyar kormánynak sürgetőbb lenne a megállapodás – emlékeztet a Telex. Az uniós tagállamok tavaly decemberben az összes uniós programmal együtt a Horizont új támogatásaiból is kizárták a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű intézményeket, így a modellváltó magyar egyetemeket. A miniszterek – európai bizottsági javaslatra – úgy látták, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek a tárgyalások ellenére azóta sem sikerült elérnie, hogy feloldják a tiltást. Májusban kiküldték az Európai Bizottságnak a kifogásokat orvosolni kívánó jogszabálytervezetet, de a Portfolio úgy tudja, ebből hiányoztak bizottsági elvárások. A Népszava pár nappal ezelőtti cikke szerint még mindig nincs egyezség például arról, hogy a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

A modellváltó egyetemek társult tagként, egyelőre ötmilliárd forintnyi magyar állami finanszírozással részt vehetnek a horizontos pályázatokban, és ezt elvben utólag kifizettethetik az EU-val. Ugyanakkor maguk az egyetemek arra panaszkodtak, hogy a többi pályázó a – jellemzően több együttműködő intézményre kiírt – pályázatokba sem veszi be őket, így a tiltás már most is eurómilliós károkat okoz nekik. A megállapodás azért is sürgető lenne, mert az Erasmus+ oktatási csereprogramban július közepéig kellene aláírni a jövőre kezdődő időszak szerződéseit, amit szintén érint a tiltás.