A textilipar a világon az egyik legszennyezőbb ágazat. A csillogó üzletekben, a plázákban pedig virágzik az olcsóbb, egyszezonos holmik piaca: a fast fashion, írja riportjában a Euronews.
A termelés világszerte robbanásszerűen megnőtt – mérgező kibocsátásai nemkülönben. Egyre több ruhát vásárolunk, ám azok feleannyi ideig tartanak. Gyakran a szeméttelepeken végzik, messze Európától, szem elől tévesztve.
A The Road to Green stábja először Olaszországba, a toszkánai Pratóba látogatott el. A Firenzéhez közeli város a középkor óta Európa egyik textilipari központja. Emellett a körforgásos gazdaság centruma is: a világ újrahasznosított textíliáinak 15%-át itt állítják elő.
A Comistra vezető szerepet tölt be a gyapjú újrahasznosításában. Az évszázados múltra visszatekintő vállalat új életet ad több tonna használt rongynak, melyek naponta érkeznek ebbe a raktárba.
„A nyersanyagok 60%-át újrafelhasználásra szánják. Körülbelül 35% kerül újrahasznosításra, 5% pedig kidobásra vagy hőkezelésre. A ruhák ezekben a zsákokban érkeznek, és kézzel válogatják őket. Így döntjük el, hogy mi kerül újrafelhasználásra vagy újrahasznosításra” – magyarázta Alice Tesi, a cég marketing– és kommunikációs igazgatója.
A körforgásos gazdaság az EU fenntartható textilipari stratégiájának középpontjában áll, célja az újrahasznosított szálak használatának és a környezetbarát tervezés ösztönzése. Ez bizony kulcsérték a vállalat
„Amikor egy ruhadarabot tervezünk, úgy kell gondolkodnunk róla, hogy amikor az élete véget ér, könnyen javítható, vagy újrahasznosítható és újrafelhasználható legyen. Erről szól a körforgásos gazdaság bűvös köre. Napjainkban nagyszerű lehetőségünk van rá: a Green Deal és Európa mutatja az utat. Az újrahasznosítási ágazatba átcsoportosított berendezésekkel rengeteg embernek adhatunk munkát” – hangsúlyozta Fabrizio Tesi, a Comistra vezérigazgatója.
A „greenwashing” elleni küzdelem érdekében Európában egy QR-kódos útlevél-projekt van tervben: olyan információkat fog nyújtani, mint az újrahasznosíthatóság és a környezeti hatás.
Niccolo Cipriani, a Rifo alapítója szerint a vásárláskor a ruhadarab mögött álló történetnek és nem az árnak kell irányítania a vásárlást. A Rifo olyan start-up, amely a természetes szálakat, például a pamutot és a gyapjút részesíti előnyben, valamint a reciklált anyagokból készült, újrahasznosítható dizájnt.
„Ma a piacon kapható szövetek többségét olcsón vásárolják, ezek nem újrahasznosíthatóak, és ez baj. Ugyanis egy terméket leginkább úgy lehet nyereségessé tenni, ha természetes és szintetikus szálakat keverünk. Bizonyos technológiák lehetővé teszik ugyan a szálak szétválasztását, de még nem ipari szinten. Egyszer majd be kell vezetnünk egy újrahasznosíthatósági kritériumot. Ami azt jelenti majd, hogy aki újrahasznosítható ruhákat készít, az fizet egy bizonyos adót, aki pedig nem teljesen újrahasznosítható ruhákat készít, annak egy másik adót kell fizetnie” – mondta.
A hulladékokról szóló európai keretirányelv felülvizsgálat előtt áll. Várhatóan az ipari szennyezők fizetni fognak a használt textíliák szelektív gyűjtéséért. Pratóban jövőre új textilválogató központ épül. A cél a begyűjtött textíliák mennyiségének megduplázása, illetve az újrahasznosítási ágazat korszerűsítése.
A stáb útja Pratóból Vilniusba vezetett: a litván főváros sokak szerint kicsit olyan mint „a balti államok Milánója vagy Párizsa.”
„Egyrészt a fast fashion sok embernek ad lehetőséget arra, hogy saját magát öltöztesse. Tehát bizonyos szempontból van értelme. Másrészt viszont az általuk előállított ruhák mennyisége szerintem katasztrofális, mert sokkal többet gyártanak, mint amennyit egyáltalán fel tudunk vagy fel kellene használnunk” – vélekedett Deimantő Bulbenkaité divat-újságíró, aki azt is elmondta, hogy legjobban a Vinted nevű alkalmazáson szeret vásárolni vagy csereberélni. A híres használtcikk-vásárló appot 15 évvel ezelőtt Vilniusban hozták létre, ma már 50 millió felhasználója van. A Vinted vallja, hogy segít megfékezni a textilipari túltermelést. A vállalat néhány hónappal ezelőtt nagyszabású összegzést készített.
„A Vinteden keresztül lebonyolított több százmillió tranzakció 40%-a azt jelentette, hogy nem vásároltak új terméket. Vagyis nem kellett új terméket legyártani. De a ruhadivat-tranzakcióknak csupán 14%-a használtruha. Tehát még hosszú út áll előttünk, mire a használtruha-vétel alapértelmezett vásárlási móddá válik” – magyarázta Adam Jay, a cég vezérigazgatója.
