Tízezer lépés kéne naponta, és máris nagyon sokat tettünk az egészségünk érdekében. Egy időben szinte mindennap lehetett hallani e jó tanácsot, és az internet is tele volt megerősítő írásokkal, bár a tudományos kutatások sokáig hiányoztak a megállapítás mögül, írja a Transtelex. A Guardian által ismertetett kutatásnak az a nóvuma, hogy ennél sokkal szerényebb lépésszám esetében is jelentős eredményeket regisztráltak a kutatók, akik szerint már a napi 4000 lépésnyi gyaloglás csökkentheti a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás kockázatát. A tanulmányból az is kiderül, minden plusz 1000 lépés további 15%-os kockázatcsökkenést eredményez.

Az az elképzelés, hogy a mozgásszegény életmód összefügg a rosszabb egészségi állapottal, ma már jól ismert, azonban eddig nem volt világos, hogy mi az az optimális lépésszám, amelyre az embereknek törekedniük kellene, vagy hogy van-e olyan felső határ, amelyen túl a további egészségügyi előnyök minimálisak.

A vizsgálathoz a Maciej Banach, a lengyelországi Lodzi Orvosi Egyetem kardiológus professzora által vezetett kutatók 17 korábbi tanulmány adatait használták fel, amelyekben 226 889 ember vett részt, akiket átlagosan hét éven át követtek, hogy felmérjék a különböző napi lépésszámok egészségre gyakorolt hatását.

A European Journal of Preventive Cardiology című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a napi legalább 3967 lépés megtétele csökkenteni kezdte a bármilyen okból bekövetkező elhalálozás kockázatát, míg a napi 2337 lépésnél is már megfigyelhető volt a szív- és érrendszeri betegségekben bekövetkező elhalálozás veszélyének a mérséklődése.

E határértékek felett a napi 1000 lépéssel való növekedés 15%-kal csökkentette az elhalálozás veszélyét, sőt a napi 500 lépéssel való növekedésnek is volt mérhető pozitív hatása, ebben az esetben ez a rizikó 7%-kal mérséklődött.

„Tanulmányunk megerősíti, hogy minél többet sétálunk, annál jobb. Azt találtuk, hogy ez férfiakra és nőkre egyaránt érvényes, kortól függetlenül, és függetlenül attól, hogy a világ mérsékelt égövi, szubtrópusi vagy szubpoláris régiójában élünk-e, vagy olyan régióban, ahol az éghajlat vegyes” – jelentette ki a kutatás vezetője, Maciej Banach.

A fiatalabb korosztályok esetében a legélesebb egészségjavulást a napi 7000 és 13000 lépés között, míg a 60 év felettiek esetében 6000 és 10 000 lépés között tapasztalták.

A kutatócsoport a napi 20 000 lépésig tartó gyaloglás hatását is értékelte – ami egy átlagember esetében 9-10 mérföldes gyaloglásnak felel meg -, és azt tapasztalta, hogy az egészségre gyakorolt előnyök tovább növekedtek.

„Nem tapasztaltunk csökkenő hatást vagy kockázati platót egyik vizsgált csoport esetében sem” – összegezték tapasztalataikat a kutatók. Ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a nagyon magas lépésszámmal kapcsolatos adatok továbbra is korlátozottak, és további vizsgálatokra van szükség.

Banach elmondta: „Egy olyan világban, ahol egyre több és fejlettebb gyógyszerrel rendelkezünk olyan krónikus betegségek kezelésére, mint a szív- és érrendszeri betegségek, úgy vélem, mindig hangsúlyoznunk kell, hogy az életmódváltás, beleértve az étrendet és a testmozgást, legalább olyan – vagy még hatékonyabb – hatással lehet a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésére és az élet meghosszabbítására. Még mindig szükségünk van alapos tanulmányokra, amelyek azt vizsgálják, hogy ezek az előnyök fennállhatnak-e az intenzív megerőltetés típusai, például a maratoni futás és az ironman kihívások esetében, valamint különböző korú és különböző társuló egészségügyi problémákkal küzdő különböző populációkban. Úgy tűnik azonban, hogy a farmakológiai kezelésekhez hasonlóan mindig gondolkodnunk kell az életmódváltás személyre szabott megváltoztatásán” – tette hozzá.