A korrupció megelőzéséről szóló törvény módosítása még két napig képezi közvita tárgyát, mielőtt azt végleg elfogadnák. Röviden, az új törvény értelmében növekedni fog azoknak a száma, akik köztisztviselői státusszal rendelkeznek, és akiknek a munkáját a Korrupciómegelőzési Ügynökség ellenőrzi. A civil szféra pozitívan értékeli a bejelentett változásokat, megjegyezve, hogy bizonyos rendelkezéseket pontosabban kell meghatározni – számol be a szerb köztévé (RTS).

A törvény értelmében a jövőben a köztisztviselők szélesebb körének vagyonát vonnák vizsgálat alá, ami szűkítené a korrupció lehetőségét. A törvénymódosítások előírják, hogy ezentúl az iskolák, kórházak, intézmények igazgatói, valamint a végrehajtói hatalom képviselői is köztisztviselők lesznek. Az igazságügyi minisztérium szerint ez az Európa Tanács korrupcióellenes testületének egyik ajánlása, ami fontos előrelépés a korrupció megelőzését illetően.

„A jövőben a köztisztviselők közé tartoznak majd a kabinetvezetők, a kormány elnökének és alelnökének tanácsadói, valamint a miniszterek különleges tanácsadóira is, így rájuk is érvényesek lesznek a feddhetetlenségi normák, a közfeladatok összeférhetetlensége, a vagyon, a jövedelem és az ajándékozás bejelentési kötelezettsége, valamint a munkaviszony megszűnésének korlátozásai”– közölte az Igazságügyi Minisztérium.

A „köztisztviselő” új meghatározása elméletileg előrelépés, a gyakorlatban azonban új kérdéseket nyithat meg – véli a civil szektor.

„A magyarázatból nem derül ki, hogy ez a rendelkezés vonatkozik-e a köztársasági elnök tanácsadóira is, mindenesetre úgy gondoljuk, hogy minden más hatóság képviselőit, így Vajdasági Autonóm Tartomány, és a Népképviselőház tagjait is be kell vonni” – mondja Zlata Đorđević, a Transparentnosti Srbije munkatársa.

Pozitívumként kiemelte, hogy a gazdasági társaságokban az állami szervek képviselői is köztisztviselők lesznek, ami viszont rossz, éspotenciálisan károsĐorđević szerint, az az, hogy ez azokra a cégekre vonatkozik, amelyeknél az állam legalább 50 százalékban tulajdonos, vagy többségi tulajdonnal rendelkezik.

Bojana Selaković, az Európai Konvent koordinátora úgy véli, hogy számos szempont nincs elég egyértelműen meghatározva.

„Egyértelműen meg kell határozni a felelősség és a szankciók mechanizmusait. Majd alkalmazni kell. Ezért hatékony ellenőrző rendszert kell kialakítani. Ez hiányzik a korrupció elleni küzdelem teljes keretéből. Tisztában kell lennünk azzal, hogy amikor korrupció elleni küzdelemről van szó, a politikai akarat elengedhetetlen” – mutat rá Selaković.

A korrupciós észlelési index listáján Szerbia a 101. helyen áll, vagyis azon országok csoportjába tartozik, ahol a korrupció elterjedt. Kutatások szerint ezzel a problémával a polgárok a mindennapi életükben leggyakrabban az egészségügyben, a rendőrségen, a különféle ellenőrző szerveknél és a foglalkoztatás területén találkoznak.