Az idei év második negyedében 14,9 milliárd dinárral nőtt a lakossági kölcsönök összege, ami egy százalékos növekedést jelent és ez többnyire a készpénzhitelek számának növekedése okozta.
A lakosság eladósodásának legnagyobb hányadát éppen a készpénzhitelek teszik ki és csak második helyen vannak az ingatlankölcsönök, derült ki a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) legutóbbi, hiteltevékenységekre vonatkozó jelentéséből, írja a Nova Ekonomija.
A készpénzhitelek növekedése azt eredményezte, hogy júniusban a lakossági hitelek 44 százalékát tették ki a készpénzkölcsönök, míg az ingatlanhitelek 40,1 százalékot.
Növekedtek a kamatlábak
A Szerbiai Nemzeti Bank a második negyedévben is folytatta a monetáris feltételek szigorítását és növekedtek a dinár alapú hetelek kamatlábai, amelyek a második negyedévben átlagosan 6,5 százalékot tettek ki a gazdaság, illetve 13,5 százalékot a lakosság esetében, míg az előző negyedévben a kamatláb 6,4, illetve 13,4 százalék volt, olvasható az NBS jelentésében.
Az euró alapú hitelek kamatlába átlagban 6,4 százalékot tettek ki a gazdaság, illetve 7,2 százalékot a lakossági kölcsönök esetében, míg előzőleg ez 5,8, illetve 6,8 százalék volt.
2020-tól az első lakás megvásárlásához szükséges önrészt viszont a korábbi 20 százalékról 10 százalékra csökkentették.
