New Yorkban megkezdődött az ENSZ évi közgyűlése, ahol többek között Németország ENSZ-tagságának 50. évfordulóját ünnepelte. Hullámokat vert az a kenőpénz is, amit állítólag lengyel konzulátusok követeltek vízumkérelmekért. Utolsó témánk a váratlan azerbajdzsáni hadművelet a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah régióban. Kezdjük azonban az európai menekültválság újabb megoldási kísérletével, aminek érdekében Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tett látogatást Lampedusa szigetén. – Átlapoztuk a világsajtót Madridtól Moszkváig és Párizstól Pekingig.
Európa és a menekültek
Az EU-tunéziai egyezmény, amely szerint az EU pénzügyi támogatást nyújt Tunéziának, hogy leállítsák a menekültek afrikai elrugaszkodását Európa felé, nem lehet a menekültek megállításának jó példája – állítja a torinói La Stampa című, egyik legrégibb olasz, eredetileg fasiszta, ma pedig liberális antikommunista politikai irányú napilap és rámutat egy jogi véleményre, amit az Európai Tanácshoz nyújtottak be:
„A jelentés figyelmeztetést tartalmaz: más országokkal már nem lehet hasonló megállapodásokat kötni, mint Tunéziával. Ehhez a többi EU-tagállam előzetes hozzájárulása szükséges, ami egy terhes dolog Meloni és von der Leyen számára, akik meg szeretnék ismételni a tunéziai modellt más észak-afrikai partnerekkel is, kezdve Egyiptommal.”
A madridi La Vanguardia című spanyol-katalán közép-liberális, monarchista napilap így ír az olaszországi Lampedusa szigetén kialakult migrációs válságról:
„Annyian érkeztek, hogy ettől Madrid vagy Barcelona lakossága, hogy csak ezt a két várost említsük, alig több mint egy nap alatt megduplázódott volna. Ezek a városok szétrepednének ilyen sok új lakostól. Pedig éppenb ilyen elképzelhetetlen dolog történik most Lampedusán. […] A helyi pap szerint a sziget apokalipszist él át. A polgármester pedig azonnali segítséget kér az olasz kormánytól és Európától is. […] Ez kihívás Európa és értékei számára, egy olyan dolog, amely mindannyiunkat foglalkoztat. […] A migrációs kérdés – mondta valamikor Angela Merkel akkori kancellár – a jövőben jobban fog foglalkoztatni minket, mint az euró stabilitása. Szerinte ők [a menekültek] nem jelentenek problémát, hanem megoldást. Az évek óta tartó alacsony születésszám, népességfogyás és elöregedés azt jelenti, hogy sok menekült előtt meg kell nyitni az Unió határait. Az EU-nak nemokára 60 millió bevándorlóra lesz szüksége a túléléshez. Ebben a kérdésben Merkelnek igaza volt.”
A párizsi Libération című közép-baloldali napilap, amelynek alapítói Jean-Paul Sartre és Serge July, szintén Lampedusára figyel és ezt írja:
„A hétvégén elterjedt a közösségi oldalakon egy videó, amely egy bulijelenetet mutatott. Láthatók voltak Lampedusa lakosai vagy a helyi civil szervezetek tagjai, akik együtt táncolnak azokkal, akik nemrég érkeztek a szigetre. A videó alatt egy Romain Gary írónak tulajdonított mondat olvasható: »Az emberiség olyan szép, hogy meg kell elégedni azzal, hogy szeressük.« Ma ez a választás előttünk: újra meg kell találnunk saját emberségünket. Vagy fogadjuk el, hogy a Földközi-tengeren gyerekek tömegei halnak meg, amely ezáltal a világ legnagyobb temetőjévé vált.”
Meloni szolidaritást sürget, Salvini és a francia Le Pen politikai tőkét kovácsolna a menekültválságból, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Az illegális bevándorlás európai kihívás, amelyre európai választ kell adni – mondta a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök meghívására Lampedusa szigetére látogató Ursula von der Leyen vasárnap. Amint arról lapunk is beszámolt, az utóbbi napokban tarthatatlanná vált a helyzet az Olaszországhoz tartozó földközi-tengeri szigeten, ahová egyetlen hét alatt több mint 9 ezer menekült érkezett a tengeren, a 400 befogadóhellyel rendelkező sziget ekkora emberáradatot nem tud kezelni. A menekültek többsége tovább utazna Észak-Európába.
[…] Giorgia Meloni pénteken az Európai Unió segítségét kérte. Kemény olasz fellépést ígért és azt mondta, ha szükséges, a haditengerészet bevetésével kell megakadályozni a migránshajók indulását. Meloni szorgalmazza, hogy a kérdést tűzzék az októberi EU-csúcs napirendjére.
[…] Von der Leyen Lampedusán bemutatott tízpontos EU-cselekvési terve is az illegális migráció visszaszorításán, az emberkereskedők elleni küzdelmen túlmenően a menedékkérők jobb elosztását sürgeti az uniós országok között. Mint ismert, ennek a leghangosabb ellenzője épp a magyar kormány, amely mindenféle szolidaritási gesztust elutasít. »Felszólítjuk a többi tagállamot, hogy használják az önkéntes szolidaritási mechanizmust« – mondta sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság elnöke.
Eközben Meloni koalíciós partnere, Matteo Salvini a francia szélsőjobb vezetőjével, Marine Le Pennel fonta szorosabbra az együttműködést az EP-választásokra való felkészülés jegyében.”
ENSZ-közgyűlés
A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című ellenzéki napilap így látja az ENSZ Kzögyűlésének idei ülésszakát:
„Németország ma [szeptember 18-án] ünnepli ENSZ-tagságának 50. évfordulóját, amikor az akkor még két német állam – a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság – egyidőben csatlakozott az ENSZ-hez. Németország jelenleg a második legnagyobb adományozó az ENSZ rendszerében és a humanitárius segélyek második legnagyobb donorja is. Németország ambíciói ennek megfelelően nőttek, állandó helyet követelve a Biztonsági Tanácsban. Németország és az USA külügyminisztere, Baerbock és Blinken egyértelművé tették, hogy továbbra is Ukrajna a világ legfontosabb politikai kérdése, és ezt az ENSZ Közgyűlésének 78. ülésszakán is világossá akarják tenni. Valójában ez azt jelenti, hogy mind az USA, mind Németország eltökélt szándéka, hogy a végsőkig támogassa Ukrajnát.”
A pekingi Xinjingbao című állami napilap az ENSZ Biztonsági Tanácsa bővítésének kérdésével foglalkozik:
„A Közgyűlés margóján hallatszott, hogy Biden amerikai elnök elkötelezett a testület átalakítása mellett. Tervei szerint további öt-hat országot javasolna felvenni állandó taggá a Biztonsági Tanácsba, köztük Németországot, Japánt, Indiát és Brazíliát. A meglepő washingtoni lépés mögött kevésbé mutatkozik egy jobb regionális egyensúly megteremtésének szándéka a Biztonsági Tanácsban. Inkább geostratégiai számításokról van itt szó. Az átszervezéssel a Fehér Ház igyekszik csökkenteni Oroszország befolyását az ENSZ-ben.”
Közgyűlési felszólalásában Biden hangsúlyozta, hogy egyetlen nemzet sem képes egyedül legyőzni a jelenlegi aggasztó kihívásokat. Hazája egy biztonságosabb, virágzóbb és igazságosabb világra törekszik minden nép számára, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Joe Biden amerikai elnök megerősítette országa igényét a világ vezető szerepére az ENSZ-közgyűlés keddi általános vitájában. Harmadik ilyen beszédében »az amerikai vezetés vízióját« ismertette a 193 tagállam képviselőivel. »Az Egyesült Államok elnökeként megértem hazám kötelességét, hogy ebben a pillanatban vezető szerepet töltsön be« – mondta Biden. Partnereivel közös a világlátása. Beszédét így folytatta: »Az Egyesült Államok egy biztonságosabb, virágzóbb és igazságosabb világ megteremtésére törekszik minden nép számára.« Szerinte egy nemzet sem képes egyedül megbirkózni a kihívásokkal.
Biden megerősítette országa elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek Alapokmánya mellett – különös tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, amely egyértelműen sérti az Alapokmány alapelveit. Oroszország úgy véli, hogy a világ kezd elfáradni, és az Ukrajna elleni erőszaknak nem lesz következménye – mondta. De ha feladnák az ENSZ Alapokmányának alapelveit, egyetlen tagállam sem érezhetné magát többé biztonságban. »Ma szembe kell néznünk a meztelen agresszióval, hogy elriasszuk a holnap agresszorait« – mondta Biden. »Ezért az Egyesült Államok továbbra is kiáll szövetségeseinkkel és partnereinkkel szerte a világon a bátor ukrán nép mellett, amikor az megvédi szuverenitását, területi integritását és szabadságát«, mondta Biden beszéde végén.”
A varsói Gazeta Wyborcza című, legnagyobb példányszámban megjelenő lengyel bal-liberális napilap ezt írja az ENSZ találkozójáról:
„Duda lengyel elnök azt mondta az ENSZ-közgyűlésen tartott beszédében, hogy Ukrajna úgy viselkedik, mint egy fuldokló, aki mindent megragad, hogy megmentse életét. Morawiecki miniszterelnök kereskedelmi háborúval fenyegeti Ukrajnát, Robert Telus mezőgazdasági miniszter pedig hangosan azt fontolgatja, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. A lengyel–ukrán kapcsolatok válsága nem kizárólag az ukrán gabonának köszönhető. A gabona inkább csak ürügy. A PiS [Prawo i Prawiedliwošć – Jog és Igazságosság] semmitől sem riad vissza a választási kampányban. A szavazók mozgósítása érdekében Kaczynski, Morawiecki és Duda konfliktust szít egy szomszédos országgal, amely ellenáll az orosz inváziónak. Ez egy pusztító politika, amely a hazaárulással határos.”
Vízumbotrány Lengyelországban
A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap ezt a vízumbotrányt „megabotránynak” tekinti:
„Lengyel vízumok árusítása és a világ minden tájáról érkező migránsok ezreinek a hátsó ajtón keresztül más EU-országokba való beeresztése nem ipari baleset. A botrány logikus következménye annak a rendszernek, amelyet az úgynevezett »Egyesült Jobboldal« hozott létre Lengyelországban. Hivatalba lépésükkor a PiS párt vezetése alatt működő lengyel külügyminiszter ezt a parancsot kapta: ne csinálj saját külpolitikát, csak hajtsd végre a pártutasításokat az uralkodó tábor hatalmon tartása érdekében. A lengyelországi demokratikus ellenzéknek meg kell tisztítania ezt az Augeiasz-istállót [Augeiasz a görög mitológiában éliszi király volt, aki apjától egy hatalmas tehéncsordát örökölt, amelyhez egy nagy istálló kellett] és másfajta külpolitikát kell választania, ha sikerül egyáltalán megnyernie a következő parlamenti választásokat.”
A prágai Mlada Fronta Dnes című konzervatív-jobboldali-neoliberális napilap arra számít, hogy a kormányzó PiS párt politikájának választási következményei lesznek:
„A korrupciós botrány csapás a konzervatív kormányra, amely megalkuvás nélkül ellenez minden illegális migrációt. A kérdés csak az, hogy ez a botrány milyen keményen fogja érinteni a pártot. A közvélemény-kutatások szerint a PiS továbbra is meglepően jól áll, jó 32 százalékkal. Donald Tusk ellenzéki pártja jelenleg csak bő 26 százalékos, sőt veszített a korábbi felmérésekhez képest. De talán még korai a választási eredményről találgatni, és a választók sem fejezték még ki nemtetszésüket.”
Újból háború Hegyi-Karabahban
Az azerbajdzsáni hadművelet a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah régióban folyik, írja a madridi El Mundo című közép-jobboldali napilap rámutatva Örményország Oroszországtól régóta fennálló elhidegülésére:
„Pasinján örmény miniszterelnök egyre inkább elhatárolódik egykori patrónusától. Többek között nyilvánosan stratégiai hibának minősítette az Oroszországgal kötött szövetséget, mivel Örményország biztonsága ezért 99,9 százalékban Moszkvától függ. Örményország most a Nyugat felé közeledik és megkérdőjelezi Oroszország ellenőrzését a volt szovjet köztársaságok felett – miközben Oroszország jelenleg nyakig az ukrajnai háborúban van.”
A bakui Müsavat című liberális-nacionalista azerbajdzsáni napilap így látja a hadműveletek végét:
„Az örmény szeparatista terroristák uralma véget ért. Minden cél megvalósult, a 30 éves probléma végleg megszűnik. Ráadásul 24 óra is elég volt az azerbajdzsáni hadseregnek a probléma megoldására. Örményország és mecénásai többször is hangsúlyozták, hogy lehetetlen katonai eszközökkel megoldani a hegyi-karabahi problémát. Azerbajdzsán bebizonyította, hogy ezt meg lehet csinálni. Az örmény terroristákat pedig felelősségre vonják a bűneikért.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
