Órákig tart átjutni a szerb-magyar határon, rendszerszintű lehet a probléma

Órákig tart átjutni a szerb-magyar határon, rendszerszintű lehet a probléma – írja Gyurkovics Virág az Átlátszó Vajdaságon. Cikkét teljes terjedelmében közöljük.

---

A 2020-21-es pandémia nagyságrendekkel vetette vissza a nemzetközi utazások számát, de úgy tűnik, a világjárvány végeztével az utazási trendek is megváltoztak, hiszen a 2022-es adatok szerint a Horgos-Röszke autópálya határátkelő nem csak a COVID-19 előtti számoktól, de még a 2021-es mutatóktól is elmarad. Vagyis a határátlépő utazók száma csökken ugyan, de a várakozási idő mégsem rövidül. Informatikai rendszerleállások, és – a horvátországi gyakorlathoz képest – indokolatlanul hosszan tartó ellenőrzések lassítják a szerb-magyar határon várakozók sorait.

A magyar kormány az egyszerűsítésre, tehermentesítésre és a várakozási idő felszámolására való hivatkozással 2014 és 2020 között több mint húsz milliárd forintot (több mint 50 millió eurót) költött el, de a beruházások nem hozták meg a várt eredményt. A 2021-2027-es periódusra vonatkozó keretből a magyar határrendészet újabb fejlesztéseket tervez, 14,7 milliárd forint (közel 40 millió euró) értékben. De vajon fenntartható lehet-e egy a digitális technológiára épülő új modell, ha még a meglévő, egyebek mellett többéves felhasználói tapasztalatokon alapuló rendszert sem tudták zökkenőmentesen üzemeltetni a határellenőrzés során?

Szerbia és Magyarország között jelenleg kilenc határátkelő üzemel, de ezek közül csak három éjjel-nappali, és egy vezet az autópályán. A többi közúti határátkelő a Horvátországtól Romániáig terjedő szakaszon oszlik meg, általában reggel 7 és este 7 óra közötti nyitva tartással.

Figyelembe véve a munka, tanulás, családegyesítés és ügyintézés miatt rendszeresen közlekedők, vagyis az ingázók tapasztalatait, legalább ennyire indokolt lenne a fejlesztéseket a kisebb határátkelőkön elvégezni. Ezeken ugyanis akár tízszer tovább tart a várakozási idő. Ráadásul 2023 novemberétől várható az Entry/Exit System (EES) bevezetése, ami elsősorban a harmadik országbeli személyeket fogja ellenőrizni, de közvetve érinteni fogja az EU-s állampolgárokat is. Ez a rendszer egy automatizált informatikai megoldás, amely rögzíti az utazók személyes és biometrikus adatait (ujjlenyomatot szkennel és arcképet készít).

Aki teheti, két autóval közlekedik 

Judit* a tanulmányai után Magyarországon élt és dolgozott. Szegedi munkahelyét akkor is megőrizte, amikor életvitelszerűen visszaköltözött Szerbiába. Eleinte még naponta megtette a teljes távot Horgos és Szeged között, de a hosszú várakozások elkerülése érdekében más megoldást keresett. Hat éve két autóval ingázik, így kerüli el, hogy napi szinten sorba kelljen állnia, valahányszor dolgozni megy. Az autóját leparkolja a horgosi, közúti határon, átsétál az ellenőrzésen, és a röszkei oldalon parkoló, másik autójával folytatja az útját. Ezzel a módszerrel megússza, hogy várakoznia kelljen.

Judit abban a szerencsés helyzetben van, hogy rugalmas a munkaideje. Megteheti, hogy ha véletlenül rendszerleállást jeleznek a határon, akkor nem indul el, hanem megvárja, hogy ismét zökkenőmentes legyen az átjutás. De tudomása van olyanokról is, akik rendszeresen több órát késnek a munkahelyükről a határ kiszámíthatatlansága miatt.

Mint mondja, a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik a hajnali, illetve késő esti órákban kénytelenek közlekedni a két határ között, mert a közúti határátkelők – a nyári főszezonban meghosszabbított nyitvatartási időn kívül – csak 7 és 19 óra között üzemelnek, ami sokaknak összeegyeztethetetlen a munkaidejével. Aki ilyen helyzetben van, az az autópályához közeli földes útra kénytelen parkolni, és csaknem egy kilométert kell megtennie a magyar közúti határátkelőig, ahol a másik autóját parkolja, majd a munkaidő végeztével ismét egy kilométert kell sétálnia, hogy visszaérjen az autójáig.

Az órákig tartó határátlépést ugyanakkor csak részben okozza a rendszer lassúsága, alkalmankénti leállása. Judit szerint abban, hogy milyen gyorsan érnek át a határon az utazók, sok múlik azon a személyen is, aki az ellenőrzést végzi. Van olyan rendőr, aki felismeri az ingázót, és csak az okmánya hitelességét ellenőrzi, és van olyan is, aki ugyanolyan ellenőrzésnek veti alá, mint akármelyik külföldi vendégmunkást vagy turistát. Az ingázók ezt igazságtalanságnak élik meg, jóllehet megértik a rendőröket is, mert hallottak már olyan esetről, hogy valamelyik határellenőrnek levontak a fizetéséből, ha túl engedékeny volt, nem ellenőrizte a csomagtartót a Magyarországról kifelé tartó sorban, vagy épp nem viselte az egyenruha részeként kötelező sapkát.

A hivatásos sofőrök számára mindennaposak a torlódások

Nikolić Slobodan, a Bobo’s Car személyszállító vállalkozás vezetőjeként öt éve csaknem heti hatszor lép át a szerb-magyar határon, kisbuszával 6-8 utast visz alkalmanként. Leghúzósabban a vasárnapok érintik őt, Szerbiából Magyarország irányába, amikor mindenki igyekszik vissza Magyarországra, Ausztriába, Németországba, és átlagosan 40-90 percet kell várni az átkelésre.

Indulás előtt a BorderWatcher applikáció alapján tájékozódik, amelyen a szerb határ kameraképei is megtekinthetők. Budapest irányába leggyakrabban a Kelebia-Tompa határátkelőt használja. Szeged felé tartva azonban szívesebben megy a nagyhatárra, mert a kishatáron messze híresek a lassú munkatempóról. Így, ha az autópályán „csak” 30-40 perces a várakozás, akkor inkább nem kerül, mert ott legalább van lehetőség új sort nyitni, ha felszaporodnak az autók.

„A Röszke-Horgos 1-es átkelő öt perc alatt megváltozhat, mert nem tudod, hogy mennyien mennek előtted az autópályán. Ott vagy Kecskemétnél, 40 perc múlva lent vagy a határon, nincs senki, de mire leérsz, 1 óra a várakozási idő – ez megtörténhet. Ebből a szempontból a kishatár kiszámíthatóbb. Tompát azért használjuk, mert az mindenkinek kitérő, oda már csak akkor mennek utazók, ha Röszkén két napja dugó van. Emellett Tompa az egyedüli határ, ahol rendőrök intézkednek, ha tömeg van. Figyelnek arra, hogy rendben menjenek a sorok, és láthatóan haladsz, akármennyien vannak is. Horgos-Röszkén ezzel szemben káosz a szerb és a magyar oldal is.” 

Ahogy Nikolić Slobodan visszaemlékszik, a szankciós időkben, a ’90-es években, akár 8-9 órát is vártak a határon. Ma a várakozást úgy fogja fel, mint a munka részét. Leginkább az utasok miatt zavarja, hogy olykor másfél-két órát kell várni a határátlépésre.

„Lehet, hogy én azért nem fogom fel ilyen súlyosan, mert a ’90-es években tényleg az volt, hogy Zentától akár 12 órába is beletelt, hogy átjussak Szegedre, egyirányba. Most az, hogy két órát kell várnom… persze, nem örülök, de mit tehetek?! Egy vajdasági számára ez már megszokott, enélkül el sem tudja képzelni a határátlépést. Egy magyarországinak ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy egy órát vagy még többet kelljen várnia a határon.”

Rendszerleállást többször is tapasztalt.

Hiába volt előtte mindössze 1-2 autó, akár másfél-két órát is várnia kellett.

„Ezen én is csodálkozom, mert ez a probléma évek óta fennáll. Az utolsó három napban kétszer is előfordult. Az, hogy egy információs rendszer országos szinten leálljon, elég furcsa. Mondjuk, ha ugyanez egy magáncégben történne, már rég kivágták volna a rendszert.” 

A csendes sztrájkról is hallott már, és elképzelhetőnek tartja, hogy a határellenőrök a munkakörülményeikkel való elégedetlenség miatt – szándékosan lassítják az átkelést, de erről mindjárt eszébe jutott egy szerb mondás is, miszerint „nem tudnak olyan keveset fizetni, mint amilyen keveset tudunk dolgozni”. Szerinte a legnagyobb gond az emberhiány.

„Azt mondják, bővítik a határt, hogy több kapu legyen. Kapu van elég, ember nincs rájuk. Nekik is kihívás ez a munka. Én annak idején azt hittem, hogy Szegedről járnak ki a határra dolgozni. A fenét! Eljönnek Bajáról, Debrecenből, lehozzák őket, lehúznak öt napot a munkásszállón, 12 óráznak, hazamennek két napra, és jönnek vissza. Mindezt havi kétszázezer forintért.”

Évek óta írják a kérvényeket, petíciókat az ingázók 

Ahogyan arra a Bobo’s Car tulajdonosa is utalt, a határátlépés mindig is körülményes volt a Szerbia és Magyarország közötti határszakaszon. A kilencvenes években a (benzin, alkohol, cigaretta stb.) csempészek duzzasztották a sorokat, a kétezres években pedig mindenekelőtt a schengeni vízumért kellett sorba állni. A 2010-es évek óta ugyan már magyar okmányokkal közlekedik a vajdaságiak zöme, és több közúti határátkelő is megnyílt, de a sorok továbbra sem szűntek meg. Az elmúlt években több online petíciót is indítottak az ingázók helyzetének megkönnyítése érdekében – eredménytelenül.

Panaszt tett a szerb-magyar határon tapasztalt többórás várakozás miatt

A horgosi Vass Zoltán 2021 novemberében tett panaszt az Országos Rendőr-főkapitányságnál, valamint – akkori nevén – a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságnál. A levél apropója az volt, hogy új informatikai rendszer került telepítésre, ami olyan lassan működött, hogy a hétvégén feltorlódó gyalogosoknak akár két és fél órát is várakozniuk kellett a röszkei közúti határátkelőn, sőt egyesek kénytelenek voltak átgyalogolni az autópálya átkelőre, mert nem értek át a kishatár zárásáig. A levél után némi javulást tapasztaltak, de idővel ismét meghosszabbodott az átkelésre várakozók sora.

Néhány hónapja Vass Zoltán újabb levelet írt, amelyet Mihálffy Béla fideszes országgyűlési képviselőnek címzett. A levelében Vass a Horgos-Röszke közúti átkelőn megvalósuló gyalogos és autóbusz forgalomra vonatkozóan tett javaslatokat. Úgy véli, ez a legforgalmasabb átkelő, és ez érinti leginkább azokat a napi ingázókat, akik életvitelszerűen Szerbiában élnek, de Magyarországon dolgoznak.

Az ingázás ezen a határszakaszon több száz embert érinthet – legalábbis erre enged következtetni, hogy egy vasárnap délelőtti napon több mint kétszáz autót számoltak meg a röszkei parkolóban, és mint arra rámutatott, ezt a számot nyugodtan fel lehet szorozni kettő-hárommal.

A javaslatok a következők voltak:

• Lehetőség szerint 24 órás vagy legalább meghosszabbított nyitvatartási idő a Horgos-Röszke közúti határátkelőn – tekintettel arra, hogy vannak olyan ingázók, akiknek a munkaideje nem a 7-19 órás nyitvatartási sávba esik. Időről időre halálos baleset is előfordul abból kifolyólag, hogy az autópályát kerékpárral, elektromos rollerrel vagy akár gyalog használni nem biztonságos, de a kora reggeli, illetve késő esti órákban az ingázók számára nincs más lehetőség.
• A nyitvatartási idő betartása – szinte napi rendszerességgel fordul elő, hogy a Horgos-Röszke közúti határátkelő – hol a szerb, hol a magyar fél miatt – nem nyit ki 7 órakor, mert nem találják a kulcsot, nem tudják elindítani a rendszert, vagy nem érkeznek időben a rendőrök, mert a napi beosztást csak 6:50-kor, vagy adott esetben 7:10-kor kapják meg. Emiatt sokan lekésik a határbuszt, és nem érnek oda az iskolába, munkahelyre, orvoshoz.
• Külön személy a gyalogosok okmányainak kezelésére – legalább csúcsidőben, például amikor határbusz várható. Hétvégenként egy-egy határbuszról akár 60 diák is leszállhat, akik az autós sort elkerülve lépnek az okmánykezelő ablakhoz. Bizonyos napszakban egymást érik a tömött határbuszok, miközben az autós forgalom teljesen leáll.
• A gyalogos forgalmat ne érintse a közúti határátkelő egyirányúvá tétele. A magyar hatóságok gyakran úgy próbálják orvosolni az ünnepek, hosszú hétvégék vagy nyári szabadságok alkalmával keletkező sorokat, hogy kizárólag a Magyarországra való belépésre használható a közúti átkelő. Ez azonban nagyon megnehezíti az ingázók életét, hiszen a közúti határátkelőn parkolják az autóikat, és oda érkezik a határbusz is, de ezzel a megoldással arra kényszerítik a gyalogosokat, hogy több kilométert kerülve sétáljanak át az autópályán, ami nem csak kényelmetlen, de balesetveszélyes is.
• A Vajdaság (Szabadka, Zenta, Óbecse) és Szeged között közlekedő helyközi járatok használhassák a Horgos-Röszke 2 (közúti) átkelőt. A magyar-magyar kapcsolatok javulásához és az ingázás megkönnyítéséhez is hozzájárulna, ha a menetrend szerinti helyközi járatoknak nem a turistabuszokkal együtt kellene várakoznia. A járatok kiszámíthatatlansága miatt az autóbuszok már így is elvesztették az utazóközönségüket.

Ez utóbbi, az autóbusz-forgalom módosítására vonatkozó javaslatot Újvári Zsombor, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője tolmácsolta a belgrádi parlamentben. A felvetésre Szerbia infrastruktúraügyi miniszterétől, Goran Vesićtől az a válasz érkezett, hogy a javaslatnak infrastrukturális akadálya van, a határátkelő ugyanis túl alacsony az autóbusz-forgalom kialakításához, és a jelenlegi államközi nemzetközi szerződés sem teszi lehetővé, de mindezen dolgozni fognak.

A levél óta azt tapasztalták, hogy a személyi igazolvánnyal ingázók gyorsabban jutnak át az ellenőrzésen. Vass Zoltán ezt nagy előrelépésnek tartja. Szerinte a könnyítés a munkaerő-mobilitás miatt is fontos, de a családegyesítés, kapcsolattartás szempontjából elengedhetetlen.

„Ha az átkelés minősége és tempója elfogadható mércékre szorulna vissza, az azt jelentené, hogy érdemes itthon maradni, lehet innen dolgozni, és átjárhatóak a határok. Ha nem, akkor egyre több vajdasági magyar fogja itt hagyni a szülőföldjét, mert nem képes vállalni azt az embertelen várakozást, aminek nagyon sokszor kiteszik a határon. Nem mindegy, hogy azok a fiatalok, akik Magyarországon tanulnak, milyen élményeket tapasztalnak. Örömmel jönnek haza, és talán majd vissza is költöznek, vagy gyomorideggel jönnek minden hétvégén, és alig várják, hogy vége legyen az egyetemi éveiknek, hogy soha többé ne kelljen a határon szívózniuk.”

Tavaly 5,4 millió utas lépte át a szerb-magyar schengeni határt 

A KSH adatai szerint 2017-ben 5,969 millió utas lépett be Magyarország és a schengeni övezet területére a szerb-magyar közúti határátkelők valamelyikén. Ez a szám 2018-ra és 2019-re 6,4 millióra nőtt, ami 8 százalékos bővülést jelent. A COVID miatt 2020-ban a 2017-es adatokhoz képest a felére csökkent az utazók száma, 2021-ben 14, 2022-ben 8,5 százalékkal használták kevesebben a Szerbiából Magyarország irányába belépő átkelőket, mint 2017-ben.

Vagyis a KSH adatai szerint

alacsonyabb a határátkelők terheltsége, mint a COVID előtti időszakban,

még ha a magyar kormány ennek ellenkezőjét látja is.

A teljes szerb-magyar határszakaszon, a Magyarország irányába belépő forgalom friss, összesített adatai szerint a 2023-as év első és második negyedéves időszakában a 2019-es csúcshoz képest 6,5-11,5 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Pedig a Belügyminisztérium több tízmillió eurót költene fejlesztésre uniós forrásból, éppen a növekvő utasszámra hivatkozva.

Ha a magyar állampolgárságú utasokat nézzük, akkor a szerb-magyar határon 2018 jelentette a csúcsot, akkor egyetlen év alatt csaknem 1,6 millióan léptek be a schengeni övezetbe a magyar szerb-határon keresztül, a ki- és belépések száma pedig összesen 3,089 millió volt. Ez 2022-re 2,4 millióra, azaz 22 százalékkal csökkent, és az idei év első félévének negyedéves összehasonlításában is 8-11 százalékos a csökkenés.

A magyar állampolgárokra vonatkozó csökkenés vagy arra utalhat, hogy az utazók a szerb-magyar határ helyett például a szerb-horvát határszakaszt használják inkább a schengeni övezetbe való belépéshez – ami elég valószínűtlen –, vagy pedig

egyre kevesebbet járnak haza a szülőföldjükre az innen elszármazott vajdasági magyarok.

A Horgos-Röszke1 autópálya határátkelő legfrissebb, 2023 júliusi adatai szerint pedig nem csak a COVID előtti időszak forgalmához képest, hanem még a 2021-es adatokhoz viszonyítva is alacsonyabbak a mutatók – igaz, a tavalyi évhez képest 14%-kal nőtt a határátkelések száma.

Összehasonlításképpen: a szerb-horvát határszakaszon átkelő személyek száma 2022 májusában már megközelítette, augusztusban pedig meg is haladta a 2019-es év mutatóit. Egész éves átlagban a tavalyi év mindössze 10 százalékkal volt lemaradva a COVID előtti csúcsév adataitól. A Batrovci-Bajakovo autópálya határátkelőn a schengeni övezet irányába pedig mindössze 2,22 százalékkal volt alacsonyabb a forgalom, mint 2019-ben.

Ebben a ciklusban több mint 100 millió euró jut a schengeni határvédelemre

A schengeni külső határok igazgatását végző Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz (HAVE) stratégiai ismertetőjében az áll, hogy „A Nemzeti Program által támogatott fejlesztések arra irányulnak, hogy a biztonság növekedése mellett a határátléptetéshez szükséges idő, illetve a várakozási idő ne növekedjen a jelenlegi időszükségletekhez képest.” Valamint az, hogy „Magyarország teljes jogú schengeni taggá válásától kezdődően a schengeni külső határon az első tíz évben, mintegy 50 %-kal növekedett a személyforgalom, úgy, hogy a határátkelőhelyek kapacitása alapvetően nem változott. Ez a tendencia napjainkra is megmaradt, ami nagyságrendileg éves 7-10 %-os növekedési ütemet jelent a személyforgalomban”.

A fenti megállapítás – a KSH adatai szerint – a szerb-magyar határra nem igaz, pedig ez az egyik megmaradt schengeni külső határ. A magyar kormány arra, hogy – idézzük fel újra – „a várakozási idő ne növekedjen a jelenlegi időszükségletekhez képest” újabb 14 milliárd forintot költene el „a jogszerű utazás támogatása és a várakozási idők optimalizálása a határátkelőhelyek végponti termináljainak szintjéig jelentkező fejlesztésekkel (pl. hálózati, szoftver és hardver fejlesztések).” További 14,7 milliárdot fordítana „valamennyi határátkelőhely-típust érintő technológiai generációváltás megvalósítása infrastruktúrafejlesztés és automatizálás révén (pl. határátkelőhelyek építése, korszerűsítése, automatizált határátléptető rendszerek kiépítése).”

Ám a prioritásokon belül is első helyen említik meg „az interoperábilis, új technológiákkal támogatott, esetenként automata működésű rendszerek és a jelenlegi határőrizeti infrastruktúra összhangjának megteremtését az élőerő kiváltására (pl. felderítő és reagáló képességek fejlesztése, robottechnológia alkalamazása)”. Ennek kidolgozására ugyancsak 14,7 milliárd forintot különítenek el. Magyarország az uniós források mellett közpénzzel egészíti ki a hiányzó költségkeretet. Így az Európai Unió 80,6 millió eurós támogatásán felül, a 22,1 millió euró nemzeti hozzájárulással összesen 38,43 milliárd forinttal, azaz 102,787 millió euróval gazdálkodik ebben a hétéves ciklusban.

Új határátkelő is épül 

Arról, hogy a szerb-magyar határon új átkelőt terveznek Röszke és Horgos között, elsőként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be június 20-án Palicson, a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács alakuló ülését követően. „Európa legmodernebb, legnagyobb, legcsillogóbb határátkelőhelyét állítják fel” – fogalmazott a miniszter, részleteket azonban nem árult el.

Két hónappal később Aleksandar Vučić szerb elnök – az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél tett augusztus 20-ai látogatása után – nyilatkozott arról, hogy létrehoznak egy olyan határátkelőt, amelyen az eddigi kettő helyett csupán egy ellenőrzésre kerül sor. Felmerült továbbá, hogy ilyen rendszert állítanának fel a szerb-magyar-román hármashatáron is.

A ködös politikusi vízióknál konkrétabban fogalmaz a Belügyminisztérium 2021-2027-es időszakra vonatkozó tájékoztatója, amely a HAVE Nemzeti Programját, prioritásait és fejlesztési irányait foglalja össze. Eszerint Magyarország célja, hogy 2030-ra „a határátkelőhelyek utasforgalmának fele automatizált vagy részben automatizált folyamatokkal kerüljön átléptetésre”. Ilyen rendszer lehet a fent említett EES is.

Automatizált biometrikus határellenőrző rendszereket az Országos Rendőr-főkapitányság 2017 és 2018 során már telepített a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren. Akkor ennek a tizedébe került a fejlesztés, összesen 485 millió forintot (kb. 1,3 millió eurót) költöttek rá.

Az automatizált rendszer hasonlóan működhet majd, mint a zürichi reptéren elérhető útlevélkezelés.

Sokba kerül, mégis folyton lefagy a rendszer

A technológiai fejlesztéseket szkeptikusan fogadják az utazók. Ahogy Nikolić Slobodan fogalmazott, tapasztalata szerint valahányszor bejelentik, hogy könnyítést vezetnek be a határon, abból mindig probléma adódik. Ilyen volt legutóbb, amikor bejelentették, hogy külön sorban kezelik az uniós és a nem uniós állampolgárok okmányait, de míg az előbbinél harmincan állnak sorba, az utóbbinál csak ketten.

A tervezett innováció ráadásul továbbra sem kecsegtet azzal, hogy megoldaná a már meglévő kishatárátkelők nagyobb kapacitású üzemelését: a meghosszabbított vagy éjjel-nappali nyitvatartást és az egynél több működő ellenőrzőkaput – hogy csak néhány korábban, a civilek által felsorolt szempontot említsünk.

Szintén rendszeres probléma a szerb-magyar határon a határellenőrző rendszer lassúsága, alkalmankénti teljes lefagyása. A probléma akkor jelentkezik, amikor az okmányt beolvassák. Ilyenkor az adatokat online, több adatbázison keresztül futtatják végig. Időbe telik, mire egy személy minden adata végigmegy a különböző szűrőkön. Kérdés persze, hogy feltétlenül szükséges-e a teljes hálózatot online üzemeltetni, nem lehetne-e kiküszöbölni a fennakadásokat azzal, ha csak naponta néhány alkalommal frissülne az adatbázis, vagy külön hálózaton keresztül kerülnének fel a frissítések.

A kérdéseket nem költőinek szántuk, az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) azonban hiába kerestük, „nem kívántak élni az interjú lehetőségével”. A közérdekű adatigénylésünkre válaszoltak ugyan, ám az abban küldött adatok még a saját hírarchívumukban található információkkal sem egyeztek.

Közérdekű adatigénylésünkre az ORFK azt írta, 2022 januárja és a kérelmünk időpontja (2023 márciusa) között eltelt időszakban mindössze hat alkalommal volt rendszerleállás. Ebből kettő informatikai rendszerleállás, egy áramszünet, kettő műszaki hiba, egy pedig a szerb félnél bekövetkezett informatikai hiba miatt történt.

A fent említett hat rendszerleálláshoz képest a Facebook közösségi oldal Határfigyelők csoportjában ugyanerre a periódusra vonatkozóan 59 rendszerleállást jeleztek. Az ORFK hivatalos oldalán pedig 64 bejegyzést találtunk, ami a szerb-magyar határátkelők részleges vagy teljes leállásáról tanúskodott. A leállások időtartamát nem sikerült minden esetben beazonosítani, így táblázatunkban csak a rendszerleállások gyakoriságát jelöltük.

Emlékeztetőül: az Átlátszó egy néhány évvel korábbi cikkében nem kevesebb, mint 630 perces üzemzavarról adott hírt.

Több mint 10 órás az idei rekord üzemzavar a szerb-magyar határon

A legszélesebb körben használt és legnagyobb határellenőrző adatbázis a Schengeni Információs Rendszer (SIS). Az 1995 óta használt rendszert 2013-ban újították meg. Ekkor került bevezetésre a SIS második generációja (SIS II), amely bővített funkciókkal rendelkezik (pl. lehetővé teszi az ujjnyomatok és fényképek csatolását a figyelmeztető jelzésekhez).

A HAVE előző ciklusában, a 2014 és 2020 közötti periódusban a SIS II rendszer fenntartására 545 millió forintot (1,4 millió eurót) költött a magyar kormány. Szinte minden évben indítottak valami új közbeszerzési eljárást a rendszer fejlesztésre vonatkozóan, a rendszerleállásokat mégsem sikerült kiküszöbölni.

Nyugat-Európa kiváltsága: a schengeni övezet

Az 1985-ben létrejött Schengeni Megállapodás, valamint az 1990-ben aláírt Schengeni Végrehajtási Egyezmény értelmében a schengeni övezethez csatlakozó országok között megszűnt a belső határellenőrzés. Ennek feltétele pedig, hogy a külső határokon fokozott ellenőrzésnek vetik alá a belépő utasokat. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályzatot a Schengeni határellenőrzési kódex tartalmazza.

A külső határokon az EU-polgárait és az uniós jog szerinti szabad mozgás jogával rendelkező személyeket minimum-ellenőrzésnek kell alávetni, ami magába foglalja a személyazonosság megállapítását az úti okmányok alapján. A harmadik országok állampolgárainak ezzel szemben be- és kiutazáskor is alapos ellenőrzésen kell átesniük. Ez magába foglalja a releváns adatbázisokon keresztül történő ellenőrzést az úti okmányban szereplő adatok alapján. Ilyen adatbázis például a Schengeni Információs Rendszer (SIS), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), az ellopott és elveszett úti okmányokat tartalmazó Interpol-adatbázis (SLTD), valamint az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) stb.

Az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes állam állampolgárai a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében azonos jogállású személynek, EGT-állampolgárnak minősülnek.
Harmadik ország az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak, valamint az az ország vagy terület, amelynek állampolgárai az EGT-ről szóló megállapodás értelmében nem élvezik a térségen belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot.
Ezzel egybehangzóan fogalmazott a Magyar Országgyűlés az országhatáron való átlépésekor alkalmazott, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 2. §-ában is. Eszerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár.

Az EU 2017-ben a terrorizmus elleni küzdelemre és a polgárok biztonságának fokozására hivatkozva módosította a Schengeni határellenőrzési kódexet, ami teljesen megváltoztatta a korábbi gyakorlatot. Ekkor vezették be ugyanis azt a rendeletet, amelynek értelmében a külső határokon minden belépő személyt – beleértve az uniós jog és az EGT-megállapodás szerint egyébként szabad mozgásra jogosultakat is – kötelező szisztematikusan ellenőrizni a már említett releváns adatbázisokon keresztül.

A schengeni határ egy harmadik ország – Szerbia – szemszögéből

A schengeni övezet ma 27 országot foglal magába. Ebből huszonhárom uniós tagállam (Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Portugália, Spanyolország, Ausztria, Olaszország, Görögország, Dánia, Finnország, Svédország, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország), négy pedig az EU-n kívüli állam (Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein). További három uniós tagállamban (Bulgária, Ciprus, Románia) előkészületek zajlanak a schengeni szabályok teljes körű alkalmazásának érdekében, egy uniós tagállam (Írország) pedig csak részben alkalmazza ugyanezeket a szabályokat.

Szerbia állampolgáraira sem az Európai Unió tagállamainak jogán, sem az EGT-megállapodás értelmében nem vonatkozik a szabad mozgás és tartózkodás joga. Kivételt képeznek ez alól persze mindazok, akik magyar vagy horvát állampolgársággal és okmányokkal rendelkeznek. Ám az uniós okmányok legfeljebb a gyalogosok helyzetét könnyítik meg, hiszen az autósoknak ugyanúgy be kell állnia a sorba. Külön EU-sávot szinte csak az autópályán tartanak fenn, így minden más közúti átkelőn ugyanazt a sort kell végig várniuk, mint a harmadik országok állampolgárainak.

Szerbia jelenleg két ország révén, összesen 435 km hosszúságban határos a Schengeni övezettel. Magyarország a teljes jogú Schengen-tagság érdekében már a 2000-es évtől megkezdte az előkészületeket, aminek eredményeként végül 2008. január 1-jén csatlakozott a schengeni övezethez. A Szerbia és Magyarország közötti, 174 km hosszú határszakaszon napjainkban kilenc átkelő üzemel (hat közúti átkelő 7-19h között, kettő éjjel-nappali közúti átkelő, valamint egy éjjel-nappali autópályaátkelő).

A közúti átkelők nagy része csak az elmúlt tízév bővítésének köszönhető, hiszen 2013-ig mindössze öt határátkelő üzemelt a szerb-magyar határon. A Királyhalom-Ásotthalom közötti átkelő 2013-ban, a Horgos-Röszke2 2015-ben, a Hadikfalva (Rastina)-Bácsszentgyörgy 2018-ban, a Rábé-Kübekháza határ pedig 2019-ben nyílt meg. A bővítéseket a két ország között erősödő gazdasági kapcsolatokra hivatkozva kezdeményezték. A határátkelők elkészültek, a torlódások és a várakozási idő azonban nem csökkent.

Mára már teljesen elfogadott gyakorlatnak számít, hogy jelentős forgalomnövekedés esetén a magyar hatóságok az autópályasávok, valamint a közúti határátkelő forgalmi irányának ideiglenes módosításával 9-ről akár 15 sávra tudják növelni a magyarországi belépésre használható kapuk számát. Ezt a gyakorlatban többször is alkalmazták az elmúlt nyári periódusban. Ugyanakkor így is előfordult, hogy az autósoknak több órán át kellett várakozniuk a határátlépésre.

Szerbia 2023. január 1-je óta Horvátország révén is határos a schnegeni övezettel. Horvátország 2013 óta tagja az EU-nak, és ekkor kezdte összehangolni határellenőrzését a Schengeni határellenőrzési kódexszel is. A teljes jogú Schengen-tagsághoz 2016-ban kezdett felzárkózni. 261 km hosszúságú határszakaszon nyolc határátkelő működik, valamennyi 0-24 órás nyitvatartással, egy autópálya átkelővel.

A Horvát Belügyminiszérium információi szerint alkalmanként ezen a határszakaszon is előfordulnak rendszerleállások áramszünet, távközlési vagy optikai hálózat meghibásodása következtében. Ilyenkor az előírt eljárásrendet követik. A horvát hatóságok szerint az ilyen jellegű fennakadások nagyon ritkák és rövid ideig tartanak. Idén ezek miatt nem volt nagyobb fennakadás a határrendészet munkájában.

A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése valamivel tovább tart, mint az EGT-állampolgárok ellenőrzése, de az úti okmányok szkennelésével és az adatbázisokban való átvizsgálással együtt is csak néhány másodpercet vesz igénybe.

EES – meggyorsítja vagy még inkább lelassítja a határátkelést a jövőben esedékes új határellenőrzési rendszer? 

A szerb-magyar határon már 2023 tavaszán felszerelték a Be- és Kilépési Rendszer, vagyis az Entry/Exit System (EES) működéséhez szükséges, a harmadik országbeli állampolgárok ujjlenyomatvételére és fényképezésére szolgáló berendezéseket. Az EES egy olyan automatizált informatikai rendszer, amely regisztrál minden olyan rövid távú tartózkodásra utazó személyt, aki nem EGT-állampolgárként lépi át a schengeni határt. Az ellenőrzést minden egyes határátlépés alkalmával elvégzik, és rögzítik az utazók személyes és biometrikus adatait (ujjlenyomatot és arcképet), valamint a belépés megtagadását is.

Az EES bevezetésének célja, hogy megkönnyítse azoknak a személyeknek az azonosítását, akik jogtalanul, vagy hamis okmányokkal szeretnének belépni az EU-ba, vagy akik túllépik a 180 napon belül megengedett 90 napos tartózkodási időt. A tervek szerint a rendszer hozzájárul majd a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez és felderítéséhez. Útlevélbélyegzés helyett, a határellenőrzési eljárás automatizálásával pedig egyszerűsíti és gyorsítja majd a határátkelést.

Az EES üzembe helyezésének időpontját eddig kétszer elhalasztották. A jelenlegi információk szerint az Európai Bizottság Bel- és Igazságügyi Tanácsának a 2023 őszi ülésén, valamikor októberben fogják elfogadni az erre vonatkozó ütemtervet. Mindenesetre a Határfigyelők csoportban már előre görcsölnek az utazók, hogy a protokol módosításával újabb fennakadások lesznek várhatók.

Nikolić Slobodan szerint biztosan lesz olyan eset, ami indokolttá teszi az EES bevezetését, de elképzelhetőnek tartja, hogy olyanoknak is megnehezíti majd az életét, akiknek semmi közük hozzá.

„Tőlem emeltek már ki egy 65-70 éves nénit az autóból, mondván, hogy országos körözés van ellene. Másnap jövök vissza, és látom, ott van Ausztriában. Kérdezem, mi történt, azt mondta, tévedésből benne volt a rendszerben. Időre kellett volna visszamennie dolgozni idősgondozóként, így meg a gyerekeinek kellett érte menni – a fejlesztés jegyében.”

Szöveg: Gyurkovics Virág (Átlátszó Vajdaság) – Segesvári Csaba (Átlátszó)

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián (Átlátszó)

Videó: Bodoky Bence (Átlátszó)

Kilométeres a torlódás a szerb-magyar határon. (Forrás: Átlátszó Vajdaság)