Szabadkán, a Magyar Médiaházban tartotta meg a Magyar Nemzeti Tanács a Tájékoztatási és Médiafejlesztési startégiája tervezetéről szóló első közvitát. Az MNT tagjain és képviselőin kívül a vajdasági magyar sajtó képviselői jelentek meg a rendezvényen.
Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja ismertette a dokumentumot és annak főbb céljait, kiemelve a keresztény értékek fontosságát és a közösség építésének és megmaradásának fontosságát.
A közvita során elsőként László Edit, a Hét Nap hetilap igazgatónője szólalt fel, ismertetve a lap problémáit és nehézségeit, de megköszönte az elmúlt években nyújtott támogatást és segítséget.
Két globális kihívást látok, az egyik a hetilap jelleg megőrzése, ami fel kell, hogy vegye a versenyt a mai rohanós, információkkal teli világban. Tovább nekünk nagyon sokat jelentene egy aktív tudósítói hálózat
– mondta László Edit.
Tőke János, a Sajtószabadság Alapítvány ügyvezetője azt mondta, a szerkesztőségben többen is véleményezték a stratégiát, s kiemelték, hogy alapos, terjedelmes, fontos. Elmondta azt is, sajnálattal vette tudomásul, hogy hat hónap nem volt elég arra, hogy ellátogassanak a Családi Kör szerkesztőségébe.
Március 17-én az MNT tanácsosa és alelnöke azt írták nekem, pár perc különbséggel, hogy amint lesz idejük, ellátogatnak a Sajtószabadság Alapítvány zentai szerkesztőségébe. Szomorúan vettem tudomásul, hogy hat hónap alatt, miközben többször is megfordultak Zentán, erre nem tudtak időt szakítani. Miért volt nagy hiba, hogy nem jöttek el és ültek le velünk, miközben többször is Zentán jártak? Nem akartak eljönni, mert sajnos a tervezetből is kiderül, nem fontos minden tájékoztatási eszköz az MNT számára, ha az lenne, akkor nem hagytak volna ki egy olyan médiaházat, amely több nyelven működik, amely Európa Uniós pályázatokon nyer, amely sikeresen pályázik a British Councilnál és az ACT Foundationnál. Azért gondolom, hogy ez nagy hiba, mert akkor elmondhattuk volna, hogy a Szabad Magyar Szónak van a legtöbb olvasója, s ha a stratégiát komolyan gondolják, akkor nem kellett volna kihagyni. A Családi kör, amelynek a karácsonyi példányszáma sokszorosa a Hét Napénak, többet érdemel, mint négy mondat a stratégiában. Az itt lévők is tudják, hogy Deák Ferenc is azt mondta, a sajtótörvénynek úgy kellene szólnia, hogy egy mondatot kell tartalmaznia: Nem szabad hazudni.
https://www.youtube.com/watch?v=-_g1ZB3kWEg&ab_channel=SzabadMagyarSz%C3%B3
Tőke rámutatott, nem tudja, ki határozza majd meg és ki dönti el, hogy valaki tagadja a nemzeti öntudatot és a kulturális örökség megőrzését, ha a tervezetbe nem kerül bele, hogy ki dönt erről, mert betarthatatlan és ellenőrizhetetlen. A keresztény értékrend kapcsán elmondta, a Családi Körnek ugyan saját vallási rovata van, mégis úgy gondolja, hogy ez veszélyes talaj, s úgy véli, hogy az emberi értékrend kellene, hogy legyen a mérce. Tőke kérte, hogy bővítsék a Családi Körre vonatkozó részt, és szenteljenek külön részt a stratégiában a Szabad Magyar Szónak.
Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója azt mondta, a közép-európai térség legerősebb kisebbségi médiházát hozták létre az elmúlt tíz évben, most már fejlődni nem akarnak, hanem ezt akarják megőrizni és fenntartani.
A stratégia kapcsán hangsúlyozta, ki kell harcolni, hogy a stratégiában megjelenő irányvonalak megjelenjenek a szerbiai tájékoztatási törvényben is. Hozzátette, többen azt szeretnék, hogy csökkentsék az MNT hatását a magyar médiavilágra. Bodzsoni szerint katasztrofális következményei lennének annak, ha nem a magyarok döntenének a magyar sajtó sorsáról.
Gyurkovics Virág, az Átlátszó Vajdaság tényfeltáró portál főszerkesztője hiányolta, hogy nem készült friss, releváns kutatás a vajdasági magyar médiafogyasztást illetően. A stratégia elkészüléséhez alapvető fontosságú lenne, hogy tudjuk, hogy mire van szüksége a vajdasági magyar sajtónak és az olvasónak, fogalmazott. A stratégiában szerepel ennek a terve, de előtte nagyobb szükség lett volna rá.
Az MNT médiastratégiája fontosnak tartja a pluralizmust. Milyen módon akarja ezt, ha például nem szerepel a stratégiában a Szabad Magyar Szó, az Autonómia vagy az Átlátszó Vajdaság? Vagy kerüljenek be ezek, vagy pedig ne szerepeljen a stratégiában ez a mondat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a stratégia kitér a tudatos médiafogyasztásra való nevelésre, de nem szerepel, hogy kik végzik majd ezeket a képzéseket a fiatalok körében.
Pressburger Csaba, az Autonómia Portál főszerkesztője is dícsérte, hogy alapos a dokumentum. Négy témakörről beszélt, többek között a képzés fontosságáról, s kérte, hogy legyen határidő ennek megvalósítására.
A szakmaiság is fontos részlet a stratégiában. A szakmaiságot viszont egy ponton szembeállítja a kisebbségi erkölcsiséggel a stratégia. Mit jelent ez? A korábbi stratégia sokszor említi a magyar szellemiségű újságírást. Sok kérdést vetett fel korábban is. Hogyan kerülhet szembe a kisebbségi erkölcsiség a szakmával és ha szembekerül, akkor melyik győzedelmeskedik? A keresztény értékrend is hasonló kérdéseket vet fel. Fontos volna definiálni, hogy ez mit jelent, s mi van azokkal, akik nem ehhez a felekezethez tartoznak, ateisták, számukra is kötelező-e, ilyen médiumot kell létrehozni?
Németh Ernő, az MNT tájékoztatási bizottságának tagja az ifjúság nevelésére, ifjúsági műsorok készítésének fontosságára, hozzájuk közelebb álló tartalmak gyártásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Szavai szerint sokkal nagyobb lehetőségeket nyújt egy internetes platform, amit az itteni sajtó nem használt ki eddig.
Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője szerint a médiastratégia remek és megköszönte az MNT-nek a dokumentumot.
Mindenki a saját szemszögéből, a saját problémáin keresztül próbálta megvilágítani a tervezetet, mondta Fremond Árpád, az MNT elnöke az ülés végén, mintegy összegzésként.
A keresztény értékrend és szellemiség kapcsán is egyértelmű választ adott az MNT elnöke:
Létezik-e teljesen független sajtó vagy nem? Rengeteg vita volt ezzel kapcsolatban. Tud-e egy újságíró teljesen független maradni? Úgy gondolom, hogy nincs ilyen. Minden újságíró az ő szemszögéből, azon a tükrén keresztül, a saját értékrendjén keresztül ír meg dolgokat. Ez azon keresztül látszik meg, hogy bizonyos portálok beskatulyázzák magukat, hogy melyik oldalon állnak. A cikkek pedig vagy kizárólag támadóak vagy kevésbé támadóak. Egy biztos: az MNT nem szól bele a szerkesztéspolitikájába egyetlen portálnak sem. A mi feladatunk az, hogy szakmailag képezzük az újságírókat. Segítsük azokat a médiaházakat, akikről mi azt gondoljuk, hogy közösségépítőek. Ez a nemzeti tanács olyan amilyen, de legitim úton lett megválasztva, hisz bárki indulhatott volna. Ez a nemzeti tanács egy jobb-közép nemzeti tanács, akinek fontosak a keresztény értékek. A délvidéki magyar választók nyolcvan százaléka ezt a beállítottságot képviseli, és mindig lesznek olyanok, akinek ez nem tetszik, mondhatjuk azt is, hogy a VMSZ-közeliség nem tetszik. Ennek a politikának viszont van létjogosultsága, és az emberek döntik el végül, hogy milyen értékek fontosak a számukra, hisz minden választáson véleményt mondanak. A mi politikai beállítottságunk szája íze szerint készült el ez a stratégia, azok kerültek bele, akikkel együtt tudunk működni. Ez a stratégia megfelelni mindenkinek nem fog soha. Mindenki úgy gyártja a tartalmakat, akitől a támogatást kapja. Én akkor sem kívánok beleszólni, ha támogatunk is valakit, de vannak olyan portálok, amiket külföldi forrásokból finanszíroznak és tőlük elvárják, hogy milyen tartalmakat gyártsanak. Ezt is ki kell mondani. Ha én azt gondolom, hogy bizonyos portál nem közösséget építő tevékenységet folytat, akkor az nem kerül be a stratégiába
-mondta ki Fremond.
