Az állampolgárok életszínvonalának megóvása érdekében a szerb kormány több kereskedelmi lánccal is megállapodott 36 termékkategória árának csökkentéséről. Bár a kereskedők önállóan döntik el, hogy mely konkrét termékeket, azaz márkákat árulják és akciózzák le, felmerül a kérdés, hogy valóban jobb áron vásárolhatóak-e meg ezek a termékek.

Saša Đogović közgazdász a Nova Ekonomija számára azt mondja, hogy ez inkább egy erőltetett, nem átgondolt marketingakció, hogy az állam valamilyen módon enyhítse az élelmiszerek és a személyi higiéniai termékek magas árával kapcsolatos lakossági elégedetlenséget.

„Az, hogy az akció nem rendszerjellegű, abból látszik, hogy az elejétől kezdve nem volt egyértelmű, hogy pontosan mi és mennyiért lesz kapható” – mondta Đogović.

Állítása szerint az akció némileg felfrissíti az árakat, és minden bizonnyal az átlagos háztartás költségvetésére is kedvező hatással lesz, amennyiben éppen az adott termékeket rendszeresen vásárló háztartásról van szó.

„Bizonyára meglesz a hatása, de ezeknek az intézkedéseknek nem a vásárlóerő állapotának javítása az elsődleges célja, sokkal inkább a marketingvisszhang” – vélekedik a szakember.

Mennyivel emelkedtek az árak?

A lap számos termék 2022. februári teljes árát használta az összevetéshez. Az összehasonlításból kiderül, hogy másfél év alatt a vöröshagyma és a citrom ára megduplázódott.A tavaly februárban még 50 dináros hagymát most „Bolja cena” felirattal 100 dináros kilónkénti áron adják, a másfél éve 120 dináros citromot pedig 240 dináros „jobb áron” vásárolhatjuk meg a kiskereskedelmi láncoknál.

A másfél literes tej tavaly februárban 154,99 dinárba került, most, a „Jobb ár” akció idején pedig 229,99 dinárba kerül, ami 48,4 százalékos növekedést jelent.

Az 1 literes joghurt ugyanezen időszakot összehasonlítva 115 dinárról 175 dinárra drágult, de a „Somborska feta” és a „Fairy” mosogatószer is több mint 50 százalékkal lett drágább másfél év leforgása alatt.

Mennyi a kereskedői árrés?

A legnagyobb kiskereskedelmi láncok átlagos árrése 14,6 százalék, és év eleje óta nem is nőtt a Szerb Kereskedelmi Kamara szerint, mely ugyanakkor a fogyasztás 6,1 százalékos visszaesésére hívja fel a figyelmet, ami profitválságot eredményezhet a kiskereskedelmi láncoknál.