A kormány megértette, hogyan működik a szavazógépezet, és hogyan, kit kell megkenni- mondta a NIN főszerkesztője, Milan Ćulibrk. Ćulibrk a Szociális védelmi rendszer vagy helikopterintézkedések című vitában kifejtette, hogy Szerbiában nem az úgynevezett helikopterpénzt osztják, hanem hét százalékos kamatozású hiteleket.
A helikopterpénz az Egyesült Államokban van, ahol a Federal Reserve annyi dollárt nyomtat, amennyire szükségük van, és „kiöntik ezt”, Szerbiában azonban a szétosztott pénz hét százalékos kamatozású kölcsönből származik
– mutatott rá Ćulibrk és kijelentette. hogy már novemberben 300 millió eurót, azaz egyenként 20 ezer dinárt osztanak ki 1,7 millió nyugdíjasnak.
Nincs ennyi pénzünk, így az állam csak eladósodni fog
– ismételte, és felhívta a figyelmet arra, hogy az állampolgároknak ezt a pénzt úgy kell érteniük és kezelniük, mint egy banktól felvett kölcsönt. Rámutatott, hogy ez se nem társadalmilag, se nem gazdaságilag nem indokolt, nem is racionális döntés ez, kizárólag politikai hatást érnek el a pénz osztogatásával.
Ljiljana Lučić, a munkaügyi minisztérium volt államtitkára rámutatott, hogy a „helikopterintézkedések” segítenek a válság idején, ahogyan 2020-ban is a koronavírus-járvány esetében, de mint mondta, ezeket az intézkedéseket akkor is okosabban kellett volna irányítani.
Amikor azonban mód lesz a pénzosztás, az a szociális védelmi rendszert fenyegeti, amely Szerbiában már egyébként is sorvadt, és nincs adat arról, hogy mely csoportok a legsebezhetőbbek
– mondta Lučić arra hivatkozva, hogy Szerbiában 400 000 ember szegény, vagyis nem tudja kielégíteni egzisztenciális szükségleteit. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár vannak már kidolgozott gyermektámogatási és szociális segélymodellek, amelyek pénzügyi hatása 14 milliárd dinár, míg a gyermekek támogatása, valamint a nyugdíjasok egyszeri segélye 12 milliárdra rúg.
Pénz van, de azt ”az én döntök” elv alapján adják
– mutatott rá Lučić. Zoran Stoiljković professzor, a Nezavisnost szakszervezet képviselője kijelentette, hogy Szerbia a szegény polgárok országa.
Szelektíven gyenge, ha a társadalmi rendszerről van szó, ragadozóként viselkedik a zsákmányával, és a prédák azok a polgárok, akiknek ad valami apróságot, amikor szükség van rá
– mutatott rá Stojiljković, azt állítva, hogy pénzt adnak. válogatás nélkül, még azoknak is, akiknek nincs rá szükségük. Miljana Pejić felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalok számára a 10 000 dináros támogatás nagyon jelentős, mert a kifizetett összeg 27 éves szerbiai ifjúságpolitikai előirányzatnak felel meg.
Szerbiában minden ötödik fiatal több mint két éve vár munkára, a dolgozók közül 25 százalékuk nem kap fizetést, mert nem fizetik a gyakorlatot, és csak 23 százalékuk keres 80 ezer dinár felett
-mondta. Minden második fiatal el akarja hagyni Szerbiát – tette hozzá Pejić. Peđa Mitrović, a Szabadság és Igazságosság Pártjának illetékese elmondta, hogy 2020-ban 5,4 milliárd eurót adtak át helikopterintézkedéseken keresztül, amelyből a Szerbiai Költségvetési Tanács becslése szerint kétmilliárdot feleslegesen költöttek el.
A világjárvány idején az egész világ a pénzkínálatból 30 százalékkal többet nyomtatott, míg Szerbiában ez 50 százalék volt, ezért magasabb az infláció
– állítja.
Szerbia kormánya úgy viselkedik, hogy problémát generál, majd figyelmen kívül hagyja, amíg az olyan mértékűre nem nő, hogy már nem tudja megtenni, majd válogatás nélkül célokat tűz ki
– mondta Mitrović.
