Október elején fogadta el a szerb kormány azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében hatvan nap helyett legfeljebb harminc napig terjedő betegszabadságot írhat ki a választott orvos. Az ezt meghaladó betegszabadságról egy szakmai bizottság dönt. A módosítást azzal indokolták, hogy sokan visszaélnek ezzel a lehetőséggel.
Ezzel szemben az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Szerbia azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a munkavállalók a legritkábban mennek el betegszabadságra.„Az emberek kerülik a betegszabadságot, mert akkor jóval kevesebb fizetést kapnak. Emellett megváltozott a munkáltatók és munkavállalók közötti viszony is, könnyebben lehet felmondani a munkavállalónak. A cégeknek nem éri meg olyan embert foglalkoztatni, aki gyakran beteg” – állítja Nebojša Atanacković, a Munkáltatók Uniójának tiszteletbeli elnöke, aki szerint sokan előbb is visszamennek dolgozni, mint amennyire az orvos kiírta őket, ha csak egy kicsit is jobban érzik magukat.
Ezzel Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Egyesületének az elnöke is egyetért.
„Betegszabadság alatt 35 százalékkal kisebb fizetést kapnak. Emellett sok munkáltató bónuszt is ad azoknak, akik az adott hónapban nem voltak betegszabadságon, ez 5-15 ezer dinár is lehet. Szerbiában olyan kicsik a fizetések, hogy abból alig marad valami, ha mindezektől elesik a munkavállaló” – mondja.
Tatjana Radosavljević tüdőgyógyász szerint sem igaz, hogy az emberek indokolatlanul mennek betegszabadságra.
„Az olyan cégeknél, mint a Jura, ahol a munkások pelenkában dolgoznak, minden betegszabadság az elbocsátás kockázatával jár. Emiatt normális lett az, hogy az emberek betegen is dolgoznak. A munkáltatók nagy része nem kapitalista, hanem feudalista módon viszonyul az alkalmazottakhoz, akiket senki nem véd meg” – mondja.
