„Mint pásztorát vesztett nyáj, úgy állunk itt. Lehajtott fejjel és nehéz szívvel” – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Tartományi Képviselőház elnökének szombati búcsúztatásán.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének fia kérésére a temetésen Orbán mellett beszédet mondott Aleksandar Vučić szerb államfő, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Juhász Bálint, a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke is.
„Szerbek és magyarok, anyaországi és külhoni magyarok együtt veszünk búcsút harcostársunktól, aki bátor férfi, erős vezető, kiváló katona volt. Katonaként élt, katonaként harcolt és katonaként is ment el. Nemcsak azt tudta hogyan kell élni, hanem azt is, hogyan kell emelt fővel meghalni. Sohasem terhelte munkatársait és barátait a saját gondjával, csak tette a dolgát, egészen addig, amíg megérkezett az égi sasbehívó. Mi pedig most megtörten és zavartan állunk itt Vučić elnök úrral egy magyar férfi koporsója felett, aki egybekovácsolt bennünket, amiért nem lehetünk elég hálásak neki. Érezzük a ránk hagyott politikai örökség súlyát. Pontosan tudjuk, hogy milyen ritka, hogy a korábbi ellenségek barátokká váljanak”, fogalmazott Orbán, majd azt mondta:
Pásztor István volt az, aki megmutatta nekünk az utat, amin a szerbek és a magyarok együtt haladhatnak. Nemcsak nagyszerű fegyvertárs, hanem nagyszerű barát is. 2010 májusában ő volt az első hivatalos látogatóm. Nem is tudom, hogy ő támasztott-e meg bennünket, vagy mi támasztottuk meg őt éppen akkoriban, de jól emlékszem a közös felelősség súlyára. Nemcsak sajátjaiért, hanem az egész magyar nemzetért érzett felelősséget.
Nehéz sors és nehéz élet volt Pásztor Istváné. Hálás vagyok neki, hogy elleshettem tőle, hogyan kell a gondokat viselni, hogy közben megmaradjon a jókedv is. Bölcs ember volt. Tudta, hogy a bölcsesség az egyszerűségben áll. Mindig biztos lehettem abban, hogy Pásztor István állja a szavát. Sosem ígért, hanem vállalt, és amit vállalt, mindig be is tartotta. Azt gondoltam, hogy lesz még jó 10-12 harcos, közös munkával eltöltött évünk, s ha azon túljutunk. A jóisten másképp döntött. Mi még maradunk és keressük a választ, hogy mi lesz most, hogy kihúzták a legerősebb tartógerendát a magyarok és szerbek együtt rakott épületéből. Mitévők legyünk most, hogy kidőlt a magyar nemzetpolitika vajdasági tartóoszlopa. Nem értjük, vajon mit is akarhatott ezzel a mindenható, mondta Orbán majd Kosztolányi Dezsőt idézte:
“ Hát igenis lenni, lenni: elsősorban embernek és emberiesnek lenni, jó európainak lenni és jó magyarnak lenni, kétfelé vívó nyugatinak és keletinek, nagyrafeszülő alkotóakaratnak s alázatos munkásnak. Aki Rolls-Royceról és kéjlakokról álmodozik, az távozzék innen. Aki csak a «mester» címre tart igényt s nem arra, hogy egy nép tanítómestere legyen, annak itt nincs helye. Akiben nem szunnyad egy szikra a széchenyis építők hitéből, apostoliságából, az nem való ide. Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid időre örökbe kaptunk, új szellemmel fényezve, csorbíttatlanul át kell adnunk utódainknak. Ez a küldetésünk – «áldjon vagy verjen sors keze» -: ez a mi küldetésünk. Kissé lehajtani a fejet. De a szívet, azt föl, föl, barátaim.”
Aleksandar Vučić szerb államfő beszédének legelején leszögezte:
Pásztor István történelmi személyiség volt, neve pedig nemcsak a magyar, de a szerb tankönyvekben is szerepelni fog.
„Ő mutatott be Orbán Viktornak, ő kapcsolta össze a két népet, a megbékélésen dolgozott, mindig erős volt, hogy védje a magyar és a szerb érdekeket is, de mindig elég okos volt, hogy kompromisszumot kössön. Pásztor István az egyik legfontosabb politikai szereplő volt a szerbiai politikai térben. Minden alkalommal, amikor beszélgettünk, soha nem volt trükközés. Pásztor Istvánt sohasem érdekelte, hogy egy bársonyszékkel többet kapjon a pártja. Az érdekelte, hogy minél többször eljusson a magyar falvakba, az érdekelte, hogy hány magyar településen lesz majd leaszfaltozott utca és mennyi új munkahely nyílik. Pásztor István távozásával elveszítettünk egy nagy politikai vezetőt, egy nagyszerű embert. Generációkon keresztül élni fog még, tisztelni fogják magyarok és szerbek egyaránt.”
„Biztosak voltunk benne, hogy mindig ott lesz, ahol szükségünk van rá” – e szavakkal búcsúzott szombaton Pásztor Istvántól Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
„Tekintélyét az adta, hogy mindig az igazságosság alapján döntött. Tekintélyét az adta, hogy őt mindig a közösségi érdek vezérelte. Tekintélyét az adta, hogy mindig a magyar nemzeti iránti hűség volt az iránytűje. Tekintélyét az adta, hogy a közösségért végzett munkája eredményes volt, és ez bármikor hivatkozási pontként szolgált. Igazságosság, magyar nemzet iránti hűség, közössége, érdeke és eredményes munka. Ezekből épült fel Pásztor István megkérdőjelezhetetlen tekintélye és emberi nagysága. Ebből állt össze az az erős személyiség, aki évtizedeken keresztül határozottan, erélyesen, de igazságosan vezette a vajdasági magyarokat – emelte ki beszédében.
Pásztor István tudta azt, amit csak az igazán nagy államférfiak tudnak, pedig egyszerű dologról van szó. Akkor vagy hű a nemzetedhez, akkor szolgálod a közösségedet vezetőként, ha a közösség jövőjét biztonságba helyezed. Akkor végzed jól a rád bízott munkát, ha sohasem a pillanatnyi széljárás szerint cselekszel, hanem képes vagy akár évtizedeket előre nézni, nézni és látni, felismerni a mások számára még felismerhetetlen alakzatokat, és haladni a cél felé rendíthetetlenül” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Személyes élményét felidézve elmondta, hogy a nyáron Fiuméban összetalálkoztak, s István megkérte, vigye el egy rövid körre motorral.
„Nem vittem, mert nem volt nálam két sisak. Drága barátom, ígérem, hogy fogunk mi még együtt motorozni, sisak nélkül.”
Juhász Bálint, a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke hangsúlyozta, az elmúlt napokban sok jelző hangzott el Pásztor Istvánnal kapcsolatban.
„Erős vezető, kimért, bölcs, éleslátó, jó stratéga. S talán a legtöbbet hangoztatott, bátor. Nem véletlenül. Hatalmas bátorság kellett hozzá, hogy 2007-ben átvegye a mélyponton és lejtmenetben lévő Vajdasági Magyar Szövetséget. Rengeteg bizonytalansággal és sok kockázattal nézett szembe. Elnök úr azonban sohasem a kényelmet kereste. Ha könnyű lenne, minden hülye csinálná. Elnézést a szóhasználatért, de klasszikust csak pontosan. Ezt mondta számtalanszor. Kitartó munkával egybekovácsolta nemcsak a pártot, hanem az egész vajdasági magyar közösséget, amelyért a szó szoros értelmében utolsó napjáig harcolt. Az életét adta a közösségért. Pásztor István a határon túli vezetők közül elsőként értette meg, hogy a közösség érdekét az szolgálja, ha egyszerre alakít ki egységes érdekképviseletet, együttműködik és jó viszonyt ápol az anyaországgal és azzal az országgal is, ahol élünk. Nem csak értette, cselekedte is, hiszen nem csak a szavak, de a tettek embere volt. Bátran kezdeményezett, nyúlt kényes témákhoz, a legkeskenyebb mezsgyén sétált végig, és az előttem szóló urak között hidat képezve, velük együtt megteremtette a szerb-magyar történelmi megbékélést.”
Juhász kiemelte, aki egy hétvégén nyolc eseményen is részt vett, kivívta a nép tiszteletét. Beírta a nevét az egyetemes magyarság történelmébe.
Pásztor István temetésén jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök, Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Ivica Dačić külügyminiszter és a Szerbiai Szocialista Párt elnöke, Vladimir Orlić köztársasági házelnök, Miloš Vučević védelmi miniszter és a Szerb Haladó Párt elnöke, Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese, Kubatov Gábor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője.
Pásztor István 2007. óta vezette elnökként a Vajdasági Magyar Szövetséget, súlyos betegség után, 67 éves korában október 30-án hunyt el. A Tartományi Képviselőházban 2012-ben választották meg házelnökké, ezt a tisztséget haláláig betöltötte.
