A közel-keleti helyzet és annak következményei, valamint az Izrael-ellenes és antiszemita tüntetések világszerte továbbra is dominálnak a világsajtóban. Ismét a központba került Ukrajna támogatása és potenciális csatlakozása is az EU-hoz. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok menekültügyi politikájáról szóló vita is érdeklődésre tarthat számot. – Átlapoztuk a világsajtót Stockholmtól Jeruzsálemig és Londontól Budapestig.

Antiszemitizmus világszerte

A stockholmi Dagens Nyheter című bulvárlap a világszerte fokozódó antiszemitizmusra panaszkodik, amelyet az izraeli és gázai események váltottak ki:

„Egy malmői tüntetésen az emberek ujjongtak a Hamász leírhatatlan terrortámadásait ünnepelve és sok helyen letépték a Hamász túszait ábrázoló plakátokat. A zsidó rendezvényeket pedig megfenyegették. Kristersson svéd miniszterelnök nem téved teljesen, amikor importált antiszemitizmusról beszél. A zsidógyűlölet gyakoribb egyes migránscsoportokban és a közel-keleti országokban, ahol az emberek a médiában és a politikában megjelenő antiszemitizmusban nőnek fel. De a zsidógyűlölet a közösségi oldalakon is virágzik, különösen a jobboldali radikális körökben.”

A prágai Lidove Noviny című konzervatív napilap nem érti az Izrael elleni kritikát:

„Bármit is tesz Izrael, az azonnal rossznak számít, ellenállást gerjeszt, és tüntetésekhez vezet. Amikor a nyugati államok együtt harcoltak az arab kormányokkal az Iszlám Állam ellen és visszafoglalták Moszul városát, a polgári veszteségek nagyobbak voltak, mint most a Gázai övezetben – de az ellen senki sem tiltakozott. Most mindenki – Biden amerikai elnöktől Putyin orosz elnökön át Abbász palesztin vezetőig – azt mondja, mit tegyen Izrael vagy mit nem szabad megtennie. De ki tud adni tanácsot Izraelnek ahhoz, hogy mit kell tennie, hogy ne úgy nézzenek rá, mint aki kapitulál a Hamász előtt?”

A Jerusalem Post című, 1932-ben alapított közép-jobboldali, konzervatív napilap   élesen bírálja Elijahu, Izrael szélsőséges jobboldali miniszterének kijelentéseit, aki szerint „lehetséges egy atombomba kilövése Gázára”:

„Az egy dolog, hogy magánszemélyek tesznek-e megjegyzéseket a közösségi oldalakon; de az egészen más, amikor egy kormány-tisztségviselő felháborító megjegyzéseket tesz a nyilvánosság előtt. A vezetőknek pozitív példát kell mutatniuk. Most betelt a pohár. Nincs tovább szükség Elijahu szolgálatára, a kormányban való jelenléte káros, és ítélőképessége siralmasan csorbul. Ezért mennie kell.”

A lisszaboni Público című, legnagyobb példányszámban megjelenő bulvárlap ezt írja:

„Most, hogy izraeli állampolgárok pontosan egy hónapja szenvednek a Hamász rettenetes támadása óta, egy kis mérséklet lenne ajánlatos. Obama volt elnök és az EU külföldi képviselője, Borrell kellemetlen igazságot fejezett ki azzal, hogy hangsúlyozta, mi is valamilyen módon közreműködünk ebben a helyzetben. A Közel-Keleten zajló tragédia a kollektív politikai és erkölcsi kudarc eredménye volt – mondta Obama. Ennek az eredménye pedig az Izrael és a palesztinok közötti probléma megoldásának hiánya – tette hozzá Borrell. És ennek a problémának a megoldása csak a mérsékletes vezetőkkel található – bár ilyen vezetőket a világnak ezen a részén nehéz találni.”

A prágai Právo című, a cseh szociáldemokrata párthoz közelálló napilap a közelmúltban Európában és Amerikában történt Izrael-ellenes incidensekről ír:

„Nagy-Britanniában és az USA-ban, de Berlinben és más európai városokban is az antiszemitizmusnak váratlanul erős és ízléstelen megnyilvánulásai voltak. Ez részben a migrációhoz kapcsolódik, amely szerte a világon megerősítette a muszlim közösségeket. A hazai antiszemitizmusban valószínűleg a generációváltás is szerepet játszik: a második világháború holokauszt sokkhatása gyengül, a szemtanúk szinte mindegyike meghalt. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy visszatér egy ősrégi sztereotípia, amelynek szálait soha nem lehetett teljesen felszámolni. A zsidókkal való foglalkozást ugyanis a társadalom próbakövének tekintik. Ha ma Dávid-csillagokkal díszítenek berlini házakat és a tüntetők Európa-szerte le akarják törölni Izraelt a térképről, akkor erre oda kell figyelnünk.”

„Valaki egy »Önvédelem=/=Népirtás« feliratú transzparenst feszített ki a Margit hídon,” írja a budapesti Népszava című baloldali napilap, majd így folytatja:

„A környező utcákon parkoló autók szélvédőjére pedig szórólapokat tettek, amelyek Izraelt terrorállamnak és Orbán Viktor miniszterelnököt ’56 szelleme elárulójának nevezi, valamint arra hívja fel a figyelmet, hogy Palesztina támogatása nem egyenlő az antiszemitizmussal.”

Ugyanennek a napilapnak egy másik cikkében ez áll:

„Néhány Hamász-párti tüntető jelent meg a betiltott budapesti demonstráción. Többen azt sem tudták, hogy rendőrségi engedély nélkül gyülekeznek.”

Aki antiszemitizmussal foglalkozik, nem szabad elhallgatnia az 1923. november 9-i eseményeket. A zsidók már akkor sem lehettek biztosak az életük felől, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Antiszemitizmus már jóval korábban volt érezhető Münchenben. Bajorországban a konzervatív kormány már 1920-ban kijátszotta az antiszemita kártyát, részben az 1918-as forradalom elleni haragból, amelyet prominens zsidó színészek részvételével hajtottak végre, és részben 1919 tavaszán a szovjet-köztársaságok ellen. Gustav von Kahr új miniszterelnök a kelet-európai zsidók kiutasításának gondolatával foglalkozott. A bíróságok gyakran büntetlenül hagyták a jobboldali erőszakot, és a müncheni rendőrség határozottan Hitler hasonszőrű embereinek kezében volt, mindenekelőtt Ernst Pöhner rendőrfőnök kezében, aki 1923-ban Hitlerrel együtt vonult be a Feldherrenhalléba. Ebben a helyzetben a katolikus egyház sem játszott dicséretes szerepet. Ez az atmoszféra jobban olvasható Lion Feuchtwanger Siker (1930) című regényében, mint bármely történelmi kézikönyvben. Már az 1920-as években számos müncheni zsidó emigrált Berlinbe és máshová.”

Ukrajna továbbra is számít a nyugati támogatásra

A londoni The Telegraph című, 1855-ben alapított konzervatív napilap szerint Ukrajnának jobb légvédelemre van szüksége:

„Állandó fegyverellátás nélkül Ukrajna jövő tavasszal veszélyes helyzettel néz majd szembe. Addigra az oroszok újra felfegyverkeznek és még több katonát hívnak be a több ezer halott helyére. Ukrajnának amerikai F-16-os vadászrepülőket ígértek, de ezek kézbesítésének nyoma sincs és a pilóták továbbra is kiképzésre várakoznak. Ukrajnának sürgősen jobb légvédelemre van szüksége ahhoz, hogy Oroszország ne támadhassa büntetlenül a városokat és az infrastruktúrát. Bármennyire is fenyegető a közel-keleti helyzet, a Nyugatnak nem szabad szem elől tévesztenie Ukrajnát és annak szükségletét, hogy támogassa az orosz agresszió elleni harcban. Ezért is kell az Izrael és a Hamász közötti konfliktusnak a terrorista csoport megsemmisítésére korlátozódnia, és nem szabad egy nagyobb háborúvá fajulnia, amely még mélyebb ingoványba sodorná a NATO-országokat.”

Von der Leyen: Kijev a tárgyalási feltételek „kilencven százalékát” teljesítette és ezért jók a perspektívái az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Az Európai Bizottság szerint Kijev még nem teljesítette teljes mértékben a jelöltstátus odaítélésével kapcsolatos összes követelményt. »De ennek az útnak már több mint kilencven százaléka megvan« – mondta Ursula von der Leyen elnök az ukrán parlamentben. Ugyanakkor más szükséges lépésekre hívta fel a figyelmet, de biztos abban, hogy a csatlakozási tárgyalások folyamatának megnyitása továbbra is lehetséges még ebben az évben. A tagállamok fogják majd eldönteni, hogy az összes követelmény teljesítése mikor érte el a célját.”

Ukrajna EU-csatlakozása kihívás lesz Lengyelország számára – írja a varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap:

„Le tudja-e győzni Lengyelország mélyen gyökerező félelmeit annak a geopolitikai forradalomnak a nevében, amelyet Ukrajna EU-csatlakozása jelent? Különösen az Ukrajna csatlakozásával járó gazdasági kihívások lesznek nehezek Lengyelország számára. A gabonakérdés ennek csak egy előjátéka volt. Ukrajnával Lengyelország számára egy gigantikus versenytárs jelenik meg az európai belső piacon, amelynek előállítási költségei jelentősen alacsonyabbak lesznek exportkínálata pedig nagy mértékben átfedi a miénket. Az EU-csatlakozás után pedig Ukrajna újjáépítésének költségei olyan magasak lesznek, hogy Varsó valószínűleg a közösségi költségvetés nettó befizetőjévé válik.”

Vita a német menekültügyi politikáról

A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap ezt írja a német pártok vitájáról  a menekültek befogadásával kapcsolatban:

„Nyilvánvalóan már semmi sem történhet gyorsan és csendesen. Ismét fél éjszakába telt, mire Scholz kancellár és a 16 német tartomány megállapodott a menekültügyi politika közös intézkedéseiről. Abban mindenki egyetért, hogy kevesebb menekült jöjjön Németországba. Ez a cél nem csak azért jött össze, mert sok tartomány a menekültek befogadási lehetőségének a határán áll. Az embereknek lakhatásra, orvosi ellátásra van szükségük, a gyerekeknek iskolába kell járniuk. Ezenkívül az AfD [Alternative für Deutschland – Alternatíva Németországnak nevű szélsőjobboldali párt] a jelzőlámpa-koalíció [SPG, FDP és a Zöldek] és az Unió [CDU/CSU] nyakán lóg a magas támogatottsága miatt. Az Unió ezért keményebben akart fellépni, a koalíció tagjai viszont inkább a fékre léptek. Az eredmény nem jelent jelentős fordulatot a menekültügyben, számos egyedi intézkedést kell még majd továbbra is alkalmazni. Így a menedékkérdés még sokáig fogja foglalkoztatni a német politikát.”

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap ezt fejti ki:

„Bármilyen helyesek is a szövetségi kormány és a tartományi kormányok által elfogadott intézkedések, ezek nem elégségesek. A menedékkérők számát érezhetően és tartósan kell csökkenteni, ha a menedékjog elfogadását meg akarják őrizni az országban. De ez csak akkor sikerülhet, ha csupán azokat engedik be az európai, tehát német földre, akiknek már elismert joguk van az EU-ban való maradásra. Mivel nem minden származási ország hajlandó visszafogadni őket, nem kell félni a kitoloncolástól, ha valaki már bejutott Európába. Ezért alakulhat ki az az állapot, hogy Németországnak szorgalmaznia kell a menekültügyi eljárások biztonságos harmadik országokba történő áthelyezését.”

A londoni The Times című konzervatív napilapnak ez a véleménye erről:

„Tekintettel a bevándorlás mértéke miatti aggodalmakra és a jobboldali szélsőséges AfD növekvő támogatottságára, Scholz kancellár és a tartományok  vezetői abban állapodtak meg, hogy megvizsgálják a menedékkérelmek feldolgozásának »megvalósíthatóságát« harmadik országokban. Ezt a tervet támogatja a konzervatív ellenzék és az FDP, a Scholz-féle kormánykoalíció három pártja közül a legkonzervatívabb. Ez az ötlet nem csupán arról szól, hogy a menedékkérőket kivezessék Németországból kérelmük feldolgozására, hanem arról is, hogy alternatívát kínáljanak a migránsoknak a kockázatos Európába való menekülés helyett.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)