A 2024-es költségvetés leginkább a nyugdíjasoknak fog kedvezni, míg a legnagyobb hátrány a közszférában dolgozókat éri, hiszen valahonnan fedezni kell a magasabb összegű nyugdíjakat és kamatokat, miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a költségvetési hiány csökkentését követeli – áll a Nova Ekonomija összefoglalójában.
A nyugdíjak 2022 óta jobban emelkednek jobban, mint a közszféra fizetései. Ebben az évben az állam nemcsak a magasabb foglalkoztatottság és bérnövekedés miatt megnövekedett járulékfizetés, hanem a nyugdíjasok koronavírus okozta elhalálozásai miatt is emelhette a nyugdíjakat.
A nyugdíjasok, akiket a legjobban sújt az infláció, most novemberben 5,5 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésben részesültek, november végén fejenként 20 ezer dináros juttatásra is számíthatnak , 2024 januárjában pedig további 14,6 százalékos emelést kapnak.
A közszféra alkalmazottai az idén 10 százalékos bérnövekedésben részesültek, ám ez alatta marad az idei átlagos inflációs szintnek, amely a kormány becslései szerint 12,5 százalékos lesz. Így a közszférában 2,5 százalékos lesz a reálbérek csökkenése, ez alól kivételt képeznek az alap- és középfokú oktatási intézmények dolgozói, valamint a középiskolai végzettségű egészségügyi dolgozók, akik szeptemberben rendkívüli, 5,5 százalékos emelést kaptak.
A kormány januárban 17,8 százalékkal emeli a minimálbért, ami meghaladja az infláció növekedésének várható mértékét, ez ráadásul veszélyezteti a gazdaság versenyképességét és közvetve az inflációt is ösztönzi.
A minimálbér ilyen magas emelése miatt csökken a közszféra felsőfokú végzettségű alkalmazottai és a szakképzetlen munkavállalók keresete közötti különbség. Januárban így egy szakképzetlen dolgozó 47 ezer dináros minimálbért, az egyetemi végzettségűek pedig átlagosan 90 ezer dináros fizetést fognak kapni. Ez a bérpolitika a szakértők szerint azt fogja eredményezni, hogy a közszférából egyre több munkavállaló vándorol át a versenyszférába. A közszférában már egyébként is jelentős a munkaerőhiány.
Illusztráció: Pixabay
