Jugoszlávia fennállásakor évente öt nemzeti ünnepet ünnepeltek, a legutolsó piros betűs nap a naptáron november 29-e, a köztársaság napja volt – emlékeztet a 021.rs. A köztársaság napját két napon át ünnepelték egészen 2002. november 14-ig, amikor is a köztársasági parlament határozatával megszüntették azt.
Mi történt november 29-én?
A második világháború alatt 1943. november 29-én Jajcéban tartották a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) második ülésszakát.
Ezt követően az AVNOJ-t Jugoszlávia törvényhozó és végrehajtó képviselőtestületévé, míg a Jugoszlávia Felszabadításának Nemzeti Bizottságát (NKOJ) a népkormány legmagasabb végrehajtó és irányító szerveként hozták létre, amely népi forradalmi kormányként funkcionált. Josip Broz Tito az AVNOJ szlovén delegációjának javaslata alapján megkapta a Jugoszlávia marsallja címet.
A köztársaság napjának ünnepe mellett munkaszüneti napok voltak még január 1. és 2., május 1. és 2., május 9. (a fasizmus feletti győzelem napja) és július 4. (a harcosok napja).
A munka ünnepéhez hasonlóan a köztársaság napját is nagy felhajtással ünnepelték, ünnepélyeket, díszes felvonulásokat szerveztek, kitüntetéseket osztottak ki, a munkások kirándulni mentek, a diákok pedig különféle műsorokat szerveztek. Hagyományosan ekkor szerveztek disznótorokat is. A pihenés és öröm napja volt ez.
Milyen nemzeti ünnepeket ünneplünk ma Szerbiában?
Ma Szerbiában öt nemzeti ünnep van.Az újév (január 1. és 2.), Sretenje – a szerb államiság napja (február 15. és 16.), a munka ünnepe (május 1. és 2.), a zászló napja (szeptember 15.), és az első világháborús fegyverletétel napja (november 11.).
Május 9-e, vagyis a fasizmus feletti győzelem napja továbbra is ünnep Szerbiában, de ezen a napon az imént felsoroltakkal ellentétben nem jár szabadnap.
