Az utolsó választások, azaz 2022. áprilisa óta jelentősen nőttek a bérek, de a megélhetési költségek is Szerbiában. Míg tavaly áprilisban akár egy kisebb bevásárlókocsit is meg lehetett tölteni 5000 dinárért, addig ugyanezért az összegért ma már csak egy szatyornyi élelmiszert vásárolhatunk.
„Nem vettem semmi különöset, mégis sok pénzt költöttem el,ilyenkor leellenőrzöm a számlát, hogy nem-e történt tévedés, de nem, minden ilyen drága” – mondja egy szerbiai polgár a BBC szerb nyelvű portáljának. A lap egyúttal felhívja a figyelmet, hogy bár az utolsó választások óta 33.800 dinárról 40.480 dinárra emelkedett a minimálbér, az mégsem követi az áremelkedést.
Az átlagfizetés 16,5 százalékot emelkedett
Az átlagos nettó bér Szerbiában 2022. áprilisában 73.012 dinár volt, 2023. szeptemberében pedig elérte a 85.066 dinárt, ami 16,5 százalékos növekedést jelent.A fogyasztói árindex ugyanakkor 17,7 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet adataiból.
„Ez a lakosság vásárlóerejének 1,2 százalékos csökkenését jelenti. Egy átlagos szerbiai lakos minden bizonnyal rosszabbul él most, mint 2022. áprilisában” – figyelmeztet Branimir Jovanović, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének szakértője.
A fogyasztói kosarak árainak összehasonlítása beszédes
„A szerbiai átlagbérek növekedésének és az átlagos fogyasztói kosár árának összehasonlítása talán a legjobb módja annak a kimutatására, hogy az életszínvonal alacsonyabb lett” – mutat rá Milan Nedeljković, a Metropolitan Egyetem Közgazdasági Karának dékánja. Hozzátette, a legutóbbi választásokkor egy négytagú család átlagos fogyasztói kosara 83.633 dinárba került egy hónapra, áma legfrissebb, 2023. augusztusi adatok szerint ugyanez ma már 100.157 dinár, azaz mintegy 20 százalékos a drágulás.
Az infláció a bérnövekedés egyik meghatározó hajtóereje
Míg idén szeptemberben a szerbiai alkalmazottak fele legfeljebb 65.727 dinárt keresett, addig tavaly áprilisban ez az összeg, azaz a mediánbér 55.267 dinár volt.
„Pozitív dolog, és egy kicsit több okot és lehetőséget ad az infláció az embereknek a béremelés kiharcolására, különösen egyes fejlődő ágazatokban, illetve ahol nagy a munkaerőhiány” – mondjaNedeljković.
Branimir Jovanović közgazdász szerint a globális folyamatok mellett a szerb kormány is jelentősen hozzájárult az életszínvonal romlásához.
„A szerb államvezetés többet is tehetett volna a polgárok védelmében.Az infláció kikerült az ellenőrzés alól, és nem véletlen, hogy az Szerbiában a legmagasabb a régióban” – tette hozzá a közgazdász.
Mennyien dolgoznak minimálbérért Szerbiában?
Siniša Mali pénzügyminiszter azt állítja, hogy körülbelül 250 ezren dolgoznak minimálbérért, viszont a Nezavisnost egyesült szakszervezet 400 és 500 ezer közé becsüli a számukat.Milan Nedeljković hozzáteszi, hogy a minimálbérért dolgozók a legkiszolgáltatottabbak, hiszen esetükben a bérnövekedés elmarad az árugrás mögött.
„Annak, aki ebbe a kategóriába tartozik, még a legalapvetőbb dolgokat is nehéz biztosítania az élethez” – zárja Nedeljković.
Az utóbbi másfél évben a kormány két kézzel szórta a pénzt egyszeri segélyekre
Az összes pénz, amit a gyerekek, középiskolások, nyugdíjasok megsegítésére oszt ki az állam, az állami költségvetésből megy el, amit az ellenzék is bírál, hiszen a kormány a közelgő köztársasági és helyhatósági választások kampányidőszakában is folytatja ezt az új szokását.
Bár Jovanović szerint ez egy pillanatra fellendítheti a gazdasági aktivitást, Nedeljković rámutat, hogy problémás az ilyen egyszeri összegek kiosztása, mivel azt azok is megkapják, akiknek objektíven nem lenne rá szükségük.
„A szociális juttatások, mint segítségnyújtás mértéke teljesen indokolt, csak világosan meg kell meghatározni az odaítélés kritériumait” – mondja a közgazdász és hozzáteszi, kérdéses, hogy az állam a segélyosztogatás következtében fellépő további, tetemes költségvetési rést hogyan fogja pótolni.
„Hogy hitelfelvétellel, vagy a lakosságot sújtó plusz adókkal tervezik-e ezt megoldani, az nagy kérdés” – hívja fel a figyelmet a szakember a szerb kormány meggondolatlanságára.
