Az átlagos szerbiai választó 50 év körüli férfi, egy šumadijai kis településen él, van tető a feje fölött és nagyjából a mediális bérnek megfelelő összeget, azaz 65 ezer dinárt keres havonta. A választásokon elsősorban az életszínvonal és a gazdasági stabilitás érdekeli, csak után foglalkozik a bűnügyekkel, a korrupcióval és Koszovóval.

Predrag Lacmanović, a Faktor plus ügynökség programigazgatója a Blicnek arról beszélt, hogy korábban nagyobb különbségek voltak a városi és vidéki választók között, ma már ezek egyre kisebbek, de azért még mindig megmutatkoznak például Belgrád, Vajdaság és Közép-Szerbia között. Szerinte a választók egyre képzettebbek.

„Észrevehető, hogy az értelem meghaladja az ideológiákat, a választók most már jobban figyelnek arra, hogy mit valósítottak meg a politikusok. Többet is hallgatják őket, és kevésbé foglalkoznak a programokkal” – mondja Lacmanović, aki szerint a választók akkor fognak az ideológiák felé fordulni, ha majd jobb lesz az életszínvonal.

Aleksandar Ivković, a modern politikaközpont kutatója is úgy véli, hogy az átlagos szerbiai választónak a gazdasági kérdések – a munkanélküliség, az életszínvonal és a gazdasági stabilitás – a legfontosabbak, a második helyen áll a korrupció és a bűnözés elleni harc, és csak ezután következik Koszovó, ami iránt csak válságok idején növekszik meg az érdeklődés.

„A hatalom főleg az életszínvonallal és a gazdasági stabilitással foglalkozik, a nyugati irányultságú ellenzék fókuszában a korrupció és a bűnözés elleni harc, a jobboldali pártok figyelmének a középpontjában pedig Koszovó áll” – mondja Ivković.

Szerbiában az átlagos részvételi arány 58-59 százalék, és legkevésbé a fiatalok, ők is főleg Vajdaságban maradnak távol az urnáktól. A legfrissebb kutatások szerint csak minden második fiatal él a szavazati jogával, ez pedig azt jelenti, hogy a 30 év alatti nagykorúak részvételi aránya 20 százalékkal kisebb, mint más korosztályoké. Sok szavazó külföldön él – ha ezt is figyelembe vesszük, a reális részvételi arány eléri a 70 százalékot. Az adatok szerint Közép-Szerbiában többen mennek el szavazni, mint Belgrádban vagy Vajdaságban  –  Ivković szerint a kisebb településeken azért szavaznak többen, mert a jól szervezett pártok könnyebben elérik a választókat.