A Vajdasági Magyar Szövetség az idei parlamenti választásokon ismét váratlanul sok dél-szerbiai szavazatot kapott, szinte minden déli községben, holott azokban a magyar közösség tagjainak száma elenyésző, írja a niši Južne vesti.

A dél-szerbiai hírportál emlékeztet, hogy a 2020-as választásokat követően Vranje és Donji Neradovac lakosait tréfából magyaroknak nevezték el, miután ott a VMSZ meglepően sok szavazatot kapot.

Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke a Južne vesti megkeresésére közölte, hogy ezekben a választási eredményekben nincs semmi látványos, hiszen a párt általában minden választás alkalmával kap háromtól ötezer szavazatot Vajdaságon kívülről is.

Mint arról korábban írtunk, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus közösségének elnöke feltette a kérdést, hogy hogyan lehetséges ez:

Csonka: A magyarok tömegesen telepedtek le és szavaztak Dél- és Kelet Szerbiában, Šumadijában és Belgrádban!

Majd Aleksandar Marton, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga – Vajdaságiak párt szóvivője is ugyanezt kérdezte:

„Hogyan kaphatott a VMSZ annyi szavazatot Közép-Szerbiában, ahol szinte nem is élnek magyarok?”

Mindkét fenti politikus konkrét számadatokat is közölt (megtalálhatók a cikkben), hogy mely településen hány magyar él, illetve mennyi szavazatot kapott a Vajdasági Magyar Szövetség.

Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke a Južne vesti portálnak azt nyilatkozta, hogy semmilyen látványos dolog nem történt, és hogy szűkebb Szerbiában, Belgrádot is beleértve a VMSZ mintegy 4000 szavazatot kapott.

– Tehát 4000 az 5 millió választópolgártól. Vannak ennyien, akik ezekben a térségekben is tisztelik a néhai Pásztor István munkásságát. Általában minden választáson kapunk 3-5 ezer szavazatot Vajdaság Autonóm Tartomány határain kívülről is – kommentálta a dolgot Pásztor Bálint.